Hány éjjel áll még a bál? - Borbálra készülődve

Nagy Zita, Bortanácsadó
2011. március 18., Péntek 12:35

Csendben elvonult a karácsony, kicsit hangosabban a szilveszter, elbúcsúztattuk az óévet, üdvözöltük az újat, majd hátradőlhettünk. De csak egy kis időre. Az év eleji szürke, fázós napokat ugyanis mostantól két hónapon át a farsangi, báli szezon színesíti, egészen hamvazó szerdáig. Jövőbe vetett hit, vidámság, bőség, téltemetés, tavaszvárás – mind-mind ok a táncra és a mulatságra, melynek egyik főszereplője természetesen idén is a bor lesz. A báli szezon gazdag kínálatából a borkedvelők és a szakma képviselői a február 26-án megtartandó VI. Magyar Borok Báljára készülődnek.

Szép farsangos vigalom

Január 6., Vízkereszt napja, avagy a három királyok ünnepe után valahogy minden más. Ehhez a naphoz rengeteg ünnepi népszokás (például csillagozás, háromkirály-járás) fűződik, mára azonban a hagyományokból leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás megszabadítani a kissé már lestrapált karácsonyfát díszeitől, és végleg elbúcsúzni tőle. Pedig január 6. nemcsak ezért jelentős fordulópont a téli hónapokban, hanem ettől a naptól kezdődik, és a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (idén március 9-ig) tart a bálok, farsangi mulatságok, karneválok időszaka. A vidám, álarcos mulatós ünneplések mellett ekkor rendezik meg a különböző rendű és rangú, társasági és szakmai bálokat is.

A történelem során a bálozás hagyományai mind a paraszti életben, mind pedig a városi polgárság körében megtalálhatók voltak, és mindegyik ünneplési mód kötelező "kelléke" a bőséges evés-ivás, a tánc, a jókedv. Ebben az időszakban kerül sor a télűző rituálékra is, mint például a busójárásra, amikor félelmetes maszkokba, gúnyákba öltözött férfiak ijesztgetik a telet, táncolnak, kereplőkkel, ágyúlövésekkel zavarják el a tél szellemeit, majd az ünnepség végén a tél szimbólumaként elkészített szalmabábut égetnek el. A farsangi-báli időszak még egy fontos szerepet töltött be, vagyis a párválasztásban segített, hiszen ezeken az eseményeken vezették be az eladó lányokat és a még egyedülálló fiatalembereket a társaságba. Bor szempontjából megközelítve pedig a farsangozás annak a palack bornak a kibontásával kezdődött, amelyet az elmúlt évben a falusi legények a kocsma földjébe ástak.

Kezdődjön a bál!

hirdetés

Bálban biztosan mindenki járt már, még ha nem is a bécsi vagy a budapesti Operabálon frakkban vagy nagyestélyiben, de szalagavató bálon, gólyabálon, farsangi álarcosbálon valamennyien részt vettünk. A bál szó az olasz ballo (tánc) szóból ered, és már a középkor óta minden szakmának voltak kisebb-nagyobb táncos összejövetelei, báljai. Az igazi monumentális - leginkább az arisztokrácia köreiben tartott - bálok története azonban 1385-től számítandó, amikor is IV. Károly francia király Bajor Gizellával köttetett házasságát ünnepelték rendkívül nagyszabású, többnapos bállal. Később a királyi, hercegi udvarokban egyre gyakoribbá váltak ezek a zenés, táncos események, majd a XIX. század második felétől a tehetősebb, nagyvárosi polgárság is rendszeresen bálozott. Ezek a rendezvények már nemcsak a mulatozásról, evés-ivásról szóltak, hanem a jótékonykodás és a gazdasági-társadalmi erő demonstrálásának első számú színhelyévé is váltak. Mára a bálok szinte kötelező eleme a nyitótánc, a színvonalas élőzene, a tombola, neves közéleti személyiség(ek) védnöksége, báli műsor, különleges ételekből álló, kitűnő italokkal, pezsgőkkel, borokkal kínált menüsor. Mivel a XIX. század végén és a századfordulón Magyarország szinte pezsgőnagyhatalomnak számított, a bálok rendszeres és elegáns kísérőjévé vált a pezsgő. A magyar bálok ebben az időben európai hírűek voltak, melyekből csak Budapesten akár százat is rendeztek évente.

