KNW kóstoló - miért nem használja Kovács Nimród a Bikavér nevet?


2010. november 16., 13:36


Az egri borászat tulajdonosa, aki korábban Monarchia néven vitte pincészetét, széles kínálatot bemutató borkóstolót tartott november 9-én a Borkollégiumban. Nem csak egri borait kóstolhattuk, de Starry Night névre hallgató kaliforniai érdekeltségéből is magával hozott néhány kiváló palackot.
KNW kóstoló - miért nem használja Kovács Nimród a Bikavér nevet?
 
A pincészet korábban Monarchia név alatt jelentette meg borait, majd 2009 elején történt a váltás, amikor is felvette a tulajdonos nevét, így lett Kovács Nimród Winery. Ezzel sikerült elérni, hogy a cégnél Egerben zajló szőlészeti-borászati tevékenység ezen jól felismerhető név alatt ténylegesen elváljon és jól meg is különböztethető legyen a kereskedelmi tevékenységre fókuszáló Monarchiától, amely más borászok borait is forgalmazza.
A Kovács Nimród Winery összesen 30 hektáron gazdálkodik, amelyből jelenleg 2 hektár van újratelepítés alatt. A területek zöme, mintegy 20 hektár Noszvaj környékén található, a Nagyfai és a Nyilasmár dűlőkben. 10 hektár pedig az egri borvidék legendás területén a Nagy-Egeden. Ez a terület nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tulajdonságú terroir, fantasztikus paraméterekkel rendelkezik, vonzza a meleget, igazi grand cru, déli-délnyugati fekvéssel, mészköves talajjal, amely az innét származó boroknak jellegzetes minerális jegyeket kölcsönöz. A 10 hektárból 1 hektáron Furmint került telepítésre, a többin vörös fajták osztoznak: Kékfrankos, Pinot Noir, Syrah és Cabernet Franc. A Noszvaj környéki területeken pedig Chardonnay, Pinot Gris és Merlot található a Kékfrankos, Syrah, Pinot Noir és a Cabernet Franc mellett.
KNW kóstoló - miért nem használja Kovács Nimród a Bikavér nevet?
A borászat hangsúlyozza kézműves jellegét, jelenleg 60ezer palack a kibocsátása, a jövőbeni cél a 100 ezer palack 2012-re. A termékpaletta letisztult, az alapot az „Egri” néven futó sorozat jelenti, amelyben igyekeznek megfizethető árú jó minőségű borokkal megcélozni fiatalabb rétegeket, akik más party italok helyett inkább ezeket kortyolják. E felett található a komolyabb borokat tartalmazó, magasabbra pozícionált szortiment, a fajtaborként megjelenő Chardonnay-val, Pinot Noir-ral, Syrah-val,
a Rhapsody névre hallgató bikavérrel,
a Bazilika bikavér superiorral,
és a pincészet zászlósborával, csúcs cuvée-jével az NJK-val. A borok stílusát korábban Pók Tamás határozta meg, akinek távozása után, a 2006-2007-es évjárattól kezdve a borok már az új borász, Babiczki László, kézjegyét viselik magukon.
 
A kóstoló első tétele az alap „Egri” sorozat 2008-as fehér cuvée-je volt.
Ez a bor a battonage chardonnay-n alapuló házasítás, mely még szürkebarátot, zöldveltelinit és rajnai rizlinget tartalmaz. Tipikus mintapéldája a hétköznapi fogyasztásra szánt, olcsó minőségi bornak, közepesen intenzív citrusos illatvilágú kis almával és a battonage chardonnay fás jegyeivel. A második bor egy igazi kuriózum volt, 2009-es furmint a Nagy-Egedről. Ez a fajta Tokajban és Somlón nagyon szép borokat ad, mindenki kíváncsian várta, hogy egy egri csúcs termőhelyen mit mutat. Maga a fajta jól közvetíti a talaj adottságait, nagy terroir és nagy fajta találkozásának lehettünk tanúi. 4-5 hónapos újhordós érlelést kapott battonage technológiával, még közel a palackozás, így a palackos érlelésre még szüksége van. Más, mint a Tokajban megszokott furmint, közepesen intenzív illatok gyönyörű körtés jegyekkel, fűszerekkel, ásványossággal. Markáns savak tartják, ízében is a körtés jegyek dominálnak, majd megjelenik az ásványosság kicsit meszes-krétás jegyekkel. Még a 14% feletti alkohol sem zavaró.
