Elsőként egy etyeki családi birtokon gazdálkodó, igazi laza srác mutatkozik be. Hernyák Tomi. 3,6 hektár, amit a család művel. Panoráma a budai hegyekre. Szürkebarát, sauvignon blanc, zöld veltelini, chardonnay, és pinot noir a szőlőben. És egy kérdés, amit Tominak szoktak feltenni a vendégek.

- Mikor lesz már saját borod?

- Remélem minél később, vagy netalántán soha! Nehezen értik, pedig egyszerű a válasz: egy családi gazdaságban, teljes harmóniában dolgozni, ez mindennek a netovábbja. A Hernyák Birtokon így születnek a borok. Édesapámmal közösen járjuk a szőlőt, dolgozunk a pincében. Feleségével, Valival pedig lelkesen fogadjuk a vacsoravendégeket. Közösen szüretelünk, házasítunk, palackozunk, címkézünk, s a legtöbbször együtt is álmodunk: egy önellátó kisbirtokról az etyeki Öreghegyen! Ki a franc vágyik ilyen nagyszerű dolgok mellett saját borra? A legnagyobb öröm számomra nem a saját nevem lenne egy boron, hanem egy kölök, aki az apja nyomdokaiba lép egykoron.