A Helyiérték Egyesületnek szerencsére nem sok köze van a matematikához, sokkal inkább egy olyan szervezetre hasonlít, amely azt tűzte ki célul maga elé, hogy tevékenységével megakadályozza a régió fiatalságának elvándorlását. Ehhez – persze számos más rendezvény mellett – borfesztivált is szerveznek, amely szerintünk kiváló lépés a nagy és végleges cél felé vezető úton.

Ha pedig az ember borfesztivált grundol, akkor neki állhat úgy, mint a nagyok, ám ahhoz óriási infrastruktúra, lóvé kell, vagy lehet piciben, családiasan és egészen különlegesen, hangulatosabban nyomulni. Talán nem kell oldalakon át bizonygatnunk, hogy a boglári Bor és a Jazz Fesztivál ez utóbbiakhoz tartozik.

Adott egy kis kert, amely a boglári művház udvara. Egy színpad, ahol csütörtökön a Django Free Együttes, valamint a Csanyi – Lattmann Band játszott. A színpad előtt sörpadok. Odébb pedig a boglári Bujdosó Szőlőbirtok, Gere Tamás és Zsolt, és a Vylyan Villányból, az ugyancsak helyi Hujber Pincészet, a szomszédos Lelléről a Póczék, valamint a Tokaj Hétszőlő mérte a borokat.

 

Önök hány olyan fesztivált ismernek, ahol a főszervező az ország másik végéből elnézést kérő sms-t kap olyan vendégektől, akik kivételesen nem tudnak részt venni a bulin? A balatonboglári fesztiválon a családiasság egyszerűen mindenhol tetten érhető. A belépő például csak korlátozott számban áll rendelkezésre, nehogy már valakinek ne jusson hely.

Miközben este szépen, fokozatosan élénkült a szél a tavon, párszáz méterrel feljebb, a művelődési ház udvarán éppen kellemesen oldotta a forróságot. Aztán jöttek a szúnyogok is, de a szervezők szinte őket is megelőzték: minden asztal nyomban kapott szúnyogriasztó spirált.

Az este pedig legalább annyira szólt erről a hangulatról, mint a jazz-ről és a borokról. Azért azt eláruljuk, hogy a Hujber Pincészet királyleánykája épp ilyen nyári estékre van kitalálva, nagyon selymes, és imádjuk benne a szőlővirágot, nem különben a pincészet fahordós érlelésű Chardonnay borát. De emlegethetnénk a Pócz Pincészet ’08-as Olaszrizlingjét, és kiváltképp, ugyancsak nyolcas Chardonnay-ját, vagy azt, hogy megtaláltuk az idei nyár legtökösebb „salátaborát”, a Bujdosó Pince Sauvignon Blanc-ja személyében.

Amúgy a kékszalagon elsőként ismét Litkey Farkas ért célba, 21 óra és 23 perc alatt teljesítette a mintegy 145 km-es távot. Ezzel Litkey és csapata 10. alkalommal győzött a Kékszalagon. Másodikként ért célba Rauschenberger Miklós, 21 óra 49 perc alatt, harmadikként pedig Király Zsolt futott be, gratulálunk nekik.