A fehér kör lezárásaként két chardonnayt kóstoltunk párhuzamosan egymás mellett, a 2007-es egri battonaget és egy amerikait, Starry Night Russian River Valley 2006-osát. Az egri krémes-gyümölcsös volt, nem uralta a fa, az egyensúly volt rá a jellemző, talán a végén volt egy kis zavaró keserű ízjegy. Az amerikai egy évvel idősebb versenyző volt, színén is meglátszott, kicsit sötétebb volt. Erőteljes, testes, lehengerlő, vastag, de nem olyan fineszes, mint az egri, és az alkohol is kicsit túlzó volt benne. Az amerikait már ne tartogassuk, az egriben még van bőven potenciál.
A vörös kör kezdetén jól belekezdtünk, mivel 3 amerikai Zinfandelt néztünk párhuzamosan.
Kattintson a követlező oldalra, és ismerkedjen meg a KNW vörösboraival!
Az első egy 2006-os Starry Night Lodi zinfandel, a második egy 2005-ös Starry Night Tom Feeney zinfandel, a harmadik pedig egy szintén 2005-ös Starry Night Montafi zinfandel. A Starry Night-ban Kovács Nimród befektetőként vesz részt, ez a cég elmondása szerint egy kvázi garázsborászat, saját termésük nincs, csak felvásárolt szőlővel dolgoznak, az viszont nagyon gondosan megválogatott kiváló minőségű alapanyag. A zinfandel populáris fajta az USA-ban, művelési módját tekintve nem túl igényes. Az első tétel nagyon eltért a többitől, már színében is kissé halványabb volt, olyan pinot noir-os, közepesen intenzív gyümölcsös illattal, ami pörgetve intenzívebbé vált, és a kezdeti cseresznye mellet, bogyós gyümölcsök is fellelhetők voltak benne, a korty is hozta a gyümölcsöket, de kissé rövid volt, hamar üressé vált. Nem ünnepi bor, inkább a mindennapok bora.
A résztvevők körében a zinfandelek közül a második aratta a legnagyobb elismerést, ez már sokkal sötétebb színű, olajos mozgású, vastag komoly bor, lassan, méltóságteljesen folyt le a pohár falán pörgetés után. Markáns tanninok, nagy test, a gyümölcsök mellet, kis csokis, földes jegyek, a hordós érlelés leheletnyi kókuszt adott még hozzá. Gyümölcsössége azonban már átbillent a kicsit lekváros, aszalt gyümölcsös világ felé. Nekem, ennek ellenére tetszett, sok ilyet szeretnék még inni. A harmadik hasonló volt az előzőhöz, de kevésbé volt komplex, egy pici oxidációs jegy is megjelent benne, és bár mindegyiknél nagyon magas volt az alkohol, ennél kicsit túlzó is volt, csípett is a végén.
A következő bor, a 2007-es egri Pinot Noir, az este legmegosztóbb tétele volt, ezt a kóstoló elején nem hitte volna senki. Kovács Nimród elmesélte, hogy borai közt nála ez a kedvenc. De miért volt megosztó? Azért mert ez egy tipikus újvilági stílusú pinot noir volt, 40g körüli extrakt, kis maradékcukor, vonzó, attraktív, populáris, itatja magát, a magas alkohol ellenére is. Más, mint egy burgundi pinot, de más, mint mondjuk Lőrincz György egri pinot-i. Személy szerint ez utóbbiak jobban megdobogtatják a szívem, kicsit komplexebbek, fineszesebbek.
Ezután egy egri bikavér jött a sorban, a 2006-os Rhapsody.
Élénk beszélgetés alakult ki a bor kóstolása során az egri bikavér eredetvédettségéről, szabályozásáról, fajtaösszetételéről, marketingjéről, az elmúlt évtizedekben a bikavér márkanév lejáratásáról belföldön és külföldön egyaránt.
Kovács Nimród számára
annyira rosszul cseng a név,
hogy tudatosan kerüli borainál
a bikavér megnevezés használatát is.
