A telepítési jogok szabályozása - I. rész

Sztanev Bertalan
2013. július 01., 15:44


Határok, szabályszegések, szankciók - Kevésbé lehetne aktuálisabb folytatást találni a borpiaci szabályozásról szóló sorozatnak, mint éppen a termelési potenciált érintő szabályozás témakörét. Ennek a kérdésnek éppen az ad apropót, hogy a szabályozásnak ez a területe jelentős átalakulás előtt áll. Ami már egészen bizonyosan látszik, hogy a telepítéseket biztosan befolyásolni fogja valamilyen termeléskorlátozó intézkedés az elkövetkezendő évtizedekben.
A telepítési jogok szabályozása - I. rész
 
Telepítési felső határ
A telepítési jogok bevezetésének és alkalmazásának lényege, hogy a bortermelésnek tartósan felső korlátot adjon. Ezzel a termelésszabályozó eszközzel közvetett módon hatással van a szabályozás a kínálatra, annak érdekében, hogy a termelői árak stabilak maradjanak.
A termelési potenciál keretében az Alaprendelet több eszközt is megemlít. Az első eleme a termelési potenciálra vonatkozó szabályozásnak, hogy az Alaprendelet 85g. cikke értelmében borszőlő telepítése tilos. Ez a tilalom az Alaprendelet 85f. cikke értelmében 2015. december 31-ig van érvényben, de a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a telepítési tilalmat saját területükön 2018. december 31-ig meghosszabbítják.
Jogszerűtlen telepítések
A telepítési tilalom bevezetésével együttjáró intézkedés a jogszerűtlen telepítések esetén alkalmazandó eljárás. A 2008-as borpiaci reform ezt a kérdést sokkal részletesebben és szigorúbban szabályozza a korábbiaknál. A jogszerűtlen telepítésekre vonatkozó szabályok közül Magyarországra az 1998. szeptember 1-je után életbe lépett telepítési szabályok az irányadóak. Az Alaprendelet 85a cikke alapján a termelők saját költségükre kivágják azokat a szőlőültetvényeket, amelyeket 1998. augusztus 31-ét követően adott esetben megfelelő telepítési jog nélkül telepítettek. Ezen túlmenően az ilyen ültetvény kivágásig a területről származó szőlőt, valamint az abból előállított borászati terméket kizárólag lepárlás céljából lehet forgalomba hozni a termelő kizárólagos költségén. Az így keletkezett alkoholt csak ipari célra lehet felhasználni.
Az Alaprendelet végrehajtására kiadott a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 555/2008/EK rendelet határozza meg a telepítési tilalom megszegése esetén követendő eljárást. (A borpiaci reformot az EU a 479/2008/EK tanácsi rendelet keretében fogadta el. Mint azt az előző részben már említettük, egy korábbi döntés értelmében a 479/2008/EK tanácsi rendelet szabályai beépültek az Alaprendeletbe. A 479/2008/EK tanácsi rendelet beépítése az Alaprendeletbe a 491/2009/EK rendelettel történt meg).
Az 555/2008/EK rendelet 55. cikke alapján arra az esetre, ha a termelő a kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, a tagállamoknak büntetést kell kivetniük. A legkisebb kiszabható pénzbüntetés hektáronként legalább 12 000 EUR. Ennél kisebb összegű büntetést a tagállamok nem alkalmazhatnak. A büntetés kiszabásának módját és részletszabályait a Bortörvény 43/D. §-a tartalmazza.
További részletes szabályokat a telepítési tilalom megszegésével kapcsolatban a szőlőtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet tartalmazza. A 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet 3. §-a alapján a hegybírónak minden tudomására jutott illegális telepítést jelenteni kell a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) részére. Az MVH ez alapján jelentést készít az Európai Bizottság részére.
Az illegális telepítés szankcionálásával kapcsolatos további részletes szabályokat a kivetendő bírsággal, valamint a megtermett szőlő forgalmon kívül tartásával kapcsolatban a 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet 14. §-a tartalmazza részletesen. Ebben a rendeletben részletesen szabályozva van a szőlőtermés lepárlásra történő leadásának eljárásrendje, az ügyfél, a lepárló és a hatóság kapcsolata.
Itt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az említett szankciókat (kivágás, pénzbüntetés, lepárlás) csak és kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, ha a termelő utólag semmilyen érvényes telepítési jogot nem tud igazolni, amely adott esetben felhasználható lehet az ültetvény fennmaradása érdekében. Ha sikerül telepítési jogot igazolni utólag, abban az esetben megnyílik a lehetőség arra, hogy az ültetvényt utólag engedélyeztetni lehessen.
A fentiekből az látható, hogy az EU jogszabályai alapján telepítés és kivágás esetén a tagállamok kötelessége a telepítési jogok felhasználásának és keletkezésének ellenőrzése. A telepítés engedélyezésének egyéb szempontjai döntően tagállami szabályozáson múlnak.
A cikk II. része itt olvasható.
 
Winelovers borok az olvasás mellé