A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) nyilvántartása alapján, amely borászati hatóságként a borok forgalomba hozatalának engedélyezését is végzi, elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mekkora mennyiségben került forgalomba ez a két fajta az előző borpiaci évben (a borpiaci év augusztus 1-én kezdődik, és a következő év július 31-ig tart).

A kérdéses időszakban a NÉBIH bor-forgalombahozatali engedélyeket kiadó igazgatósága több mint 11 000 engedélyt adott ki, amely megközelítőleg megegyezik a forgalomba hozott bortételek számával. Egy borfajta többszöri, szakaszos piacra kerülése történhet akár több bortételben is. Ez a tételek számához viszonyítva azonban nem olyan jelentős. Ezért jó megközelítéssel azt mondhatjuk, hogy ennyi különböző bor került a borfogyasztók elé az elmúlt egy borpiaci évben.

A forgalomba hozott tételek közül a két szőlőfajta nevével forgalomba hozott tételek száma 1600. Ebbe a tételszámba nem tartoznak bele azok a házasított borok, amelyek valamilyen arányban tartalmazzák ezeket a fajtákat. Ebből a kékfrankosok 930 tételt, míg az olaszrizlingek 670 tételt jelentettek. A tételek összesen 200 000 hektoliter bort tesznek ki, amelyből az olaszrizling 65 000, a kékfrankos pedig 135 000 hektólitert képvisel. Ezt a mennyiséget érdemes összehasonlítani a szőlőültetvények nagyságával. Az olaszrizling szőlőfajta termőterülete a hegyközségek nyilvántartása alapján 3800 hektár, míg a kékfrankosé 7300 hektár. A két legnagyobb területtel rendelkező fajta így több mint 11 000 hektárt tesz ki. Ez a teljes magyarországi szőlőterületnek majdnem a 20%-át fedi le.

Érdemes megvizsgálni a két fajta esetében a forgalomba hozott borok minőségi kategóriáját és szárazság szerinti besorolását is. A Kékfrankos esetében fajtajelöléssel földrajzi jelzés nélküli bor nem hozható forgalomba, mivel a fajta nevében az Európai Unió területén használt, és védelem alatt álló földrajzi név szerepel. Az eredetvédelmi szabályok nélkül készíthető borkategóriában a forgalomba hozott olaszrizlingek csak kevesebb mint 10 %-ot képviselnek. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel jelölt, vagy ismertebb nevén a tájbor kategóriában forgalomba hozott olaszrizling mennyisége eléri a 25 000 hektólitert. Ugyanezen kategóriában a kékfrankos 67 000 hektoliter bort képvisel. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy annak szinonim nevével, a védett eredetű bor kifejezéssel jelölt olaszrizlingek mennyisége 35 000 hektólitert tesz ki, míg kékfrankosból 60 000 hektoliter került a fogyasztók elé.

A bor édessége alapján a két szőlőfajta bora között eltérés van. A teljes forgalomba hozott bormennyiségből a száraz kékfrankos-borok 85 000 hektólitert tesznek ki, míg az olaszrizling esetében a forgalomba hozott borok 95%-a száraz borként kerül a polcokra. A félédes, édes kategóriában a kékfrankosok 36 000 hektólitert képviselnek. A számadatokból kitűnik, hogy az olaszrizling-termelők szívesebben hozzák forgalomba ebből a fajtából készült boraikat a magasabb hozzáadott értéket képviselő kategóriában (védett eredetű bor), míg a kékfrankos esetében csak a felét éri el a boltok polcaira kerülő összmennyiség ebben a kategóriában. Azok a termelők, akik az olaszrizlingből bort készítenek, szinte kizárólag száraz borként kívánják forgalomba hozni azt. A kékfrankos esetében ez nem így van; a forgalmazott kékfrankosok 40%-a a félédes, édes kategóriában kerül be a boltokba.

Nem számadatokból, csak szakmai érvekkel levezethető következtetésnek tekinthető, hogy az olaszrizlinget inkább a borszeretők, a borhoz értő közönség fogyasztja. Más helyi, vagy régiós fehér szőlőfajtához viszonyítva borai a piacon jobban elérhetőek a jelentősebb mennyiség miatt, de árban is széles választékból lehet választani. A magyar borfogyasztók közel azonos arányban fogyasztják a vörös és a fehérborokat, ugyanakkor a fehérbort adó szőlők aránya meghaladja a 60%-ot Magyarországon. A fogyasztásban kisebb szegmenset képviselő fehérborok között ezért az olaszrizling szerepe igen jelentősnek mondható.

Az olaszrizling a fentiekből következően előkelő helyet foglal el borfogyasztók értékítéletében. Most, első alkalommal lehetőség nyílt arra, hogy a Nagy Olaszrizling Kóstolón magunk is meggyőződhessünk a piacra kerülő tételek minőségéről, jellegéről, stílusáról. Kóstolásra fel!