Tokaji kóstoló-körkép

Tokaj nevét mindenhol a világon édes borokkal kapcsolják össze. A hírnév ellenére az aszúk és a késői szüretelésű borok értékesítése nehézkes, mivel főként száraz borok kapnak helyet a hétköznapok asztalán. A gasztronómiában ugyan léteznek kiváló párosítások édes borokra (libamáj, desszertek), de ehhez a világ más tájain inkább nyúlnak sauternes-i vagy portói borokhoz. Ezen problémák a hegyaljai borászok számára is ismertek, ezért mindenhol igyekeznek kiszélesíteni a kínálati palettát. Nézzük mit tapasztaltunk kóstolási körképünk során.

Mivel a borvidék legnagyobb, kétharmad mennyiségű szőlőjét a furmint fajta adja, mint édes , mint száraz borok tekintetében a furmint szolgál a tokaji a borok vezérhajójaként. Egy évvel ezelőtt részt vehettem egy furmint, hárslevelű vaktesztszerű összevetésen, ahol a száraz borok mezőnyének első két helyét – meglepetésemre -hárslevelűknek osztottam ki magamban. Tesztünk első bora rögtön igazolta korábbi véleményemet, annak ellenére, hogy a bort készítő Szent Tamás Kft. név nem hangzott jól csengőnek. Névtől való idegenkedésemet nem a hegyaljai prémium terület, inkább a társasági forma névben való használata váltotta ki. Az eddig ismeretlen pincészet, jelentős, mintegy 60 hektáron gazdálkodik, melynek többsége még nem fordult termőre, de kezességet már most ifjabb Szepsy István vállal a borokért.

Kóstolt borunk a Nyúlászó dűlőről szüretelt hárslevelű, a 2009.évből. Illatában édes fűszerekkel, füstösséggel, gyümölcsaromákkal kísért gazdag ásványosság. Nyulászó az egyik legismertebb tokaji terület, melynek sikeréve a 2007. év volt, amikor - korábban titkolt - gazdag ásványosságot mutattak az innen kikerült borok. Az adottsággal kapcsolatos információt, illatbéli tapasztalataink is megerősítik. Kóstolva kissé változik a kép, hiszen az érett gyümölcs aromák helyett, inkább egy citromos vonulatot kapunk, de a vezérvonalat továbbra is a mineralitás, sósság adja. Puha, jó összetételű savak a további erényei a fiatal bornak, mely palackozva kizárólag a pincészet hegyaljai központjában kapható.

Árvayék Zempléni Sauvignon Blanc 2006. bora leginkább csak az összehasonlítást szolgálta a sorban. A négy éves bor szép érlelésből adódó jegyeket mutat, reszelt alma, zölddió, kenyérhéj aromái megerősítik a színben is tapasztalt oxidációs jeleket. Sósság, ásványosság, nagy test kiváló termőterületre utal, mégis valami hiányzik. Pontosan azokat a jegyeket hiányoljuk, amiket Tokaj-hegyalján található fajták adnak még négy év után is. Gyümölcsaromák, játékos savak, cizelláltság.

Következő borunk már hozza is ezt. Kikelet Pince Hárslevelű 2008. A fentiekben említett furmint-hárslevelű összevetésen egy évvel korábbi társa vitte el nálam a serleget. Most is tetszik a bor. Zárkózottság jellemzi, kibontakozva grapefruit, zöld füvek, petrolosság és hársfavirág alapozza eleganciáját, légies megjelenését.

Dereszla Kabar 2007. érdekességként került a sorba. A kabar nem fantázianév, hanem a Kisázsiából betelepülő nép iránti tiszteletből elnevezett fajta. Szintén lassan bontakozik ki poharunkban, reszelt alma, puncs, trópusi gyümölcsök zamatai jelentik a díszítést, de a hordós érlelésből adódó pörkölési aroma kicsit sok. Alkoholját túlzónak érezzük, most nem mutat számomra szerethető jegyeket.

