Szapolyai János vadászházában kóstolhatsz tokaji fordítást

Bognár Attila
2017. november 11., 09:00


Van Tokaj városban egy családi kispince, a Hímesudvar, amely a város egy eldugottabb részén található. Mégsem olyan bonyolult odatalálni hozzájuk, hiszen például szomszédjuk, a jóval nagyobb és ismertebb Dobogó pincészet. Míg azonban utóbbi inkább csak előzetes bejelentkezés után fogad vendégeket, a Hímesudvarhoz bárki bármikor betérhet. Az év minden napján nyitva vannak, 10 és 18 óra között várják az odalátogatókat.
Szapolyai János vadászházában kóstolhatsz tokaji fordítást
A családi pincét Várhelyi Péter és a testvére Kata valamint Péter felesége, Beáta működtetik. Történetük egészen 1983-ig nyúlik vissza, a szülők ekkor vásárolták meg Tokajban az 500 éve Szapolyai János vadászházának készült épületet. A család ekkor fogott bele a szőlőművelésbe és borászkodásba, az épületet pedig felújították, mai napig ez ad otthont a pincének. Jelenleg három hektáron gazdálkodnak, ebből 2,7 hektár egybefüggő terület Tokaj határában a Malomfeli dűlőben, zétával, kövérszőlővel és sárgamuskotállyal. A maradék 0,3 hektár a hozzá közeli Nyulas dűlőben van, itt furmint található.

Erős hozamkorlátozással dolgoznak, maximum 1 kg terem tőkénként. Minden évben a tökéletes érettségre törekednek, és általában elég későn szüretelnek. Igyekeznek óvni a szőlőtőkéket, nem alkalmaznak rovarirtót és erős vegyszereket sem. Évjárattól függően évi 10-12 ezer palack bort készítenek, ez gyorsan el is fogy. 2014-ben a rossz időjárás miatt szinte a teljes évjárat kiesett, most pedig már a 2016-os borokat kénytelenek a piacra dobni, pedig Péter szerint ezek a borok 3-5 éves korukban mutatják meg magukat igazán. A leszüretelt szőlő a Hétszőlő pincészetbe kerül préselésre, ülepítés után a must átkerül a Hímesudvar pincéjébe, ahol az erjesztés és érlelés történik, végül a palackozás a Patríciusnál zajlik.
 

Az erjesztésnél csak a muskotály kerül tartályba, a többi szőlőfajta mustja hordóban erjed, közepes pörkölésű hordókat használnak. A borok 95%-át helyben, a pincénél eladják, a maradék 5% Dániában, Svájcban és Németországban talál gazdára. Rendszeresen részt vesznek boraikkal teszteken, versenyeken, hogy visszajelzést, reális képet kapjanak róluk. Fesztiválra viszont mindössze kettőre járnak, az egyik a Tokaji Március. A minőségorientáltság számukra nem csak szlogen, hanem fontos tényező, 2000 óta folyóbort már egyáltalán nem is értékesítenek, csak palackost.

A pincét Péter mutatta meg nekünk. Egy 20 és egy 30 méteres pinceágból áll, az új ág 2001-ben készült el. Tökéletes pincetisztaságra törekednek, erről saját szemünkkel is meggyőződhettünk. A pincelátogatás után a kóstolónak helyet adó részek következtek. A belső terem 34 fő befogadására alkalmas, a teraszon ötvenen is le tudnak ülni egyszerre. A vendégek fele külföldi szokott lenni, nagy részük lengyel. Lengyelországban még szerencsére jól cseng a tokaji márkanév, onnét szívesen jönnek, érdeklődnek, kóstolnak, vásárolnak náluk.
Péter régebben bízott benne, hogy Tokaj egy pezsgő, forgalmas borváros lesz,
ahova sok borértő turista ellátogat. Ebből azonban nem sok minden látszik szerinte. A város online jelenléte rossz, a magyar honlap nem túl informatív, angol és lengyel nyelvű pedig nincs és a gasztronómia területén sem sikerült egyelőre továbblépni. A téli holtszezonnak mondható januárban és februárban szinte csak náluk lehet bort kóstolni.
 
A kínálatuk nagyrészt édes borokból áll, bár egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a száraz tételekre is. Kis pince lévén a ritkább, különlegesebb borokkal van esélyük kitűnni. Péter elmondása szerint a kései szüret, fordítás, máslás, szamorodni nagyon nagy lehetőségeket rejt, és jól is fogynak. A nagy pincék ezekkel kevésbé foglalkoznak.
 
