A borpiaci reform eredeti javaslatában a felhasználható tagállami keret nagyságát a korábbi években igénybe vett támogatásai alapján számolták ki, ami a nagy bortermelő tagállamoknak kedvezett volna. Ez a javaslat egyértelműen azoknak a tagállamoknak lett volna kedvezőtlen, akik kisebb borfelesleget termeltek. Ahogy arról már írtunk, korábban a támogatások jelentős része a különféle lepárlásokra, valamint más válságkezelő intézkedésekre ment el. A tagállamok többsége joggal érezte igazságtalannak a támogatás elosztására tett eredeti javaslatot, hiszen azok kaphattak volna nagyobb támogatást, akik a lepárlásokban érdekeltek voltak.

A tárgyalások eredményeként - Magyarország aktív közreműködésének is köszönhetően – a támogatások elosztásának alapja a tagállamok szőlőterülete lett. Ezzel Magyarország az eredeti javaslathoz képest mintegy 30%-kal növelni tudta támogatási keretösszegét.

 

A tagországok a legnagyobb összeget a szőlőültetvények korszerűsítésére költik. Az EU-ban a szőlőültetvények korszerűsítése a borok minőségének javítása érdekében továbbra is igen fontos. Magyarországnak az EU átlagánál is jelentősebb mértékben van szüksége erre a támogatásra. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása nálunk a teljes keretösszegéből jelenleg több mint 80%-ban részesül, míg a tagállamok összességében ez a mérték 48%. A 2014-2018-as támogatási időszakban Magyarország teljes támogatási keretösszege 145 millió euró, amelyből 122 millió euró fordítható erre a támogatási intézkedésre. A legfontosabb célja ennek a támogatásnak továbbra is az, hogy minél nagyobb arányban telepíthessenek új, versenyképesebb ültetvényeket a szőlőtermelők.

A második legnépszerűbb intézkedés az EU határain kívüli piacokon kifejtett marketingtevékenység. A tagállamok a rendelkezésre álló támogatások 12%-át erre az intézkedésre költik. A nagy bortermelő országnak számító Franciaország, Spanyolország és Olaszország alapvető érdeke, hogy minél több bort tudjon eladni az EU-n kívül. A belső fogyasztás csökkenését a termelés csökkenése csak lassan tudja követni, ezért a megtermelt bornak új piacokat kell találni. Olaszország például termelésének majdnem felét exportpiacokon értékesíti, miközben belső fogyasztása évről-évre csökken. A külpiacokon folytatott promóciós tevékenység igen drága, és csak több éves, jól felépített marketingmunka hozhatja meg a piaci sikereket. Jó jel, hogy Európa időjárása az utóbbi években nem tette lehetővé a kiugró szüreti eredményeket, miközben az EU borai iránt nő a kereslet az EU-n kívüli országokban. A kedvező tendencia fenntartását segítheti elő promóciós tevékenység támogatása. A bortermelő tagállamok a támogatási lehetőséget a belpiacra is kiterjesztenék, de erre a következő években még biztosan nem lesz lehetőség.

Magyarország az EU határain kívülre mintegy 70 000 hektoliter bort exportál (a teljes borkivitelünk 10%-a), de ez a mennyiség nem egyetlen ország piacán kerül értékesítésre. Az első programok megvalósítása 2013 októberében kezdődhet meg. Az ehhez kapcsolódó pályázati határidő lezárult, jelenleg a beérkezett pályázatok értékelése folyik. A nyertes pályázóknak 3 év alatt kell megvalósítaniuk programjukat, amelyhez a 3 év alatt 3 millió euró támogatási keretösszeg áll rendelkezésükre (évente 1-1 millió euró keretösszegben).

Az EU bortermelő tagállamai között a harmadik legnépszerűbb intézkedésnek számít a borászati gépek és berendezésének támogatása. A tagállamok a tavalyi adatok alapján a támogatások 11%-át erre a célra fordították. A folyamatosan megújuló borászati technológia kihívásaira választ csak a borászati fejlesztések adhatnak. Magyarország ezt a támogatást 2010-ig a vidékfejlesztési forrásokból biztosította (EMVA források), amely a borászatok számára jelentős beruházási támogatást biztosított. Ezt követően a támogatásokat a szőlő-bor ágazat támogatási keretéből lehetett igénybe venni (EMGA források). Kezdetben a támogatási keretet a nemzeti támogatási programból nem használták ki a borászatok, így az erre elkülönített összeget más támogatási intézkedések használhatták fel (döntően a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási intézkedése). 2012-ben ez a tendencia egyértelműen megfordult, a megmaradó pénzeket már erre a z intézkedésre kellett átcsoportosítani.

Jelentős összegeket fordítanak a nagy bortermelő országok a borászati melléktermékek lepárlással történő kivonására is. A támogatási keretösszeg 7%-a ezt a célt szolgálja, pedig csak 5 tagállam alkalmazza ezt az intézkedést. Az utóbbi években az alacsony termésmennyiségeknek köszönhetően az erre felhasznált támogatási összeg Magyarországon 1 millió euró alatt maradt, így a megmaradó összeg más támogatási intézkedésre szabadítható fel.

A következő számban részletesen bemutatjuk a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatást.