5 korlátozó tévhit a bor-étel párosításokban

Szabó Vanda Fruzsina
2025. június 11., 15:40


Rengeteg mítosz él a köztudatban, amelyek sokszor indokolatlanul korlátoznak bennünket. A bor-étel párosításokkal sincs ez másképp. Cikkünkben ezek közül rombolunk le néhányat, hogy kiléphessünk a sztereotípiák börtönéből, és ételeinkhez bátrabban és tudatosabban párosíthassunk borokat.
5 korlátozó tévhit a bor-étel párosításokban
1. Ne a hús színe diktáljon!
 
Ésszerűnek tűnhet vörös húsokhoz vörösbort, halakhoz és szárnyasokhoz pedig fehérbort választani, azonban a hús-bor párosítás több, mint színkérdés. Befolyásolandó tényező többek között maga a hús, annak fűszerezése, elkészítési módja, a hozzá tálalt mártás és még sok minden egyéb.
 
Már önmagában azt a kérdést sem egyszerű megválaszolni, hogy mely húsokat tartjuk fehérnek és melyeket vörösnek. A fiatal borjú, bárány és gidahús egyértelműen fehér, mégis sok recept javasol hozzájuk vörösbort. A disznóhús vöröshús, de egy ebből készült töltött káposztához általában hordós fehérbort (pl. juhfarkot) ajánlanak. A nyúlhús vad, de fehér színű, a vadszárnyasok vöröshúsok, és még hosszan folytathatnánk: mit igyunk például a kakashúshoz?
 
5 korlátozó tévhit a bor-étel párosításokban
 
Ami tehát leszűrhető ebből: mindent vegyünk figyelembe, amikor bort választunk, és kóstoljuk össze az ételt a borral. Nem úgy, hogy lenyelünk egy falatot, majd utána iszunk egy korty bort, hanem együtt, hogy a szánkban összekeveredjenek az ízek!
 
Jancis Robinson honlapján azt tanácsolja: ne korlátozzuk magunkat színekkel! Inkább figyeljük meg ízlésünket és annak alapján mérlegeljünk!
 
2. A bor legyen harmonikus társ, ne tüzes rivális!
 
A pikáns ázsiai és latin-amerikai konyha komplex, édes-savanyú, vagy éppen tüzesen fűszeres fogásaihoz nem könnyű megfelelő bort választani. Például az édes-savanyú csirkéhez elsőre jó ötletnek tűnhet egy fűszeres, tanninban gazdag syrah, valójában azonban nem biztos, hogy harmonikus párost alkotnak.
 
A csípős ételek esetében különösen fontos, hogy milyen itallal próbáljuk csillapítani a tüzet a szánkban. A magas tannin- és alkoholtartalmú borok (cabernet sauvignon és frank, malbec) valójában csak tovább fokozzák a kellemetlen égető érzetet. Ezért a tüzes fogásokhoz, mint a csilisbab vagy a szecsuáni csirke, érdemes inkább gyümölcsös, alacsony tannin- és alkoholtartalmú, félédes vagy édes borokat választani (maradékcukros rozék, Spatlese típusú rajnai rizlingek, tokaji természetes édes borok). Ezek lágyítják, kiegyensúlyozzák az intenzív ízeket. 
 
A japán gasztronómia rajongóinak igazán nehéz a dolguk, hiszen a nyers halhoz és a sushihoz általában nem könnyű bort találni. Kezdetnek azonban bátran próbálkozzunk egy száraz zöldveltelinivel, amely jól kiegészítheti az ízeket.
 
A legfontosabb szabály: mindig a harmóniára törekedjünk. A bor ne a fűszeresség erősítője, hanem annak kiegyensúlyozója legyen az ételben.
 
3. A spárga és sauvignon blanc együtt csak papíron működik
 
Sokan úgy tartják, hogy a sauvignon blanc - ritkán megmutatkozó, de többnyire nem jellemző - spárgás aromája mennyire összhangban van magával a spárgával. Ezzel szemben az az igazság, hogy a sauvignon aromái a legtöbb esetben ellentétben állnak ezzel a zöldséggel. Hasonló módon a merlot és az articsóka sem a legjobbak együtt, olykor csak ráerősítenek egymás fémes utóízére.
 
5 korlátozó tévhit a bor-étel párosításokban
 
4. Sajt és a bor együtt: csak akkor, ha tudatos a választás
 
Általános tévhit, hogy minden típusú vörösborhoz minden sajt illik, azonban a valóság ennél jóval összetettebb. A sajtok - ahogyan a borok is – rendkívül sokfélék: különböző alapanyaggal, eljárással, textúrával, aromával és érési idővel rendelkeznek. Nem lehet sem a borokat, sem pedig a sajtokat egy kalap alá venni, inkább figyeljünk a kiválasztott bor és sajt egyedi jellemzőire. Bátran kísérletezzünk különböző színű, testű és cukortartalmú borokkal!
 
Néhány ötlet:
kecskesajt - Sancerre, sauvignon blanc
kéksajt - Sauternes, portói, tokaji aszú
brie - chardonnay
cheddar - Amontillado sherry, Saint - Émilion
 
További tippek a Borkollégium Füzetek 2. számában, amely 23 klasszikus sajt-borpárost mutat be!
 
5. Cukros mítoszok
 
Ahogy az előbbiekben is láttuk, hogy az édes borokat korántsem csak desszertekhez érdemes fogyasztani, hiszen csípős és fűszeres ételek elmaradhatatlan párjai.
 
Bármennyire is rajongunk a vörösborért és a csokoládéért külön-külön, sajnálatos módon együtt fogyasztva gyakran csalódást okoznak. A csokoládé egy édes, zsíros, földes és enyhén tanninos finomság, amely önmagában élvezetes. Ám ha ezt egy száraz vörösborral próbáljuk párosítani, az eredmény meglepően kellemetlen lehet: a tannintartalom összeadódik, felerősödik, és kesernyés, száraz szájérzetet hagy maga után. Emellett a vörösbor könnyen elnyomhatja a csokoládé édes és krémes jegyeit is, így épp azokat az ízeket veszítjük el, amelyeket annyira szeretünk benne.
 
5 korlátozó tévhit a bor-étel párosításokban
 
Mindezek ellenére, ha netán mégis vak eltökéltséggel párosítanánk bort csokoládéhoz, akkor válasszunk erősített borokat, vagy próbálkozzunk párlatokkal, amelyek jobban illeszkednek a csokoládé karakteréhez.
 
Összegezve az eddigieket: Alapvetően nincsenek szabályok, inkább egyfajta irányelvek léteznek, amelyeket - ízlésünket szem előtt tartva – érdemes megfontolni és kipróbálni. Ezzel együtt pedig rántsuk le a leplet hamis nézetekről, kérdőjelezzük meg a másoktól eltanult sztereotípiákat és kísérletezzünk, hiszen a legemlékezetesebb kombinációk váratlan találkozásokból születnek!
 
Winelovers borok az olvasás mellé