A Villányi borvidék 25-30 év alatt jutott el odáig, ahol most tart – kezdte előadását Gere Attila. 1990-ben mindössze 1350 hektáron gazdálkodott a borvidék, ez a szám mára 2100 felett van.

 

A villányi termelők közül 4-5 fő már palackozta saját borait a 80-as években, ez pedig Gere szerint egy öngerjesztő folyamatot indított útjára. A borok jóval jobb minőségűek voltak, mint az akkoriban a nagy üzemekben termelt tételek, az önállósodó borászok pedig egymásért kezdtek dolgozni, közös túrákat szerveztek fejlettebb borkultúrájú országokba.

A palackozás miatt megjelentek a kereskedők, és a borértő, egyre igényesebb fogyasztók – mondta Gere. „Nem tudok senkit mondani, aki a megtermelt pénzét ne forgatta volna vissza a gazdaságba” – tette hozzá. Szerinte a gyors fellendülés leginkább ennek köszönhető.

 

 

A villányi termelők az elsők között ismerték fel, hogy csak bort készíteni és eladni kevés. Megalakították a borút egyesületet, beindították a villányi turizmust. A borász szerint a siker másik kulcsa a borvidéki programok szervezése. Villányban olyan évek óta sikeresen működő programok várják a vendégeket, mint a Rozémaraton, a Borzsongás, vagy a Márton Napi Libanapok.

 

Gere Attila kiemelte, hogy Villányban mára nagy számban működnek kiváló minőséget készítő termelők. „Pozitív konkurenciái vagyunk egymásnak” – tette hozzá.