Tekintve, hogy a bálok kiemelkedő társasági eseménynek számítottak és számítanak ma is, a megfelelő öltözködés, valamint a báli etikett ismerete is nagyon fontos, még akkor is, ha manapság a bálok íratlan szabályai bizonyos téren megengedőbbek, például a hajadon, fiatal lányok ma már nem csak gardedámmal jelenthetnek meg a bálteremben, és nem kötelező számukra az ártatlanságot jelképező pasztell színű ruha viselése sem. Magyarországon a két legnagyobb hagyománnyal rendelkező, legismertebb és legkiemelkedőbb bál az Operabál és a balatonfüredi Anna-bál. Ezen kívül nagyon sok szakma, szervezet, közösség szervez még bálokat, a cégvezetőktől kezdve, az újságírókon át a vitorlázókig, de a különböző célokért szervezett jótékonysági bálok is gyakoriak.

Az első Magyar Borok Bálja

2006 óta a borkedvelők és a borszakma képviselői is bálozhatnak, ugyanis ekkor rendezték meg először a Szépművészeti Múzeumban a Magyar Borok Bálját. Mivel az "első" az élet minden területén nagy jelentőséggel bír, érdemes felidézni az I. Magyar Borok Báljának eseményeit is. Közel ötszáz vendég jelent meg a rendezvényen, köztük bortermelők, borforgalmazók, szakemberek és laikusok, profi és amatőr borászok, borhoz értők és bort kedvelők egyaránt. A bál kiemelt vendégei az Év borásza címet elnyert bortermelők voltak, de megjelentek a diplomáciai, a kulturális, valamint a politikai élet személyiségei is, fővédnökként pedig Módos Péter, a Magyar Borakadémia elnöke.

A rendezvény középpontja az az ötfogásos exkluzív borvacsora volt, melyhez európai bajnokságokon rangos elismerést nyert sommelier-k választottak borokat. Valamennyi tételt a pincészetek, borászatok által kiválasztott ismert emberek (Szabó István, Stahl Judit, Kepes András, Kovács Antal, Réz András, Kemény Dénes) mutatták be az egyes fogások előtt. Nagy érdeklődésre tartott számot a jótékonysági borárverés is, ahol tíz tétel került kalapács alá (na persze nem a szó szoros értelmében). A bál ideje alatt Magyarország legfontosabb borvidékeiről válogatott borok, azaz a Gál Tibor, a Disznókő, a Wunderlich, a Kemendy-György Villa, a Szeremley, valamint a Pfneiszl Pincészet borait kóstolhatták a vendégek. Mindemellett sonka- és sajtkóstoló, sütemények, csokoládék, valamint szivarsarok, teaszalon és kaszinó várta a hölgyeket és az urakat. A Magyar Borok Bálja a közönség szavazatai alapján minden évben kiosztja a Gál Tibor emlékdíjat, melyet az első, 2006-os évben Lőrincz György, a St. Andrea Pincészet borásza kapott meg. Sor került az Orpheus Bordalnok Lovagrend avatási ceremóniájára is, amelynek tagjai között szerepel Fábry Sándor és Vágó István, illetve a 2006-os, I. Magyar Borok Bálján történt avatás óta Ákos is.

Az idei, immár hatodik Magyar Borok Báljára február 26-án, a Boscolo New York Palotában kerül sor, az idei borbál menüjét Garamvári Vencel, a Tokajicum, Légli Ottó, Sebestyén Csaba, a Heimann Pincészet és a Royal Tokaji borai kísérik majd.

Kapcsolódó link(ek):

Magyar Borok Bálja