– Annak ellenére, hogy a tavaszi fagy országszerte megpróbálta az ültetvényeket, komolyabb kárt csak a kunsági borvidéken okozott. A szélkár gyakoribb volt az idén, kisebb foltokban a jég is pusztított. Mindent együttvéve, ha nagyobb, pusztító esőzések nem köszöntenek ránk, és kiegyensúlyozott, „normális” lesz az őszi időjárás, mennyiségben és minőségben egyaránt jó szőlőtermés várható az országban – tudtuk meg Horváth Csabától, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárától. Ami annyit tesz, hogy a megtermelt szőlőből készült bor jó esetben a 3 millió hektolitert is elérheti, de ha csak 2,5 millió hektó lesz, még azzal is elégedettek lehetünk.

 

A szüret kezdetével megjelentek a pincészetek, borászatok ügynökei is, és megkezdték a fölvásárlást. Egyúttal kezdetét vette az árháború, amelynek tétje a szőlősgazdák számára nemegyszer a megmaradás. Egy kiló szőlő méltányos árának száztizenöt, százhuszonöt forint között kellene lennie – jelentette ki Domján Gergely, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének alelnöke. Ezzel szemben a fölvásárlók ennél jóval kevesebbet kínálnak, amivel csak még inkább kiszolgáltatottá teszik a szőlősgazdát. Hiszen nincsenek tőketartalékai, hogy válogatni tudjon az ajánlatok között, másrészt a szürettel sem várhat soká, hiszen minden fajta betakarításának megvan az optimális időpontja, és ha már leszedte, kényszerhelyzetbe kerül, hogy túladjon rajta.

Nyilvánvalóan az lenne az ideális, ha a termesztő saját pincészetében dolgozná föl a szőlőt is, mint a nagy borászatok teszik, csakhogy ez komoly beruházást igényelne. Ennek ellenére – normális körülmények között – csak a szőlő is megélhetést kellene, hogy nyújtson a gazdának. Márpedig ha a bevétel nem, vagy alig fedezi a termesztés költségeit, a szőlőtermesztő nem lesz képes fejleszteni, új, korszerű fajtákat telepíteni, és végül fölhagy az egésszel. Ami végső soron a borászatoknak sem érdekük, hiszen szűkülnek számukra a minőségi alapanyag beszerzés lehetőségei.

A legfrissebb hírek szerint a korai fajtákon, így a Csabagyöngyén és az Irsai Olivéren 100-150 forintos kilónként árért adtak túl a Szekszárd környéki termesztők. A magasabb árakat a pálinkafőzők fizették, akik különösen is nagy becsben tartják ezeket az illatos szőlőket. A térség legnagyobb fölvásárlója, a bonyhádi Danubiána Bt. ügyvezetője, Schmidt Győző viszont már most hűti a kedélyeket. Szerinte a termesztők elvárása, a tavalyinál 10-15 százalékosnál magasabb ár, nem reális. A cég – szokásához híven – idén sem teszi közzé a fölvásárlási árait, egyenként egyezkedik a termelőkkel. Az ügyvezető úgy véli: a magasabb szőlőfölvásárlási árak az olcsó olasz folyóbor behozatalát segítenék elő.

A Bátaszéki Hegyközség elnöke, Nagy István szerint a gazdák 70-80 forint közötti összeget várnak a portugieser és a rizlingszilváni kilójáért a térségben. A legnagyobb területen termesztett kékfrankosért pedig 100 forint fölötti összeget tartanának méltányosnak, ami az elnök szerint nem reális, a 85-90 forint az elvárható.