Zsigmond fiatalon elkötelezte magát a borral és a szőlőtermesztéssel. Egy würzburgi borkereskedő cég ügynökeként bejárta egész Európát, rengeteg tapasztalatot és kitűnő kapcsolatokat szerzett. Nagy figyelemmel kísérte az itthoni és külföldi eseményeket, szaklapokat tanulmányozott, elismert szakemberek előadásait hallgatta. 27 évesen jutott nagy elhatározásra, miszerint itthon szeretné kamatoztatni tudását. Sigmund Teleki néven borkereskedelmi céget alapított. Kétségtelen, hogy pincéje már azokban az időkben is kiválóan megfelelt a minőségi borok érlelésére, amit mi sem bizonyít jobban, hogy vevői igényes franciák, osztrákok és svájciak voltak. Munkájának méltó elismerése, hogy nem csak egyre növekvő hírnévnek örvendhetett, hanem megkapta az udvari szállító címet is.

A filoxéra ekkor már megállíthatatlanul tette tönkre a világ jelentős borvidékeit és Zsigmond látta, hogy a magyar szőlők is pusztulásra vannak ítélve. Borászként tisztában volt azzal is, hogy üzleti sikerei a magyar szőlőtermesztés jövőjétől függnek és nem utolsósorban a villányi történelmi borvidék megmentése a cél. Utazásai során számos amerikai vadszőlőt ismert meg és elhatározta, hogy hazai viszonyok között kísérletezi ki, hogy melyik felel meg a kötött talajú szőlők felújításához.