A fesztivál üdítő színfoltja volt az Agostones zenekar, amely nem csak a színpadon mutatta magát, de a fesztiválozók között is gyakran feltűnt. A nagy csindadratta mindenkinek tetszett, igazi fesztiválhangulatot teremtett a Budai Várban. Ez jó ötlet volt, pirospont a szervezőknek, no meg a muris tökfödőkben pompázó zenészeknek!
A word music-ban utazó
Agostones egyébként a szaxofonos Ágoston Béla egyik formációja a Zuboly és az Agoston quARTet mellett. Műsorukban a magyar népzene, a balkán énekelt és hangszeres dallamai és saját ötleteik kapnak új foglalatot - olvasható a zenekar weboldalán.
Az Agostones rendszeresen kokettál a közönséggel: néhány bemelegítő szám után vagy a közönség terem a színpadon, vagy a zenészek mennek a közönség közé, ahogyan ezt a borfesztiválon is tették több napon át. Az etno-jazz, a népzenéből táplálkozó free-jazz vagy világzene stílust követik, ám a lényeget így fogalmazza meg a zenekarvezető: "Számaink nem lezárt zenei anyagok, az előadások, a közönség reagálása alakíthatnak a végső hangzáson... David Lynch hangulatok a Balkán és a Kárpátok zenei forrásainál."
Ám bizonyára nem arra a "lincshangulat"-ra gondolt Ágoston Béla, amely a fesztivál első napján történt körülöttük... Néhány fittipaldi talált jó partnerre az Agostones mindenre nyitott zenészeiben. Ezek a vidám fesztiválozók tényleg a "formaegyes" gyorsaságot überelve rúgtak be, már koradélután. Azért jópofa fiúk voltak - zenét rendeltek, gyűrték be az ötezrest a mellényzsebbe - egészen addig, míg egyikük, bizonyára aki a zenét "vásárolta", rá nem vetődött kameránkra egy "nálamkellfizetnivel". No, most megnézheti a felesége is, hogy mulatott...