Számos orvosi kutatás keresi a kapcsolatot az egészség megőrzése és a borfogyasztás között. Különösen is élesen vetődik fel ez a kérdés akkor, amikor az Európai Unió irányelve az allergénekre vonatkozóan egyre több anyag jelölését követeli meg a borok címkéjén. Erre eddig a borok mentességet kaptak, de ez év júniusától ez a mentesség megszűnik. Azon borok esetében, ahol az allergének (gabona, tojás, tej származékok – a borkészítés adalék-, illetve segédanyagai) feltűntetése az anyagok felhasználása ellenére nem történik meg, abban az esetben a bor nem hozható forgalomba, illetve forgalomból kivonható.

A téma ma már túlmutat a marketing által jól használható szófordulatokon, kézzelfogható és bizonyított eredmények álnak rendelkezésre, amelyeket nem csak borászok és borfogyasztók, hanem a jogalkotók is figyelemmel kísérnek.

Az egyre több kutatási eredmény ellenére a bor és az egészségmegőrzés kapcsolatáról közölt állítások továbbra is nagyon megosztják a társadalmat, mivel a túlzott alkoholfogyasztás negatív társadalmi hatásai látványos kísérői mindennapjainknak. A mértékletes borfogyasztás pozitív hatásainak azonban nincsenek szenzációs, szem előtt lévő eredményei.

Az alkoholfogyasztás jótékony és indokolható fogyasztása mellett természetesen minden korban tetten érhető mértéktelen fogyasztása is. Egy bizánci püspök így emlékezik meg a IV. századból az alkoholfogyasztás kettősségéről: " Hallom az emberek sírását, bár ne lenne bor! Ó, oktalanság! Ó, bolondság! Vajon a bor az oka a becstelenségnek? Nem. Ha azt mondod, bár ne lenne bor, a részegség miatt, akkor fokonként haladva azt kellene mondanod, bár ne lenne éjszaka a tolvajok miatt, bár ne lenne fény a kémek miatt, és bár ne lenne asszony a házasságtörés miatt." Az alkoholfogyasztás szélsőséges megítélése miatt az egyes korok fogyasztási tendenciáira adott válasz is hasonlóan szélsőséges maradt.

 

Ma az alkohol egészségre gyakorolt hatása alapján történő megítélése talán párbeszédet teremthet. Egy egységes álláspont kialakítását azonban nagyban nehezíti, hogy az alkoholfogyasztás társadalmi elfogadottsága nagyban befolyásolja az italválasztást és az elfogyasztott mértékét, így az alkohol hatásainak megítélését is. Az italválasztásban jelentős befolyással vannak az egyéni motivációk is.

A bor és egészség mai, egyre népszerűbb kapcsolatát a francia paradoxon indította útjára. Egy ’70-80-as években végzett vizsgálat-sorozat megállapította a szívbetegségek és a zsírbevitel közötti összefüggést. Ennek az összefüggésnek azonban egy ország nem felet meg: Franciaország. A zsírfogyasztás negatív hatásainak csökkenésében jelentős szerepet tulajdonítottak a borfogyasztásnak. A vizsgálat időszakában Franciaországban a borfogyasztás egy főre jutó mennyisége 100 liter felett volt évente.

A paradox-hatás jelentős tudományos érdeklődést váltott ki. Ettől kezdve több vizsgálat is indult világszerte annak megállapítására, hogy vajon az egyes italféleségek különböző mennyiségű fogyasztásának milyen egészséghatása van. A különböző kutatásokba több mint egymillió embert vontak be. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy az alkohol mértékletes fogyasztása javíthatja az életkilátásokat, ugyanakkor a leginkább pozitív hatást a borfogyasztók között sikerült kimutatni.

További vizsgálatok arra voltak kíváncsiak, hogy az alkoholfogyasztási szokások hogyan befolyásolják az életkilátásokat. A vizsgálat szerint a napi rendszerességgel egy italt elfogyasztók rendelkeznek a legjobb életkilátásokkal – kedvezőbbekkel, mint azok, akik teljesen távol tartják magukat az alkoholtól. Az egy ital általánosan meghatározott mennyiségének 10-15 g alkoholt értenek (kb. 2 dl bor). Ez a mennyiség elsősorban a férfiak esetében igaz, a nők ennek a mennyiségnek körülbelül a felét fogyaszthatják, amennyiben az egészségük megőrzését tartják szem előtt. Abban az esetben, ha az alkoholbevitel ennél a mennyiségnél több, a pozitív hatás egyre csökkenő. Az alkoholos italok nagy mennyiségét (40-50 g-nál több alkohol napi elfogyasztása) rendszeresen fogyasztókat kivéve azok járnak a leginkább rosszul egészségüket tekintve – a vizsgálatok szerint – akik egyáltalán nem isznak. A borfogyasztási szokások egyéni kialakításában segíthet az ókori görögök bölcsessége, akik a bor különböző arcait egy háromszög csúcsain ábrázolták: táplálék, méreg, orvosság.

A vizsgálatok eredményéből egyértelműen kimutatható, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás általában vett jótékony hatásánál a mérsékelt borfogyasztás segíti leginkább egészségünk megőrzését. A vizsgálatok szerint ez elsősorban a vörösborok esetében igaz, amely nagyobb mennyiségben tartalmazza a jótékony hatású resveratrolt a boralkohol mellett. Az étkezések során elfogyasztott vörösbor antioxidáns tartalmának köszönhetően segít a zsírok lebontásában, illetve a koleszterin csökkentésében.

A mérsékelt borfogyasztás jótékony hatásai egyre inkább ismertté válnak. Ezzel párhuzamosan azonban a kutatási eredményeknek köszönhetően a címkéken egyre szaporodó figyelmeztető jelzések és feliratok is feltűnnek, amelyek a borfogyasztással, illetve a borban található más anyagokkal vannak kapcsolatban. Az egyik ilyen lényeges, minden Európai Unió tagállamában kötelező szabály szerint a címkéken fel kell tüntetni a bor kéntartalmát. Minden 10 milligramm/liternél magasabb koncentrációjú kéndioxidot tartalmazó bor esetén fel kell tüntetni a tényt, amellyel a kénre érzékeny fogyasztókat kell figyelmeztetni. A határérték alacsony, így szinte kivétel nélkül minden címkén megtalálható a figyelmeztetés, hogy a bor ként (szulfitot, kén-dioxidot) tartalmaz.

A borfogyasztás módjának jótékony hatása orvosilag nem kimutatható, de igazak azok az állítások is, hogy a minőségi borok minőségi fogyasztást igényelnek, így az igényesebb, elégedettségre törekvő életvitel tovább javítja az életkilátásokat. Hamvas Béla mondja: „Bort! Megint csak azt mondom, hogy: bort igyatok! Aztán majd kedvet kaptok a csókolózásra, a virágszedésre, a barátságra, a jó mély alvásra, a nevetésre, és újság helyett reggel költőket fogtok olvasni.”