A magyar Rotschild - Malatinszky kóstoló az Aranyszarvasban

Tóth Illés Boldizsár, WSET Intermediate
2011. november 22., Kedd 16:02

A Borakadémia szervezésében tartották meg a villányi Malatinszky kúria estjét, ahol a pincészet zászlósborát, a Cabernet Franc-t kóstolhattuk 7 különböző évjáratból (szakszerűen ezt vertikális kóstolónak nevezzük). Ehhez a kellemes elfoglaltsághoz az Aranyszarvas vendéglő nyújtott menedéket számunkra, bár ez esetben nem volt árvíz, mint 1838-ban, s nem is Wesselényi Miklós vitt oda minket ladikjában. Ott olyan nagyságok is megfordultak, mint Kölcsey, Kazinczy, vagy Berzsenyi, és érezhetően maradt is valami a szellemükből a falak között.

Malatinszky Csaba eleinte a szőlőről beszél elmélyülten, rávilágítva néhány érdekes összefüggésre. Gondolok itt arra, hogy miért jó nekünk, minőségi nedűket kortyolgató embereknek, ha a borászok alacsony művelést alkalmaznak. Mi persze egyből arra gondolunk, hogy a fürtök jobb hőellátottsága miatt, de kiderül, hogy ez már meghaladott szemlélet. A helyes válasz így hangzik: adott magasságú támrendszer mellett (2 m), ahogy emeljük a művelés magasságát, egyre fogy a szőlő rendelkezésére álló zöldfelület, és ez egy határon túl a termőegyensúly felborulásához vezethet. Ez esetben a túl kevés levél nem termel elég szénhidrátot, nem lesz elég magas a mustfok, és így szerényebb minőségű bort kapunk. Malatinszky úr a dupla Guyot-ra esküszik, hiszen ennél a művelésmódnál szimmetrikusan oszlik el a terhelés északi, és déli irányban is, illetve a hajtások is jól kezelhetők a merőleges növekedés következtében (Bordeaux-ban sem véletlenül olyannyira kedvelt ez a módszer).

hirdetés

Szó esik az ifj. Weninger szerint kétségbe vonható klímaváltozás hatásairól is, melyek egész kedvezőek Villányra nézve, ugyanis a szőlő így korábban érik be -a zsendülés már augusztus elején megkezdődik-, minek következtében egyrészt nagyobb a termésbiztonság (kisebb a fagyveszély), másrészt a hozam is kedvezőbb lehet (a magasabb mustfok viszont gondot okozhat, hiszen Villányban már így is küzdeni kell az alkohol-tartalom kordában tartásáért). Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi öt évből négy (2006, 2007, 2008, 2009) kiemelkedő évjárat volt. A Malatinszky Kúria minden parcellából külön bort készít, biodinamikus gazdálkodást folytat, így nem alkalmaz kémiai növényvédelmet, illetve mesterséges tápanyagpótlást. Ezáltal jobban érvényre tud jutni a terroir-jelleg, hiszen nem torzulnak a talaj jellemzői, a talajélet folyamatai. A növénykivonatok, ásványok használata az élesztők életét is megkíméli, ennek köszönhetően az erjedés spontán módon végbemehet.

Malatinszky Csaba a kezdetekben a Cabernet Sauvignon-ra koncentrált, majd megérezte, hogy Villányban a Cabernet Franc az a fajta, mely tökéletes összhangba tud kerülni a terület adottságaival. Igaza is lett. A Cabernet Sauvignon atyjának első vesszőjét a kivételes adottságú Kövesföld-dűlőbe ültette el, ami rendkívül gazdag mészkőben: ez biztosítja a savak, és a struktúra stabilitását. Alacsony terhelést alkalmaz (0,8 kg/tőke körül), válogatott fürtökből készíti a mustot, melyből csak a színlét használja fel. Saját élesztőtörzset használ, és nem szűri le a borokat, melyek a finom extrakció következtében kevésbé rusztikusak, illetve alacsonyabb tannintartalmúak. Elmondása szerint borai között minőségi különbség nincs, csak stiláris. A kóstolás sorrendjének megfelelően sorolom fel az évjáratokat:

2005-ös évjárat

Tiszta, rubin szín, illatában aszalt szilvára emlékeztető jegyek, kis fűszeresség. Villányhoz méltó alkohol, test, hosszúság, intenzitása nagyfokú, hűen a terroir-borok jellegzetességéhez. Vezetőnk tanácsára a kóstoló végéig mellőzzük a szénhidrátok fogyasztását, ugyanis ezek szerinte savanyítanak, leegyszerűsítvén a borokat. Érdemes lenne semleges ízű húsokkal kombinálni, mint egy jércemell-filé liszmentes mártással, ami nincs túlfűszerezve, viszont sóval bátran meg van hintve (sajnos ilyet nem találunk asztalunkon...). Jól megy még az enyhe ízű, kemény sajtokhoz is, ezt meg is tapasztaljuk, viszont Camembert-t és társait felejtsük el, ha Cabernet Franc papáról van szó.
    
2004-es évjárat

2004 egy hűvösebb év volt, ennek megfelelően a bor élő, nem telepszik rá annyira az emberre, finomabb textúrával, fineszességgel rendelkezik. Szépen őrzi a gyümölcsöket, a legtöbb klasszikus elemet benne fedezzük fel. Alkoholtartalma relatíve alacsony, hiszen ilyen időjárásban nem jellemzőek a magas mustfokok (emiatt talán nem is kellett annyit vesződni a már említett szesztartalom-mérsékléssel). Nagyon kevés fürttel dolgoztak, és ha ez 2006-ban is így alakult volna, könnyen lehet, hogy most már csak nosztalgiázva beszélnénk a Malatinszky borokról.
    
2006-os évjárat

Ez az évjárat nagy áttörésnek számít Villány történelmében, komoly koncentráltságot adott a bornak. Feltűnő az ánizsos jelleg. Itt jobban érvényesül a zempléni tölgyből készült hordó hatása, pedig a kezdetekben használt francia kistölgyhöz (1997-2000) képest ezek általában kevésbé fűszerezik meg a bort, az almasavbomlás is más úton megy bennük végbe, illetve a méretük is nagyobb (500 l).