Gyakorlott mozdulattal kapcsolja az összkerékmeghajtást a különösen meredek emelkedő közepén elakadt autón Demeter Endre fiatal borász, hogy aztán a lomhán meginduló járművel felérjünk a dűlő tetejére. Ez a Mád melletti Király: innen a legszebb a panoráma — belátni a fél tokaji borvidéket —‚ de ez egyben a legmeredekebb is. A felső része csak kézzel művelhető, mert nem megy el rajta semmilyen gép. Itt terem viszont az a szőlő, amelyből az augusztus végén a hazai fiatal borászok által az év borának megszavazott 2009-es furmint is született.

A vicces Roger Mór

A szüret kellős közepén járunk: a dűlő tetején gyorsan a platóra pakolják a leszedett szőlőt, hogy a déli nap elől mihamarabb a feldolgozóba kerüljön, s nehogy már a vödörben elkezdjen erjedni. Idén Tokaj-Hegyalján is korábban kezdődött minden, s a szokatlan szeptemberi kánikula miatt minél hamarabb igyekeznek végezni a gazdák. „A hónapja tartó szárazság miatt nem lesz különösen sok, de szép lesz az idei termés” — mondja Demeter Endre. „A cukorfok jó, de a nagy meleg megeszi a savat. Azt az időpontot kell eltalálni, amikor ideális a cukor-sav arány” — magyarázza.

 

Ő egyike a feltörekvő fiatal borászoknak, mindössze tizedik szürete az idei — s csak a negyedik önálló —‚ mégis komolyan számolnak vele a tokaji borvidék nagyjai. „Elsősorban a szőlővel törődünk, s kevesebbet borászkodunk a pincében, ezért tudunk teljesen hagyományos és természetes úton, kézi préseléssel borokat készíteni. Minél kevesebbet nyúlunk hozzá, annál kevesebbet veszítünk abból, amit a terület ad a borhoz. Egyensúlyos, jó ivású borokat készítünk, s Mádon nem lehet a minőségből alkudni” — osztja meg filozófiáját a jogász végzettségű borász, aki dolgozott újságíróként is, de úgy döntött: inkább bővíteni kezdi a családi hobbiborászatot. Ma tíz hektáron gazdálkodik, s a korlátozott terheléssel művelt szőlőkből évente 9-12 ezer palack bort készít.

Az ország legkisebb történelmi borvidékén, a mórin műveli édesapjával 3,5 hektáros szőlőjét Miklós Csaba, az új nemzedék egyik legeredetibb figurája. Kis-közepes kézműves borászata olyan márkanevet volt képes maga köré építeni, mely még nagy villányi vagy tokaji, egri mamutoknak sem sikerült, s újra bevezette a köztudatba a móri nevet. Miklós Csabának mindehhez nem volt szüksége nagy marketingapparátusra, csak eredetíségre, humorra és elhivatottságra. Az eredeti borcímkék, -nevek és -leírások tették bárhol felismerhetővé ezerjóit, királyleánykáit és traminijait. Ugyanakkor a Marilyn Mórról, a Roger Mór vagy az Utazóbőrönd nevet viselő tételei ott vannak a borvidék legjobbjai között. Szerinte jó ma Magyarországon borásznak lenni: nem a vastag pénztárca, hanem a környezet miatt. Van jól működő kereskedelmi hálózat, s olyan szakmai környezet, amelyben a borvidékek ikonná vált borászai is szívesen osztják meg tapasztalataikat a fiatalokkal.

Nemcsak a szakma nagy öregjeivel vannak kapcsolatban ezek a fiatal borászok, hanem egymással is szoros szövetségben dolgoznak. A hasonló gondolkodású, feltörekvő vagy második generációs borászokat gyűjti egybe a 2008-ban megalakult Junibor egyesület, hogy véd- és dacszövetséget alkossanak a magyar borkultúra érdekében. A célkitűzések között szerepelt, hogy a saját nemzedékük nyelvén mondhassák el azoknak, akik nem tudják: a bor nem a kólától jó. Ezt mára sikerült is elérni, hiszen a nyári fesztiválok szinte alapitalává vált a roséfröccs, s hogy ez így alakult, abban komoly szerepük van e fiatal borászoknak.