Hiába a sok egri és szekszárdi erőfeszítés a bikavér régi fényének feltámasztására, rengeteg az ellenérdekelt erő, nagy az ellenszél, hosszú és küzdelmes még az út, amit be kell járni. Maga a bor kékfrankos alapú, merlot-val, cabernet franc-nal, és cabernet sauvignon-nal, fűszeres, gyümölcsös, markáns savakkal. Korrekt, de nem túl bonyolult bor, viszont az este ár/érték bajnoka volt vörösben.
A sorban aztán egy 2008-as Syrah került a poharakba. Megmondom őszintén én a magyar syrah-val bajban vagyok. Nehéz ma Magyarországon ebből a fajtából jót találni. Persze divatos a fajta most, szinte minden borvidéken próbálkoznak vele, önállóan és házasításokban is. Véleményem szerint a házasításokat nagyon fel tudja dobni. Önálló borként palackozni viszont óriási kihívás. Számomra a Rhone-völgyi syrah az etalon, amióta szerencsém volt a helyszínen kóstolnom belőlük, azóta nehéz dolga van nálam a hazai versenyzőknek. Szerintem nem mindig tud rendesen beérni ez a fajta, sok esetben az éretlenség jegyeit mutatja. Az est házigazdája, Mészáros Gabriella szerint a szép syrah-kat nálunk Egerben és Sopronban kell keresni, Villányban is akad néhány, de az a véleménye, hogy pl. Szekszárd már nem annyira megfelelő nálunk a syrah-nak. Hosszan lehetne értekezni erről, de nézzük inkább mit tudott a Kovács Nimród féle bor. Gyümölcsös, fűszeres illatban és ízben is, szép, de nekem valami hiányzik belőle, ott motoszkált bennem az az érzés, hogy nem teljesen sikerült ennek sem teljesen beérnie, holott 2008 nagyon kedvező évjárt volt. Lehet, hogy a viszonylag friss palackozás volt kissé zavaró, hiszen kb. 60 napja került palackba. Kóstolása utána továbbra is maradt szkeptikusságom, tovább keresem az igazi magyar syrah-t.
Újdonsággal folytattuk, hiszen egy 2007-es egri cabernet franc következett, ez korábban mindig házasításban végezte, most döntöttek önálló megjelenése mellett. Jól döntöttek, egy újabb, immár sokadik nagyon szép franc hazánkból. Mély rubin, szinte sötét, vastag, izmos, közepesnél erősebb gyümölcsös illatok, a pohárban pörgetve egyre erősebben áradnak. Rengeteg tannin, de nem tolakodó, nem zavaró, nem szárító, nagy test, még fiatal bor, palackos érlelést kívánó nagyon erős anyag.
KNW kóstoló - miért nem használja Kovács Nimród a Bikavér nevet?
A végére maradt a pincészet csúcs cuvée-jének, az NJK-nak két évjárata, a 2005-ös és a 2006-os, mindegyik kékfrankos, merlot és cabernet franc házasítása. 2005 nehéz évjárat volt, ennek ellenére a hozamkorlátozás meghozta a hatását, nagyon szép gyümölcsös illatú és ízű bor, melyben kis földes jegyek is megjelennek, kedves, behízelgő, arányos, játékos, finom. Az este vitathatatlanul legerősebb versenyzője a 2006-os párja volt, érezni lehetett az évjárat különbségét. Mély rubin színű, intenzív erőteljes bor, kezdetben kis kávés, capuccino-s jegyek, majd egy idő után helyükre intenzív gyümölcsök érkeznek, mi több áradnak. Egyensúly, nagy test, komplexitás, kifinomultság, hosszúság, minden nagyon rendben van benne. Már most is nagyon ütős, de igazából 2-3 év múlva ér a csúcsra, ha el nem fogy addig.
A kóstoló után szokás szerint kötetlen beszélgetés következett a házigazdák jóvoltából finom falatkákkal, sonkákkal megerősítve, mindenki örömére. Ezúton is köszönjük! Vitathatatlan, hogy a Kovács Nimród Pincészet mára Eger egyik meghatározójává vált, egységes letisztult szőlőfajtákkal, termékpiramissal, szortimenttel. Felismerték, hogy kik a fogyasztóik, és hova kell pozícionálni a boraikat, itthon és külföldön egyaránt. Komplett egységes csapat, a munkáik gyümölcse pedig az egyre sokasodó, különböző borversenyeken szerzett érmekben, és az értékesítési mutatóikban is mérhető. További sikereket kívánunk nekik!
Winelovers borok az olvasás mellé