Ki a követendő példa a magyar borágazat számára?

Geri Ádám
2018. március 17., 08:30


Az egész ország, de különösen a rendező régió rengeteget profitálhat – mondja Anthony Swift, az idén először Budapestre látogató IWINETC borturisztikai konferencia szervező bizottságának tagja. Azt is elárulta, szerinte ki a követendő példa Magyarország számára a borturizmusban.
 
Ki a követendő példa a magyar borágazat számára?
Miért fontos a borturisztikai ágazatnak az IWINETC konferencia, aminek idén áprilisban Budapest ad otthont?

A konferenciát anno azon spanyolországi felismerés hozta létre, miszerint a borászatoknak még nagyon sokat kell tenniük azért, hogy jelentős számú turistát vonzzanak magukhoz. Ráadásul igen kevés olyan cég létezett, és ez az egész világra igaz volt, amelyik azzal foglalkozott volna, hogy a borászatoknak a marketing területén valamilyen formában támogatást nyújtson. Ezért mi arra gondoltunk, hogy összefogjuk egy kicsit ezeket a törekvéseket, összehozzuk a szereplőket, hogy megvitassák tapasztalataikat, megosszák gondolataikat. Ez volt az IWINETC kiindulópontja. Először csak Spanyolországban tartottunk minden évben egy rendezvényt, aztán a második évben Portugáliából is voltak érdeklődők, később más országok is felajánlkoztak rendezőnek. 2011 óta így mindig más országban kerül sor a konferenciára, vagy ha azonos országban, akkor is más régióban.

 
Az adott rendező országnak mi a haszna a konferenciából? Megmutathatja magát a világnak, vagy gyakorlatilag csak biztosítja a helyszínt és a háttérben marad?

Az egész ország, de különösen a rendező régió rengeteget profitálhat a konferenciából. Mivel közel egy évvel az esemény előtt kiderül, hol lesz a következő konferencia, szerte a világban cikkek jelennek meg, amik bemutatják a majdani helyszínt és a hozzá tartozó borvidéket. Másrészről ilyenkor az adott országba a világ számos pontjáról nagy számban érkeznek borturizmusra szakosodott turisztikai ügynökségek, tour operátorok, a borszakma elismert nemzetközi képviselői. Őket aztán a társszervező Magyar Turisztikai Ügynökség jóvoltából a konferencia ideje alatt elviszik tanulmányutakra többek között Egerbe, Tokajba, Szekszárdra, Villányba és a Balatonhoz. Az ágazati szakembereken kívül a média képviselői is jelen lesznek a konferencián és a kirándulásokon, ezekből aztán cikkek, beszámolók születnek, amik Magyarországot, mint a borturizmus lehetséges célországát mutatják be.
 

 
Elég-e a konferencia, hogy Magyarország tartósan felkerüljön a világ bortérképére?

A konferencia egyik fő feladata, hogy felhívja a figyelmet a magyar borvidékekre, borászokra azoknál az embereknél, akik aztán hazatérve alakítják a borturizmust. Természetesen
a konferencia megszervezése önmagában kevés,
Magyarországnak utána magának is folytatnia kell a munkát, fenn kell tartania a jövőben is az érdeklődést. Fontos az is, hogy elérjék, a Magyarországra érkező turisták ne álljanak meg Budapesten, akarják felfedezni a vidéket is.

 
Mik lesznek a budapesti konferencia legfontosabb témái?

Öt munkacsoportot hoztunk létre: kutatás, fejlesztés, branding és marketing, networking és borvidéki desztinációk. Ezeken belül lesznek előadások, megbeszélések. Főleg a kutatás szekcióban sok magyar előadó lesz, befektetők, szállodaüzemeltetők, borászatok, éttermek, beutaztató ügynökségek részéről. Ezért is fontos, hogy a rendező ország minél több szakembere helyet foglaljon a hallgatóság soraiban, hiszen a saját országuk helyzetével, folyamataival ismerkedhetnek meg. A konferenciához kóstoló is tartozik, a helyi borokat kóstolhatják meg többek között a jelen lévő Master of Wine-ok is. És lesznek a már említett kirándulások a borvidékeken.

 
Mik a nemzetközi borturizmus jelenlegi trendjei? Mit keresnek a borfogyasztók, a turisták manapság?

Mindenek előtt élményeket. A borturizmus pár évvel ezelőtt egy piaci rés volt, de ez már a múlté. Ugyan nincsenek még nagyon számaink a nemzetközi borturizmus méretével kapcsolatban, egyelőre kevés régió, borászat tudja számszerűsíteni a tapasztalatait a borturizmusból származó vendégszámok és vendégéjszakák tekintetében. Azt azonban egyértelműen érezni, hogy növekszik a szektor. A borászatoknak fel kell mérniük, mik az elvárásaik és a borral kapcsolatos tudásuk a hozzájuk látogatóknak, hogy tudják, mit kínáljanak, mivel tegyék magukat vonzóvá a vendégeik számára. Ezek mind a konferencia témáinak is a részét képezik.
 
Ki a követendő példa a magyar borágazat számára?

 Magyarország méretét és adottságait figyelembe véve mely országok borturizmusa lehet a minta számunkra?

Ha egyet kellene mondanom, Grúzia lenne az. 2014-ben náluk volt az IWINETC konferencia. Nagyon alaposan felkészültek a rendezésre és azóta is folyamatosan kemény munkát végeznek, együtt dolgoznak a konferenciára ellátogató ügynökökkel. Ennek köszönhetően mára egyértelműen számon tartják őket a borturizmus világában. Magyarországnak is hasonló utat kell követnie.

 
Mutassa be kérem a Wine Pleasures-t, ami végsősoron az IWINETC-t életre hívta és azóta is felel a szervezésért!

A Wine Pleasures eredetileg borkóstoló túrákat szervező cégként indult 2004-ben. Abban az időben még csak Katalóniában volt aktív, célja az ottani borturizmus fellendítése volt. Pár évvel később aztán borászatok keresték fel a céget, hogy tudnánk-e segíteni a boraik exportálásában. Ekkor jött az ötlet, hogy B2B workshopot hozunk létre, ahol a borászatok illetve az import-export cégek képviselőit összehozzuk. És, ahogy mondtam, ehhez hasonló gondolatok mentén jött létre az IWINETC is. A cél mindig az volt, hogy segítsük az iparágban dolgozók találkozását, kapcsolatépítését, hogy tapasztalataikat, ötleteiket megoszthassák egymással. Mára tehát a kóstolótúrák szervezéséről a borturisztikai események szervezésére tevődött át a hangsúly. Ezen kívül két borversenyt is szervezünk évente, az egyik a 50 Great Sparkling Wines of the World 2018 (habzóborok nemzetközi versenye) és van egy versenyünk kifejezetten a spanyol pezsgőknek, a cava-knak is.