Ezért szeretjük a cabernet-ket

Tóth Rebeka
2017. augusztus 30., 08:05


A Nemzetközi Rozé Világnap után ismét itt az ideje, hogy ünnepeljünk, ugyanis augusztus 31-én elérkezik az International Cabernet Day. E jeles alkalom kapcsán olyan érveken keresztül mutatjuk be nektek ezt a szőlőfajtát, amelyek alátámasztják azt a tényt, hogy bizony nem lehet nem szeretni a cabernet-t; legyen az sauvignon vagy franc.
Ezért szeretjük a cabernet-ket
Ismerjük és szeretjük
A cabernet sauvignon a világfajták talán legismertebbje, így nem véletlen, hogy a hazai kínálatban a legtöbbre értékelt vörösborokat is ebből a fajtából kóstolhatjuk. A fajta népszerűsége részben a termesztés egyszerűségének – a vastag héj ellenállóvá teszi a rothadással szemben, a kemény fás részek pedig jól tűrik a fagyot –, részben pedig a belőle készült bor jó struktúrájának és jól felismerhető karakterének köszönhető.
 
Magas tannintartalma jobb, mint egy gyógyszer
A tannin a szájüregben a felszíni fehérjék kicsapásával száraz, feszülő érzést vált ki; ez testes vörösbor fogyasztásakor érezhető a legjobban. E hatás elpusztítja a szájban lévő baktériumokat, így gátolja a lepedékképződést és a fogszuvasodást. A tanninok többsége az ún. polifenolok közé tartozik, amelyek közül sok antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, tehát megakadályozzák a sejtek károsodását, így védelmet nyújthatnak a szív- és érrendszeri betegségek és a rák ellen.
 
 
Szinte bárhol megterem
Való igaz, hogy a cabernet sauvignon különféle talajtípusokon képes megteremni, de azt szögezzük le, hogy a legjobb minőséget a jó vízáteresztő képességű, márgás, agyagos vagy meszes talajokon adja. Magyarországon a szekszárdi lösz ugyanúgy kedvelt termőhelye, mint a villányi mészkő. A cabernet franc kedveli a hűvösebb, kötöttebb talajokat is, de a lazább szerkezetű, sokszor homokkal kevert talajok is illenek hozzá.
 
A leggyönyörűbb savszerkezet
A vörösborok kóstolása során sokkal kevésbé szoktunk a savszerkezetre hivatkozni, jóval gyakoribb a már említett tannintartalom értékelése. Pedig a legfinomabbnak érzett cserzőanyag sem teheti a bort igazán naggyá a jó savszerkezet nélkül. A cabernet franc és sauvignon esetében ráadásul különösen vibráló savakat érezhetünk - ennek köszönhető többek között e borok kiváló érlelési potenciálja.
 
Ezért szeretjük a cabernet-ket
 
Jellegzetes ízvilág
A cabernet-k rendkívül komplex illat- és ízjegyekkel bírnak. A cabernet sauvignon aromatikájában a fekete ribizli és szeder ismerhető fel, ám - éretlenül szüretelve a sauvignon fajtákra jellemző zöldpaprikásság is megjelenhet benne. A cabernet franc-t pedig feketebogyós-zöldfűszeres ízvilággal lehet a legjobban jellemezni. Mindkét fajta hosszan érlelhető, a hordó különösen jót tesz nekik, ízviláguk a tölgyfahordós érleléssel feketecsokoládé, kakaó, dohány, cédrus, keleti fűszerek jegyeivel gazdagodik.
 
Remekül házasítható
Kitűnő házasítási partner lehet mind a sauvignon, mind a franc. Mindkettőt jellemzően az úgynevezett bordói házasításokban szerepel: a sauvignon felel a vázért, a csersavért, a színért és a struktúráért; a franc a komplexitást viszi a házasságba, míg a merlot a testet. Fajtaborként is remekelnek - és bár korábban a cabernet franc-t ritkán palackozták önmagában, Villány új trendet teremtett hazánkban.
 
Ha cabernet franc, akkor Villány!
A cabernet franc egy olyan világfajta, amely önállóan ritkán jelenik meg, ám a Villányi borvidéken megtalálta természetes otthonát. A borvidék különleges dűlőinek, klímájának és alkotó borászainak köszönhetően mára egyre több pincészetnél kóstolhatunk 100% cabernet franc-ból készült bort - premium és super premium minőségben –, amelyet Villányi Franc-nak neveztek el. A borvidéken termő cabernet franc-ok a nemzetközi mezőnyben is egyre többször bizonyítják, hogy Villányban érdemes még nagyobb hangsúlyt kapnia ennek a szőlőfajtának.