Bor és egészség

Már a Biblia is említi a szőlő és a bor egészségügyi vonatkozásait. Az Újtestamentumban ajánlja Pál apostol Timóteusnak: „Ne légy továbbá vízivó, hanem élj egy kevés borral, gyomrodra is gyakori gyengélkedéseidre tekintettel."

A borok egészségvédő, az egészségre kifejtett jótékony hatását az ókorban is ismerték, a görögök, a rómaiak orvosságként is használták, persze csak a megfelelő mennyiségben.

Fontos tudni, hogy a bor kedvező élettani hatásai csak és kizárólag kulturált, mérsékelt fogyasztás esetén érvényesülnek. Ha tehetjük, válasszunk tölgyfahordóban érlelt, száraz vörösbort, mivel a benne található fenolok (aromás vegyületek) és a különféle speciális anyagok a szervezetbe jutva az antioxidánsokhoz hasonlóan viselkednek, védenek az érelmeszesedéstől és más megbetegedésektől.

Míg Franciaország egyes területein, a hasonlóan magas zsír- és telített zsírsav bevitel ellenére lényegesen alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek és halálozás aránya, mint más, hasonló fejlettségű országban. Ez a jelenség a francia paradoxon. Erre a szívbetegségeket megelőző hatásra több feltételezett tényező között a mediterrán étrend és ezen belül a mérsékelt vörösborfogyasztás lehet az egyik magyarázat. A mértékkel fogyasztott bor kedvező élettani hatása nem az alkoholtartalmából, hanem egyéb alkotórészeiből ered. A borok víz mellett legnagyobb mennyiségben etil-alkoholt tartalmaznak. A cukrok közül a fruktóz és a glükóz van jelen. A cukortartalom alapján megkülönböztetünk száraz (4 g/l-nél kevesebb), félszáraz (4-12 g/l), félédes (15-50 g/l) és édes (50 g/l felett) borokat.

A szőlőben nagy mennyiségben vannak olyan anyagok, amelyek jótékonyan hatnak szervezetünkre, sőt betegségektől óvhatnak meg minket. A magnézium segíti az izom- és szívműködést, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. A gyümölcs több összetevője jótékonyan hat az immunrendszerre, héjának ballasztanyag-tartalma segíti az emésztést, a bélműködést, magjának olaja csökkenti a vér koleszterinszintjét. A savak - a borkő-, a citrom-, a borostyánkősav - segítik az emésztést, főként a keményítő- és zsírtartalmú anyagokat bontják. A szőlő pH-értéke közel esik az emésztőnedvek savanyúságához, segíti a hasnyálmirigy működését is. Csersavtartalma - főleg a vörösborról lehet itt szó - mérsékli a felfokozódott bélműködést.

A különféle borok eltérő mennyiségben tartalmazzák az élettanilag fontos anyagokat. Jótékony hatású a borok káliumtartalma (literenként 1000-1800 mg), aminek hiánya szívritmuszavarokhoz, gyorsabb pulzushoz ugyanakkor alacsonyabb vérnyomáshoz vezet. Kalcium- (80-130 mg) és magnéziumtartalma (50-150 mg) hasznos az ideg-, izom-túlérzékenység és csontritkulás esetén. A mangántartalom (4-10 mg) nélkülözhetetlen a vérképzéshez és az idegek anyagcseréjéhez. A cink (4-8,5 mg) a fehérjeszintézis és a vércukor mennyiségét szabályozó inzulintermelés szempontjából fontos. A vas (4-50 mg) a vérképzésben játszik szerepet.

A vitaminok közül C-vitamint és B-vitaminokat tartalmaz jelentős mértékben. A borban jelenlévő antioxidánsok gátolják a káros LDL koleszterin kialakulását, ami az egyik okozója az érfalak károsodásának. A vörösborban található polifenolos vegyületek olyan kedvező szerkezeti és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy antioxidánsként viselkedjenek, és szerepet játszanak az E-vitamin regenerálásában is, mely az egyik leglényegesebb antioxidáns.

A szív- és keringésrendszeri betegségek egyik kiváltó oka a vérerek falán való lerakódás, az érelmeszesedés kialakulása. Ezek a zsírtartalmú lerakódások később teljes érelzáródást okoznak, illetve agyvérzést is idézhetnek elő. Az étkezések alkalmával mértékletesen fogyasztott borok bizonyítottan segítik az emberi szervezetet e károsodások kialakulásának megelőzésében. A boreredetű fenolos vegyületek gátolják a vérrögök létrejöttét, és fokozzák az értágító hatású nitrogén-oxid termelését. Több országban elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy azoknál, akik 1,5-3 dl vörösbort fogyasztottak el naponta, mintegy 50 százalékkal kisebb volt az esély a kardiovaszkuláris megbetegedés kialakulására és a várható élettartamuk átlagosan 10-12 évvel hosszabb volt, mint azoké, akik egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt. Ezért a férfiaknál napi 2-3 dl, nőknél napi 1-2 dl vörösborfogyasztás egészséges felnőttek esetében orvosilag és társadalmilag is elfogadható