A pincészet a 2001-es szüretben készített először primőr bort a Balatonboglári borvidéken termett Csabagyöngye szőlőből. Azóta hagyományt teremtően évről-évre megörvendeztetnek mindekt az év első újborával, mely Magyarországon és Európában egyedülállóan korán, már szeptember közepétől kapható a boltokban.

Egy friss, gyümölcsös bor 'nulla érleléssel'

A köztudatban az terjedt el, egyébként nagyon helyesen, hogy ha a szőlőt később szüretelik, a bort tovább érlelik, akkor ez pozitívan befolyásolja annak minőségét. Ez valóban igaz a nagy minőségű, magas extrakt tartalmú, kóstolgatni való borokra, ám a hosszú érlelés ideje alatt a borban új, úgynevezett ászkolási ízek és illatok keletkeznek, melynek következtében szinte teljesen elveszítheti kapcsolatát az elsődleges szőlőízekkel és -illatokkal.
A borkészítésnek a fejlett technika birtokában kialakult egy másik útja, mellyel ma már megőrizhetőek az eredeti szőlőillatok és -ízek. Ennek a ma már nem is nagyon újnak számító irányzatnak a legszélső határpontja az újbor, amikor a szőlő eredeti jellege a legjobban megmarad a borban.

Fontos kiemelni, hogy a borászatban nem lehet a különböző borkészítési filozófiák harcá-ról beszélni. A nagyminőségű borkülönlegességek továbbra is hosszú érleléssel készülnek. Van azonban egy új szín a palettán, egy új fegyver, amivel a potenciális borfogyasztók kegyeiért folyik a harc: a Csabagyöngye újbor.

Az újborokkal szemben gyakran felvetődik az a vád, hogy ez egy 'gyors bor', ami csak a természetes biológiai folyamatok megerőszakolásával jöhet létre. Nagyon fontos ezért annak tisztázása, hogy az egyetlen lényeges különbség az úgynevezett 'nulla érlelés', ami azt jelenti, hogy az erjesztést követően a bor egy héten belül palackozásra kerül, az alacsony hőfokon lassan végbemenő erjedés következtében az erjedéskor keletkező szénsav egy része a borban marad, és ez késlelteti az érését.
A friss, új borok mindig közel álltak a borászok, a bortermelő emberek szívéhez. A borfogyasztók széles rétege azért nem ismerhette meg korábban ezeket a borokat, mert a hagyományos szűrésű technikákkal csak az erjedést követő két-három hónappal lehetett elkezdeni dolgozni.

A közhiedelemmel ellentétben a Csabagyöngye nemcsak csemegeszőlő, hanem kiváló boralapanyag (kettős hasznosítású fajta).
Csabagyöngye szőlőfajta magyar nemesítés, a 20. század elején Mathiász János állította elő az Ottonel Muskotály és a Bronnerstratube fajták keresztezésével. Az első jelentősebb ter-melő Stark Adolf volt, Békéscsabán, innen származik a fajta neve.
Az egész világon ismert de Magyarországon, azon belül a Balaton környékén a legelterjedtebb.
A Csabagyöngye legrövidebb tenyészidejű fajta a világon, azaz termése elsőként érik be, kedvező időjárási viszonyok esetén már augusztus elején, így Európában az első leszüretelt für-töket mindig ez a szőlő adja.

A borászok számára mindig különleges alkalom a frissen kierjedt újbor kóstolása. Ami eddig az ő kiváltságuk volt, mára bárki számára elérhetővé vált!