Az utóbbi években nagy figyelem kíséri az egri fehérborokat, azon belül is különösen az Egri Csillagokat. A borvidéken az Egri Csillag egy új borkategória, amelyet a termelők közös összefogásával a borvidék együttesen igyekszik nagyon tudatosan felépíteni. Az új kategória külön rendezvénnyel is büszkélkedhet, amelyet minden évben március 15-én tartanak. Ezen az ünnepi alkalmon kóstolhatja első alkalommal a közönség az előző évjárat Egri Csillag borait.

A borkategóriát a borvidék termékleírása alapján a 2012-es évjárattól kezdődően lehet készíteni, tehát hivatalosan ez volt az első komolyabb borvidéki megmérettetése a kategóriának. Az egri termelők korábban is készítettek már Egri Csillagot, de az ilyen elnevezésű borok még nem jelenhettek meg külön borkategóriaként, hanem a fehérborok között szerepeltek. A lényeges változást nem az önálló kategória létrehozása jelenti, hanem az, hogy az Egri Csillag az Egri Bikavérhez hasonlóan önálló szabályozással rendelkezik. E szabályozás célja, hogy a fogyasztók számára az Egri Csillag egy jól felismerhető, megbízható minőségű, karakteres fehérbor legyen. A borkarakter kialakításakor a hangsúly nem az egyes fajták jellegének, hanem a borvidék színes értékeinek hangsúlyozásán van.

 

A termékleírás a bor karakterét egészen pontosan így fogalmazza meg: „Olyan zöldes fehér színárnyalattól a zöldessárga, sárga színárnyalatig terjedő megjelenéssel rendelkező friss üde jellegű, gyümölcsillatokat és/vagy virágillatokat magában hordozó, intenzív gyümölcs ízekkel rendelkező száraz fehérbor, amelynek komplexitását jól illusztrálja, hogy egyetlen szőlőfajta borának jellege sem lehet uralkodó jegy benne.”

Annak érdekében, hogy az Egri Csillagot alkotó fajták közül egyetlen se kerüljön túlsúlyba, a termékleírás több korlátozó feltételt is meghatároz. A házasításban legalább négy szőlőfajta borának az aránya meg kell haladja külön-külön az 5%-ot, de egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 50%-ot. A kategória karakterét meghatározó szőlőfajtákat is pontosan megjelöli a termékleírás, amelynek alapján a Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű, Furmint, Gyöngyrizling, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Kabar, Királyleányka, Leányka, Mátrai muskotály, Mézes, Olaszrizling, Zefír, Zenit, Zengő fajták valamelyikének a használata kötelező, és ezekből a fajtákból együttesen legalább 50%-os arányban kell házasítani. Annak érdekében, hogy a borban ne csak a nagyon illatos fajták domináljanak, ezekre nézve a termékleírás korlátozást ír elő. A Cserszegi fűszeres, Gyöngyrizling, Irsai Olivér, Mátrai muskotály, Ottonel muskotály, Sárga muskotály és a Zefír fajták borának házasítási aránya külön-külön és együttesen sem haladhatja meg a 30%-ot. Fontos szabály a termékleírásban az is, hogy a bort édesíteni nem lehet.

A termékleírás alapján így egy tartalmas, a termőhelyi sajátosságokat jól megjelenítő, ugyanakkor zamatos bort ígér az új kategória. A termékleírás – korlátozása ellenére – hagy elegendő szabadságot a pincészetek számára saját stílusuk kialakítására is.

A borvidéki borverseny igazolta, hogy a kategória nem csak papíron létezik. A termelők – legalább is a borral benevezett termelők – számolnak az új kategória sikerével. A benevezett 16 Egri Csillag bor igen erős mezőnyt vonultatott fel. Minőségben meglepően egységes képet mutattak, élvezeti értéküket kimondottan jónak lehet értékelni. A benevezett borok közül csak 3 bor került a bronzérmesek közé, a többi mind ezüst, vagy aranyérmet ért el.

Az Egri Csillag ígéretes kezdet elé néz. A kezdeti sikerek biztosan egyre több termelőt fognak arra bíztatni, hogy érdemes vállalni a borkategória készítését.

***