A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Magyar Talajtani Társasággal együttműködve programsorozatot indít, melynek során Magyarország 22 borvidékén, egy-egy borászat közreműködésével, egy kiválasztott szőlőültetvényben mesélnek a dűlő talajáról és földrajzi környezetéről. Az idei évben 11 borvidék ad helyszínt a programnak, amely a tervek szerint 2025-ben újabb 11 borászat bevonásával folytatódik.
Sok borszakértő hangsúlyozza a terroir szerepét a borkészítés során, de hogy mit értenek pontosan ez alatt, azt már nagyban meghatározza, hogy melyik iskola képviselői. Érdemes újra és újra körbejárni a fogalmat, mert az elmúlt évtizedekben sokat változott a jelentése.
Éppen valami kevéssé izgalmas főzőműsor megy a tévében, és az átlagos felkészültségű, önjelölt szakács is a biotermékek használatát dicséri, mantrázza. Mindeközben Kató Andrásnak, a természethű borok magyarországi apostolának (Mitiszol?, Terra Hungarica, Terroir Club) a Borkollégium mesterkurzusán elmondott bevezető gondolatai járnak a fejemben.
Milyen természeti tényezők befolyásolják a szőlőtermesztést? Miért egy-egy keskeny sávra korlátozódott a borkészítés a Föld két féltekéjén? Ha csak a napsütéses órák száma vagy a magas átlaghőmérséklet lenne fontos, akkor Champagne-ban nem lehetne elkészíteni a világ legjobb pezsgőit...
Első alakalommal biztosíthat helyszínt egy közép-kelet-európai ország a kétévnete megrendezett Nemzetközi Terroir Konferenciának. Tokajban július 7-10. között megrendezett eseményen, az International Organisation of Vine and Wine nevű nemzetközi szakmai szervezet védnöksége mellett, húsz országból mintegy 170 elismert szakember vesz részt.
