Helyzet a közösségi bormarketingben

2012. január 26., Csütörtök 20:30

A szaksajtó nemcsak attól volt hangos januárban, hogy 2012-től az Agrármarketing Centrum (AMC) helyett a Magyar Turizmus Zrt. látja el a közösségi bormarketing feladatokat, de, az éppen ezt a büdzsét tápláló forgalomba hozatali járulék fizetési kötelezettségének megszűnése is nagy érdeklődésre tartott számot. A borágazat idei változásait Dr. Prónay Bence borjogász, a Borászportál tanácsadója foglalta össze.

Forgalomba hozatali járulék – mennyi az annyi?

A közösségi bormarketing tevékenység még hatályban lévő alapvető szabályait a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (továbbiakban: a Bortörvény) rögzíti. A tevékenységhez szükséges forrás vonatkozásában kimondja, hogy a „Magyarország területén közfogyasztásra forgalomba hozott bor minden literje után a forgalomba hozónak forgalomba hozatali járulékot kell fizetnie”. A forgalomba hozatali járulék mértéke a földrajzi jelzést nem viselő (FN) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező (OFJ) borok esetében 5 forint, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező (OEM) borok esetében 10 forint literenként. A fizetés elmulasztása komoly következményekkel jár, hiszen akinek ilyen járulék tartozása van, az az újonnan forgalomba hozni kívánt borára nem kaphat forgalomba hozatali engedélyt.

A cikk a hirdetés után folytatódik!

hirdetés

Mire megy el a befizetett pénz?

A Bortörvénynek megfelelően a forgalomba hozatali járulékként befizetett összegek 60%-át közösségi bormarketingprogramok kidolgozására és végrehajtására, az Európai Unió által meghirdetett borreklám és -marketingprogramok nemzeti társfinanszírozására kell fordítani. A forgalomba hozatali járulék címén befizetett összeg 40%-a pedig a borászati hatósághoz megy.

A járulékok befizetése a gyakorlatban a Vidékfejlesztési Minisztérium számlájára történik, amely gondoskodik az említett 60% Agrármarketing Centrum (a továbbiakban: AMC) részére történő átutalásáról. Az AMC a rendelkezésére bocsátott összegeket a céloknak megfelelő szolgáltatást nyújtók (pl.: oktatást, piackutatást, reklámozási tevékenységet végzők) vehetik igénybe pályázat útján, támogatás formájában. A pályázati felhívást – a vonatkozó 66/2008 FVM rendeletnek megfelelően - a Bormarketing Bizottság javaslata alapján a Vidékfejlesztési Miniszter jóváhagyását követően az AMC internetes honlapján teszi közzé.

Bormarketing Bizottság szerepe, hatásköre

A tizenhárom tagból álló javaslattevő Bormarketing Bizottságot a 70/2007. FVM rendeletnek megfelelően a Vidékfejlesztési Miniszter hozza létre, úgy, hogy abba tizenkét tagot maga jelöl, további egy tag - aki egyben a Bizottság titkára - automatikusan az AMC igazgatója. A Bormarketing Bizottság működésének alapvető célja a folyamatban a szakmaiság megfelelő szintű biztosítása, ezért a tagok között alapvetően borászokat és marketing szakembereket találunk.

A pályázatok értékelését és a rangsor felállítását a miniszter által felkért háromtagú szakértői testület a Bormarketing Bizottság javaslata alapján és bevonásával végzi. Ezt követően a támogatásokkal kapcsolatos döntést az említett szakértői testület által felállított rangsor alapján az AMC a Bormarketing Bizottság javaslata alapján és bevonásával hozza meg.

Mostanáig gyakorlatilag ez a folyamat biztosította a hazai közösségi bormarketing rendszerének forrását, működését.

AMC helyett Magyar Turizmus Zrt.

Változások 2012-ben

A Kormány 2011. december 27-én 1498 sz. határozatával a következőkről döntött:

- a közösségi bormarketing tevékenységgel kapcsolatos feladatokat – a Vidékfejlesztési Miniszter szakmai felügyeletével - a jövőben az AMC helyett a Magyar Turizmus Zrt. látja el.

- a bor forgalomba hozatali járuléka megszűnik.

Pillanatnyilag egyetlen olyan hatályos jogszabályi rendelkezés látható, ami a forgalomba hozatali járulék megszűnését követően – költségvetést nem terhelő - forrást rendel a közösségi bormarketing feladathoz, ez pedig az agárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvényben található, és rögzíti, hogy a borágazatban elismert szakmaközi szervezet tevékenységeinek elvégzéséhez, közösségi bormarketing célokra tagjaitól piacfejlesztési hozzájárulás formájában marketingjárulékot szedhet. Abban az esetben, ha a szakmaközi szervezet tagja kötelezettségét önkéntesen nem teljesíti, a piacfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettséget a szakmaközi szervezet kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A szőlő- és borágazatban a szakmaközi szervezet megalakítása folyamatban van, a hozzájárulás mértéke, az összegek felhasználásának módja még nem világos.

Érvek, ellenérvek

A rendszer eddig sem volt tökéletes, mert egyrészről még mindig igen távol voltak a borászok, érdekképviseleti szervezeteik attól a folyamattól, amelyben az általuk befizetett és érdekükben elköltendő összegekről döntöttek, másrészről ebből a folyamatból szinte teljes mértékben hiányzott az az átfogó és folyamatosan felülvizsgált nemzeti stratégia, ami garantálhatná az átláthatóságot, a hatékonyságot és így a hosszútávú célok megvalósulását.

Jó volt azonban, hogy volt ehhez a kétségtelenül kiemelkedően fontos feladathoz egy a jogrendszerbe a megfelelő garanciákkal beépített forrás, amelyet a borásztársadalom többsége elfogadott, a kisebbség pedig hatékonyan rászorítható volt arra, hogy kötelezettségének a forrás biztosítása érdekében eleget tegyen.

Nem tudunk mást tenni, mint bízunk abban, hogy a változások mögött a hatékonyságot és átláthatóságot célzó, működőképes koncepció áll, amely végül elnyeri a kérdésben leginkább érdekelt borásztársadalom támogatását is.

Szerző: dr. Prónay Bence ügyvéd, borjogász

Szerkesztette: Németh Richard

http://www.borjog.hu/