A szőllőskertek felújjítása s a minőséges bortermesztés hosszantartó és drága folyamat. Egy hektár szőllőskert létrehozása 15-20 ezer euróba kerül, s három évre van szükség ahhoz, hogy a hajtat gyümölcsöt adjon. Ezért a mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdasági minisztérium akciót indított a szőllőültetvények területének növelésére, melyre, szubvención keresztül, jelentős pénzösszeget választott ki. Sasa Dragin, illetékes miniszter szavai szerint, az elmult két évben, 1.500 új szőllőültetvényt létesítettek, s ugyanakkor ezt a területet szabályozó törvényrendeleteket, egyeztették az Európai Únió mércéivel.

Az elmult húsz évben állandóan  csökkent a szőllőskertek nagysága, ami közvetlenül előidézte a nagy állami vállalatok bezárását, a szőllőt pedig nem lehetett eladni. A szőllőtermesztés és borok bejegyzésével, 5.500 hektár szőllőültetvényt és 1.200 termelőt jegyeztek fel. Ez lehetőség a további termelésre, adott a feltétel a minőségről szólló szertifikát kiadására, hogy Szerbiából a bort az Európai Únióba országaiba lehessen szállítani. Az illetékes minisztérium célja nemcsak az, hogy ismét minőséges borokat termeljünk, hanem olyan brendet csinálni belőlük, melyekről Szerbia ismert lehet.

Mivel készülőfélben van a borral kapcsolatos törvényjavaslat, várható, hogy elfogadásával sok jelentős kérdést szabályoznak majd. Egyébként, a borászatra vonatkozó első törvényt még a Nemanjic uralkodó család idejében hozták. Abban az időben leginkább kolostorokban termesztették a szőllőt, de maguk az uralkodók is nagy szőllőültetvények tulajdonosai voltak.

Így például az ’Aleksandrovic’ nevű bortermelés az Oplenacon lévő Karadjordjevic királyi dinasztia borpincéiben, eredeti recept alapján újjította fel a termelést. Ezt a borfajtát valamikor Európa uralkodó házaiban itták, s manapság is közkedvelt bor világszerte. Ismét termeszteni kezdték Új Becsénél, a Gyöngyszigeten, a ’Krokan’ nevű bort is, melyet annak idején szívesen fogyasztotta Jugoszlávia elnöke, Joszip Broz Tito, és Sarl De Gol, francia elnök.  Ismert szőllőtermesztő vidék még Negotin térsége Kelet-Szerbiában, Vajdaságban pedig a Fruska Gora, melynek legismertebb bora a ’Bermet’ már brend lett. Mindebből ítélve, Szerbiában van lehetőség minőséges bortermesztésre, amely az ország nagy kiviteli lehetősége lehet.