A 26 borászt tömörítő szövetség tagjai között egyaránt megtalálhatók a laikusok körében is márjól ismert borász famílíák fiataljai és a kevésbé ismertek. „Fiataloknak szeretnénk jó ár-érték arányban borokat készíteni, hogyne csak a nagy komoly borok jussanak a generációnk eszébe a borról, hanem az olyanok is, amelyek közelebb állnak hozzájuk” — mondja Árvay Angelika, az egyesület elnöke. Édesapja, Árvay János szerint nagy lehetőségek állnak a fiatalok rendelkezésére az új minőségi borok készítése terén. „A mi nemzedékünk elérte, hogy hihetetlen minőségi ugrás történt a magyar borok tekintetében. Létrejött egy élő borkultúra, ami gasztronómiával a helyére került. A fiatalok ezt alapként használhatják. Ráadásul ők egyszerre kívülről és belülről látják már e folyamatokat, ezért más szemlélettel tudnak egy-egy szőlőfajtához nyúlni.”

Fehérek és habzók

Emellett egyre többen tanulják meg az új technológiákat, s mind többen készítenek gyöngyöző borokat. „Két éve mi készítettük el Hegyalja első habzóborát. Kell hogy legyen nekünk is egy jóivású, mindennapi borunk” — mondja Demeter Endre, hozzátéve: a roséőrület után most a fehérek és a habzóborok időszaka következik. A gyöngyöző borok külföldön már évek óta egyre fokozódó népszerűségnek örvendenek, s lecsengőben van a vörösborok egyeduralma is. „A nemzetközi közvélemény újra a szép, testes fehérborok felé fordul, amit követni fog a hazai ízlés is, ezért az olyan nagy hazai fajták, mint a furmint, nagyjövő előtt állnak” — mondja a mádi borász.

Attól persze nem kell tartani, hogy éhkoppon maradnának a szekszárdi, villányi vagy egri borászok. Az új nemzedék Ugyanis Új szemléletet is hozott az iparágba, hiszen sokkal több lehetőségük volt első kézből megtapasztalni a Világ újdonságait. „A balatonlellei Konyári Dániel például megteremtette a magyar Újvilági vörösborokat” — mondja Alkonyi László szakiró, azaz azt a fajta bortípust, amely jól iható, könnyen szerethető és élvezhető. E tulajdonságok eléréséhez pedig bátran, de korrekten nyúl a borászatban megengedhető eszközökhöz.

Fiatal sztárok születnek

Alkonyi László szerint a magyar piacon ma az egyszerűbb, jól érthető, olcsó borok tudnak jól érvényesülni, s ez világ- tendencia. A baj szerinte az, hogy ezt a trendet túl hamar és könnyen vettük át. „Az elmúlt húsz évben megalapozták a magyar borjó hírét, de nem tudtak olyan értékeket felállítani a borvidékek mögé — mint például a bikavér volt régen —‚ amitől a borvidékek ki tudnának térni a piac- kényszer elől.” Ennek megteremtése még az új korosztályra vár. A lehetőség megvan bennük, szívesen kísérleteznek, de a megvalósítás még várat magára.

Emellett azonban olyan újdonságokat is alkalmazhatnak a fiatalok, amelyeket a nagy öregek — hirnevük okán — már nem tehetnek meg: egy-egy érdekes, sőt merész elnevezés, címke, marketingötlet, ami más az előzőekhez képest. „Osztrák példák alapján még olyan ötlet is előkerült, hogy készítsünk naptárat a fiatal borászlányojkal, de ezt hamar elvetettük” — mondja Árvay Angelika. Miklós Csaba szerint a fiatalok hozzátesznek egy kis roppanást, egy kis szexisséget, lendületet, bájt, bátorságot a borokhoz, de a cél ugyanaz maradt, mint a szülőké: hogy alázattal készítsék a bort a megfelelő szőlőfajták felhasználásával és a termőterület kifejezésével.

És bár a Junibor nem azért Jött létre, hogy közös marketinget fejtsen ki a fiatalok borainak, ilyen hozadéka is van az egyesülésnek. Nagy sikerrel zajlik, s komoly ismertséget hoz az új borászoknak az éves etyeki borkóstoló és az azt követő mulatság. Itt a fiatalok találkozhatnak azokkal a borászokkal, akik a benevezett tételek közül kiválasztják az év borát. Ez lett idén Demeter Endre furmintJa, az előző években pedig Bolyki Jánosé, valamint Hernyák Tamásé lett az érdem. A Présház bornagykereskedő tulajdonosai is meglátták az új nemzedékben rejlő potenciált, s DiVino néven egy borbárt nyitottak, ahol csak a Junibor egyesület tagjainak borait lehet kóstolni. A Junibor néhány éves működése például már most kitermelte a maga sztárjait. „Ma, ha beharangozzuk, hogy Dúzsi Tomi, Hernyák Tomi vagy Árvay Angelika megjelenik a DiVino borbárban, akkor ott százméteres sor lesz” — hoz példát Miklós Csaba a fiatalok népszerűségére.