Szepsy Furmint 2008. és Demetervin Úrágya-dűlő Furmint 2006. a következő két bor. Szándékosan említem őket egy sorban. Hihetetlen komplexitás és gazdagság mindkét tételben, órákig tartó szellőztetés után is újabb és újabb aromák kibontakoztatására való képességgel. Mindkét bor még nagyon fiatal, hosszú évek potenciálját jósoltatják.

Oremus Mandolás Furmint 2003. valószínűleg a legjobb állapotában kerül poharunkba. A mélyszalmasárga színével már küllemében érettséget, oxidáltságot sejtet, amit a kóstolás is jól megerősít. Oxidáltságra utaló reszelt alma ízhez, jól társulnak az édes fűszerek, az ásványosság és enyhe pörkölési aromák. Mindemellett selymes, bársonyos a textúra, jól felépített, alkohollal egyensúlyban álló savak jellemzik. Fejlődése csúcsán.

Karádi-Berger száraz szamorodni 2003. Utolsó száraz borként egy szamorodnit kóstolunk. Megvallom, elsőre kicsit idegenkedem erőteljes botrytises illatától, nehezen szokja meg orrom. Minél inkább vizsgálom annál tetszőbbé válik az összhatás. Klasszikus szamorodni, barack, mogyoró, ásványosság, zölddió és egy pici paprika alkotja az aromatikát. Sokszínűsége és remek savkészlete ellenére - számomra érthetetlen okból- kevesek tetszését váltja ki.

Hétszőlő Sárgamuskotály 2007., Hétszőlő Kövérszőlő 2007. és Disznókő Pincészet Furmint 2008. alkotják a késői szüretelésű, édes borok sorát. Mindhárom bor nélkülözi a botrytis es jegyeket, elsősorban a fajták sajátosságai a dominánsak. Sorrendben haladva, muskotályosság, virágosság és sárgabarack íz jegyek jelentik a fő vonalat. Korábban kóstolt borokhoz képest egyszerűbb vonalvezetésűek, könnyen értelmezhető, édes borok. Jómagam hiányolom a korábban kóstolt boroknál már tapasztalt komplexitást.

Lenkey Géza Fordítás 2000. A Lenkey borok sajátságos jegyekkel bírnak, melyeket az átlagnál hosszabb érlelésük során vesznek fel magukra. A fordítás készítéséből adódóan ismételten botrytis jegyekkel számolhatunk, hiszen ennél a bortípusnál az aszú törkölye kerül felöntésre. Borostyán sárga külleméhez, részletgazdag illat párosul. Kóstolótársaim zserbó illatként azonosítják, a sárgabarack és a dió rögtön felismerhető, ehhez még társul egy kis birs, citrusok és mazsolaszőlő zamat. Ízében már valamivel szimplább, sárgabarack lekvárt érzünk némi mineralitással és kesernyével kísérve. Vékony, de hosszú lecsengésű borocska.

A sor végén aszúkat kóstolunk, Béres Szőlőbirtok 5 puttonyos aszú 2006. és Füleky Pincészet 6 puttonyos aszú 2001. összevetésen mindkét tétel más-más erényeket csillogtat. Citrus, menta,barack intenzív gyümölcs aromái, és élénkség a leginkább tetsző a Béres aszúnál, mindez különösebb geilség nélkül. A második aszúnál már jelentős a cukorérzet, de ezt nagyon jól ellensúlyozzák savai. Gyógynövények, kajszibarack, citrusok és kandírozott narancs aroma jelenti a díszítést.

Kóstolónk két fontos konklúzióval zárul. Száraz borok tekintetében a tokaji bor óriási lehetőség előtt áll, de ennek kihasználásához tudnunk kell, mely fajták mutathatják meg Tokaj legszebb arcát a világnak. Lehet, de gyakorta bebizonyosodik, hogy felesleges kísérleteznünk világi fajtákkal (chardonnay, sauvignon blanc), amikor az autochton fajták sokkal szebb és izgalmasabb jegyeket tudnak mutatni hosszabb érlelés után. Édes borok esetében a hagyományos borkészítéssel készült tételek ( szamorodni, fordítás, aszú) arattak inkább tetszést, a borytises szőlőből készült borok sokkal izgalmasabbnak bizonyultak a kései szüretelésű társaiknál.