Szapolyai János vadászházában kóstolhatsz tokaji fordítást

Az alábbi, éppen forgalomban lévő boraikat a kertben egy nagy árnyas fa alatt ülve teszteltük:

Furmint 2015, száraz: Az utolsó palackok egyikéből jutott nekünk. Illatában a körtés és almás jegyek mellett fellelhetőek ásványos, krétás, köves, sós jegyek is, ezek a kóstoláskor is visszaköszönnek. Arányos szerkezet, közepesnél nagyobb test, komoly bor, amely most kezdené igazán megmutatni nagyságát. Kár, hogy elfogyott már.

Furmint 2016, száraz: Illatban és ízben is jóval könnyedebb, frissebb és gyümölcshangsúlyosabb, mint egy évvel idősebb párja. A körtés, almás vonal mellett virágok és szőlő is megjelenik, az ásványos vonal pedig visszafogottabban jelentkezik. Az előzőhöz képest kicsit magasabbak savak és kevesebb az alkohol (12%). Egyensúlyos, a közepesnél picit hosszabb utóízzel. Ígéretes tétel.
 
Zéta 2015, kései szüretelésű édes: Illatában virágok, érett sárga trópusi gyümölcsök, virágméz. Kóstolva is a gyümölcsös-mézes vonal dominál, illetve a 75 g/l maradékcukor, ám pont ettől válik kedvessé. Nagyon itatja magát, könnyen csúszik, gyorsan fogy, a pincénél vagy a kertben üldögélve a beszélgetések ideális kísérője.

Sárgamuskotály 2016, kései szüretelésű édes: Egyedi tétel, ugyanis nem tartályos, hanem fahordós erjesztéssel készült. Ez mind illatban, mind ízben meghatározza karakterét. Fajtajelleges illat, de szerencsére nem a harsogó, hanem a visszafogottabb fajtából, némi citrusos, szőlős, szőlővirágos vonallal. Kóstolva érezhető a hordó, amelynek hatására krémesebb, testesebb, komolyabb struktúrával bír a bor. Jó egyensúly, amelyet nem ural az 56 g/l maradékcukor.
 
Szapolyai János vadászházában kóstolhatsz tokaji fordítást
 
Kaleidoscope, Tokaji cuvée 2015, kövérszőlő, zéta és sárgamuskotály fajtákból készült kései szüretelésű édes bor: Intenzív illatában friss virágok és érett déligyümölcsök. Kóstolva barackos, almás, lime-os, ananászos ízek, jó sav-cukor egyensúly, hosszú lecsengés. Jól fogyasztható, kerek bor, önmagában és desszertek mellé is ajánlott.
 
Tokaji Fordítás 2013: Felvásárolt furmint alapborba saját kövérszőlő és zéta aszúszemeket áztattak. Érdekes módon mind illatában, mind ízében a kóstolt első száraz furminthoz hasonló karakterek: ásványos, krétás, mellette mézes, érett barackos, szamorodnis jegyek. A magasabb maradékcukor (99 g/l) ellenére sokkal jobb sav-cukor egyensúly, mint a kései szüreteknél. Komplex, egyensúlyos bor mézes-barackos lecsengéssel.

Tokaji aszú 2013: Közepesnél intenzívebb illatát az érett sárgabarack, méz, ananász és hordófűszerek uralják. Kóstolva a virágos, virágmézes jegyek mellett sárgabarack és ananász szintén kiérződik. Krémes, testes, strukturált, nagyon szép hosszú utóízzel. A 161 g/l maradékcukor nem túlzó, egy picit több savat talán még elbírna, de így is nagyon finom, szép aszú.
 

A borok mellé finom sajtokból és olivabogyóból álló tálat kaptunk. A borkóstoló közönség talál itt még sok dolgot, mi szem-szájnak ingere, ugyanis lehet vásárolni lekvárokat, mézeket, balzsameceteket, szörpöket, de néhány baráti pince (pl. Péter Pince, Disznókő, Majoros) bora is kóstolható és kapható.

A kóstoló után Péter felvitt bennünket a szőlőkbe egy dűlőtúrára. Megcsodálhattuk a zétát, a kövérszőlőt és a sárgamuskotályt, szemeket csipkedve tesztelhettük az érettségüket. Az idei évjárat kiválónak ígérkezik, remélhetőleg az időjárás a hátralévő időszakban is kegyes lesz. Addig beszélgettünk, míg szép lassan feljutottunk a Malomfeli dűlő tetejére, ahonnét pazar panoráma tárult elénk, kilátással a Bodrogra és a környező szőlőkre. Ha valakinek lesz lehetősége, csak ajánlani tudjuk, hogy másszon fel ide. Ha pedig Tokajban jár, a Hímesudvart semmiképp se hagyja ki.