Kié az eredetvédelem?

Sztanev Bertalan
2014. március 12., 10:01


Háttér - A borászati termékek esetén fontos megemlíteni, hogy az eredetvédelem nem a közösségi joggal kezdődött, az európai bornevek múltja több évszázadra nyúlik vissza. Az egyes országok eredetvédelmi rendszere a történelem során eltérően alakult. A borpiaci reform 2008-ban a közösségi jog szintjén a tagállamok eltérő eredetvédelmi szabályait egy minden korábbinál egységesebb keretrendszerbe helyezte.
Kié az eredetvédelem?
 
Az új szabályok az eredetvédelem legfontosabb tartalmi és formai követelményeire vonatkozóan határoztak meg kötelező elemeket. Ezen túlmenően a bornevek közötti különbségek a termékleírások tartalmából adódóan továbbra is nagyon sokszínűvé teszik az európai borokat.
Eltérő eljárás az új és a már létező bornevekre
Az Alaprendelet a borok eredetvédelmének történelmi értékeit igyekszik megőrizni. Az Alaprendelet 107. cikke alapján a már létező, a korábbi szabályozások alapján is védelmet élvező bornevek automatikusan felkerülnek arra a listára, amely a védelmet élvező borneveket tartalmazza. A borpiaci reform eredetvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek hatályba lépésekor (2009. augusztus 1.) védelmet élvező bornevek esetén a termékleírást kellett pótolni 2011. december 31-ig. Ezeknek a termékleírásoknak a 2009. július 31-én hatályba lévő szabályokat kellett tükrözniük. Sok félreértésre adott okot a termékleírások pótlása. A termelői közösségek többsége szerette volna kihasználni ezt a lehetőséget arra, hogy eredetvédelmi szabályait megreformálja, módosítsa, továbbfejlessze. A közösségi jog azonban erre nem adott lehetőséget.
A jogszabályok alapján az elkészített termékleírások nem lehettek tárgyai kifogásolási eljárásnak, de a fentebb említett cikk megadta a Bizottság részére azt a jogosítványt, hogy a termékleírások tartalmát vizsgálja. A Bizottság 2014. december 31-ig vizsgálhatja, hogy a termékleírások tartalma egyrészt kielégítik-e az adott eredetvédelmi kategóriára meghatározott feltételeket, másrészt a jogszabályi előírásoknak megfelel-e. Szélsőséges esetben a nem megfelelő termékleírások törlésére is javaslatot tehet a Bizottság. A tagállamoknak ez év végéig van lehetőségük arra, hogy a termékleírásokat egyszerűen javíthassák, ha azok nincsenek összhangban bármilyen, a 2009. július 31-én hatályos szabályozással. Néhány bornév törlésére már sor került, de ezek csak azok voltak, amelyekre a megadott határidőig nem érkezett termékleírás.
Új bornevek is születhetnek
Új bornév lajtromozására irányuló kérelmet az Alaprendelet 94. cikke alapján bárki benyújthat. Kérelmező a jogszabályok alapján egy termelői csoport lehet, de szélsőséges esetben (6007/2009/EK rendelet 2. cikk) akár egyetlen termelő is válhat kérelmezővé. Egy bornév oltalomba részesítésének tagállami végrehajtási szabályait a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet tartalmazza.
A kérelemnek a közösségi szabályok értelmében kötött tartalmi követelményei vannak. A 607/2009/EK rendelet I. és II. melléklete tartalmazza azokat a sablonokat, amelyeket a kérelmezéshez alkalmazni kell.  A kérelmezés folyamata minden esetben abban a tagállamban indul, ahol az adott bornévhez tartozó lehatárolt termőterület fekszik. Speciális esetben egy termőterület akár két tagállam területén is lehet. Ebben az esetben a termékleírásnak mindkét ország illetékes hatósága által elfogadottnak kell lennie, így mindkét tagállamban be kell nyújtani a kérelmet, amelynek ugyanolyan tartalmúnak kell lennie.
A 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. §-a részletesen felsorolja azokat a további követelményeket, amelyeket a közösségi jogszabályokon túl a kérelmezőnek teljesítenie kell. A 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet II. fejezete szabályozza részletesen a kérelem kitöltésére vonatkozó nemzeti sajátosságokat. Ezek a paragrafusok a kérelem egyes pontjaira vonatkozóan adnak szabályokat.
A kérelmet a vidékfejlesztési miniszter részére kell benyújtani. A kérelem benyújtásával indul az eljárás nemzeti szakasza. A nemzeti szakaszra vonatkozó szabályokat a 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet III. fejezetésben találhatjuk meg. A nemzeti szakaszban két szervezetnek jut főszerep. Az egyik a Bor Eredetvédelmi Tanács (BET), a másik pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). Az SZTNH szerepe a védelemben részesítendő név oltalomképességének vizsgálatára szorítkozik. Ha az SZTNH megállapítja, hogy a név oltalomképes, akkor az eljárás folytatódhat. Az SZTNH eljárását a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/A §-a alapján végzi. Eljárásában azt vizsgálja, hogy az oltalomba részesítendő bornév az Alaprendelet 93., 100., 101. cikkeiben foglalt követelményeket teljesíti-e. Ebben az esetben különösen is érzékeny kérdés a már oltalomban lévő nevek esetleges ütközése a kérelmezett névvel.
A kérelem szakmai szempontú vizsgálatát a Bor Eredetvédelmi Tanácsról szóló 1372/2013. (VI. 27.) Korm. határozata alapján a BET végzi. Ez a fórum a színtere a kérelmek szakmai tartalmának megvitatására. A döntést egy kérelem elfogadásáról nem a BET hozza, a BET csak a vidékfejlesztési miniszter tanácsadó testülete a bor eredetvédelmét érintő témákban. A miniszter döntését határozatban hozza meg. A Bortörvény 13/A §-ának (7) bekezdése lehetővé teszi, hogy a kérelmezett bornevet akár a határozat megszületését követő szüretből származó borászati termékekre fel lehessen írni. Az ezt követő eljárás a Bizottságban akár éveket is igénybe vehet.
A következő részben a termékleírások tartalmára vonatkozó szabályokat mutatjuk be.
 
Winelovers borok az olvasás mellé