A lecserélt nevek használatának megtiltásáról már korábban döntés született, amelynek értelmében 2007-től a szlovén borokon a Tokaj név semmilyen formája nem írható fel. Az új névvel kapcsolatban eddig még nem volt hivatalos döntés a szlovák termelői körök részéről.

Egy ilyen hír hallatán joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért is jó az eredetvédelem, mennyit érnek a bornevek. A kérdést nagyon egyszerűen megközelítve azt is mondhatjuk, hogy egy földrajzi név annyit ér, amennyit azért a fogyasztók hajlandók felárként megfizetni. Két hasonló bor esetén, ha a borfogyasztó a földrajzi névvel ellátott termékért szívesen fizet többet, akkor az így kifizetett többlet az az érték, amelyet maga a földrajzi jelzés címkére írása jelent.

A Tokaj névvel Magyarország is bent van abban az elit csapatban, amely a világpiacon minden eszközzel igyekszik elérni, hogy történelmileg kialakult, tudatosan felépített földrajzi neveit megvédje. A borpiaci reform során az eredetvédelmet érintő szabályok éppen azért alakultak így, mert az eredetvédelmet igen fontosnak tartó Európai Uniónak kötelezettségeket (termékleírások készítése) kellett vállalnia ahhoz, hogy nemzetközi szinten bornevei nagyobb védelmet élvezhessenek.

Az elit csapat tagjait olyan bornevek alkotják, mint a Champagne, Bordeaux, Burgundia, Porto, vagy éppen a mi Tokaj nevünk. Ezek a földrajzi árujelzők a világ borfogyasztói számára jól hangzanak, könnyű megjegyezni őket. A piaci siker elérésében ezek a jól hangzó nevek nagy segítséget jelentenek, függetlenül attól, hogy az a termék teljesen máshol, vagy éppen teljesen más technológiával készített bort jelöl. A közismert földrajzi nevekkel elsősorban az újvilág feltörekvő, főként az európai borpiacra bort készítő régiói élnek vissza, mint az USA, Ausztrália. Szemükben ezeknek a földrajzi neveknek a feltűntetése nem tekinthető hamisításnak, mivel állításuk szerint a borkarakter, vagy éppen az egyértelmű származáshely feltűntetés alapján a fogyasztókat nem tévesztik meg.

Magyarországnak az Európai Unió tagjaként sikerült elérnie, hogy az ausztrál, valamint az USA termelői által használt Tokay név fokozatosan kerüljön kivezetésre a piacról. Ausztrália esetén az EU és Ausztrália között létrejött bormegállapodás biztosítja ennek a kérdésnek a rendezését. Az USA esetében a kérdés egy kicsit összetettebb, mivel a névhasználat szerzett jog, így annak lejártáig a jogosult használhatja. Az EU-USA bormegállapodás alapján az USA csak azt tudta vállalni, hogy törekszik a Tokay név használatának korlátozására. Az ilyen típusú visszaélések a bornevekkel Magyarország számára csak csekély gazdasági hátrányt okoznak.

Az EU területén belül a Tokaj név használóinak (Franciaország, Olaszország, Szlovénia) 2007-ig volt lehetőségük felszámolni ezt a gyakorlatot. A névről való lemondás akkor jelentős viharokat kavart, de azóta a helyzet rendeződni látszik, ezen országok mindegyike talált új bornevet.

Nehezebb a név védelme akkor, amikor a Tokaj névvel kifejezetten azzal a céllal élnek vissza, hogy a fogyasztókat megtévesszék, gazdasági hasznot húzzanak a félrevezető címkézésből, vagy éppen a termék hamisításából. Az ilyen visszaélések színterei Ukrajna, Oroszország, Kína, ahol jelentősebb nemzetközi megállapodás hiányában nehéz a visszaélések visszaszorításának kikényszerítése. Az ilyen típusú visszaélések már jelentősebb gazdasági kárt okoznak a Tokaji bort készítők számára.

Egészen más típusú a Tokaj névhasználattal kapcsolatos kérdés vizsgálata Szlovákiával kapcsolatban. A történelem sodrában az egykori Tokaj borvidéki terület 3 faluja határon kívül került. Szlovákia erre a 3 falura alapozva, jelentős területnöveléssel szintén készít tokajinak nevezett borokat. Ebben az esetben a tokaji névhasználat jogossága és módja körül hol intenzívebb, hol csendesebb tárgyalások folynak, hol pedig a bíróság előtt igyekszünk megvédeni nemzeti örökségünket, a Tokaj nevet.

A Tokaj név rendelkezik a legkomolyabb piaci értékkel a világ borpiacán a magyar bornevek közül, még akkor is, ha ez a név egyelőre nem csillog úgy, ahogyan évszázadokkal ezelőtt beszéltek róla. A név értéke nem csak a szőlőben és a pincékben dől el.