A muzulmán vallás egyik népes csoportja a törökök vagy helyesebben az oszmánok voltak (hiszen Atatürk óta beszélhetünk egységes Törökországról és török népről az első Világháború után) akik hosszú ideig tartozkodtak magyar földön. És a magyar kultúra hatásai mindenképpen befolyásolták az itt tartozkodó idegen népet. Szent István óta a magyar vallás a keresztény katolikus volt ezzel ellentétben állt sok pontban az iszlám vallás.

A Korán szerint élve tiltott az alkohol fogyasztás, amely története Mohamed, Allah első számu profétátjának az egyik útjával kapcsolatos: az útja során egy településen haladt át és számos ember boldogan ünnepelt, táncolt, énekelt az utcán. Mohamed próféta megkérdezte, hogy minek örülnek ennyire, minek köszönhető ez a nagy vigadalom. Az emberek egy folyékony nedűnek, a bornak tulajdonították az öröm forrását. Mohamed, Isten italává kiálltotta ki a bort, hiszen ami ennyi örömnek a forrása csakis Isteni eredetű ital lehet. A próféta tovább folytatta az útját. Ahogy néhány nap mulva visszatért és ugyan azon a falun haladt át, a helyzet nagyott válltozott. Ott ahol az emberek még néhány nappal ezelőtt ünnepeltek és táncolták, sírás, sikoltozás és számos hallotat temettek. Mohamed csodálkozott, hogy mi történhetet, hiszen olyan boldogok voltak az emberek még pár nappal ezelőtt. A borban lakozó alkohol a pozitív (öröm és boldogság) tulajdonságából a negatívumba csapott át (erőszak, halál), mert nem ismerték a mérsékletességét. Mohamed próféta elátkozta és az ördög, sátán italának kiálltotta ki a bort.

Elméletben ez igaz az erjesztett italokra, de nem feltétlen a párlatokra, mert azok ugymond későbbi találmánynak számítanak.

Habár számos magyar vonatkozású legenda és történelem született, ami a muzulmánokat és a bort jelenti, így például az egri várnak az 1552-es ostromakor a Bikavér elnevezésnek a keletkezése. Az egyik történet szerint az oszmán harcosok felett valóiknak úgy magyarázták, hogy nem bort hanem a bikának a vérét isszák. Vagy, hogy az egriek a bikának a vérét kell hogy igyák csak így lehetnek ilyen erősek, elszántak és bátrak.

Érdekes, hogy ebben az időben indult meg a sertés termesztés és annak húsának a fogyasztása is. A nomád állattartást egyébként nem jól biró sertés, nem volt a magyar állattartás kultúra része, egészen a törökig. Hogy miért? A muzulmán vallás tiltotta, ezért nem is nagyon vették vagy ették el a magyar néptől. Mi volt a borral a helyzet? Nem nőtt a szőlő és a bortermelés, de nem is csökkent drasztikusan, jó adózási alanyt láttak benne az oszmánok. Megjelent egy nagyon értékes szőlőfajta, a Kadarka. A törökök elől menekülő rácok hozták magukkal be ezt a fajtát az országba. 

Habár valóban nem a szerves kultúra része a muzulmán országoknak a borfogyasztás, a vitis vinifera eredete azonban valahol keleten van. Ex oriente lux - a világosság keletről jön. A mai Irán, Irak területére helyezik a régészek az első nyomokat a borszőlő származásának. Így például a nemzetközi hírnevet is befutott Syrah szőlő (vagy Shiraz) Perzsiából származik. A kutatásnak a szőlő és bor területén tovább kell folytatódnia és tovább is fog folytatódni a világban.

Kiemayer Kristian