Ahogy megérkezik a tavasz, a sommelier-k nemcsak a teraszokat nyitják meg, hanem a borlapokat is újragondolják. Könnyedebb tételek, új évjáratok, ütősebb savak, több fehér és rozé kerül előtérbe – és egyre gyakrabban halljuk: SB, GV, PG. De mit is jelentenek ezek a rövidítések?
Talán ismerős az érzés, hogy miközben a magyar fogásokhoz már szinte csukott szemmel választod a bort - tudod, hogy egy jó bikavér vagy egy gyümölcsös kékfrankos tökéletes kísérője egy gulyásnak, míg egy könnyed, friss fehérbor feldobja a csirkés ételeket vagy a zöldséges fogásokat-, addig a nemzetközi konyhák világába lépve, az egzotikus fűszerek könnyen elbizonytalaníthatnak. Vajon milyen bor lesz a jó választás a fűszeres thai curryhez, a japán miso leveshez vagy a görög mezze tálhoz?
Rengeteg mítosz él a köztudatban, amelyek sokszor indokolatlanul korlátoznak bennünket. A bor-étel párosításokkal sincs ez másképp. Cikkünkben ezek közül rombolunk le néhányat, hogy kiléphessünk a sztereotípiák börtönéből, és ételeinkhez bátrabban és tudatosabban párosíthassunk borokat.
A bortermő szőlő az emberiség egyik legrégebbi kultúrnövénye – évezredek óta része életünknek, ünnepeinknek és gasztronómiánknak. Ma már több mint 10 000 különböző szőlőfajtát termesztenek világszerte, a világ legkülönfélébb éghajlati és földrajzi adottságai között. Ennek ellenére csupán néhány tucat játszik valóban jelentős szerepet a kereskedelmi borkészítésben – és mindössze tíz szőlőfajta emelkedik ki igazán a népszerűség tekintetében. Ebben a cikkben a tíz legismertebb bortermő szőlőfajtát mutatjuk be, amelyek a legnagyobb hatással vannak a borvilágra. Ha valaha is kóstoltál chardonnay-t, merlot-t vagy cabernet sauvignon-t, akkor már találkoztál ezek közül néhánnyal. Most azonban közelebbről is megismerheted, honnan származnak, mi jellemzi őket, és hogyan formálják kedvenc boraink ízvilágát.
