November 19-én tizedik alkalommal került megrendezésre Budapesten a Kárpát-medencei Borverseny, a határon túli magyar borászok legjelentősebb borversenye. A megmérettetést a Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Zászlósborok Rendje és a Soós István Borászati Szakközépiskola valósítja meg évről-évre. A versenyen kizárólag palackozott borok szerepelhettek, a nevezés ingyenes volt. A zsűriben nem csak magyarországi szakemberek, hanem a nevezők, a határon túli magyar borászok közül is többen dolgoztak.

 

Idén rekord számú nevezés érkezett: a borversenyen 127 minta vett részt öt országból: Horvátország (Dél-Baranya), Románia (Erdély), Szlovákia (Felvidék), Szlovénia (Muravidék), Szerbia (Vajdaság). A borokat 39 borászat nevezte. A nevezett minták közül 86 fehér-, 33 vörösbor és 8 rosé vagy siller volt. 

 

A hagyományos 100 pontos bírálati rendszer alapján összesen 88 érem került kiosztásra. Nagyarany-érmet 3 bor kapott: az erdélyi Balla Géza „Aradinum Cuvée” 2009-es vörösbora és „Feketeleányka Sziklabor” 2013-as vörösbora, valamint a vajdasági Dibonis Pincészet „Shiraz” 2009-es vörösbora. Ezen kívül 20 aranyérem, 32 ezüstérem, és 33 bronzérem született. 

A Tokaj Kereskedőház minőségi fejlődését minden borrajongó megtapasztalhatta az elmúlt évben a különböző kóstolók keretein belül. Nem is olyan régen Áts Károlyt kérdeztük a változásokkal kapcsolatban. A 2014-es évjáratban elkészített Tokaji Cuvée-ről pedig dícsérő szavakat írt a Metropol.hu. A pincészet és egyben a borvidék belépőbora is ez a tétel:

 

Sokan azt gondolják, hogy a burgonya az egyik legegészségtelenebb zöldség, amit eszünk. De valójában tele van vitaminnal, ásványi anyaggal. Az Origo.hu összegyűjtötte a krumpli mellett az érveit:

 

November 19-től már kapható a Gault&Millau Magyarország 2016-os étterem és borkalauza, amelyet abobim szaértők értékelése alapján állítottak össze. Íme a legjobbak:

 

A Gault&Millau Magyarország 2016-os kötete 228 étterem és 510 bor tesztjét tartalmazza, továbbá értékel 171 borászatot és 234 szállodát. Molnár B. Tamás, a kalauz főszerkesztője az Origonak elmondta, hogy idén először jelentkezik a kalauzban a Budapest extra című fejezet, amely ajánlásokat tartalmaz a következő területekről: street food, alternatív vendéglátás, cukrászda, kávéház, sörözők, illetve a zsűri először tesztelte a hazai kézműves söröket.

Ismét tiltakoztak az uniós kínai mézimport ellen Budapesten szerdán magyar méhészek, mivel újabb mézhamisítási botrányra derült fény a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete (KTME) szerint.

 

A civil szervezet 19 különböző, "származási helye EU és nem EU" megjelölésű, a nagy kereskedelmi üzlethálózatban vásárolt mézet vizsgáltatott meg a brémai QSI laboratóriumban. Mind a 19 tétel kínai keverék volt, és 15-ről bebizonyosodott, hogy közönséges, gyenge minőségű ipari méz.

 

Takács Ferenc méhész, a demonstráció szervezője, KTME-tag arról tájékoztatta az MTI-t: a KTME 19 méztételt vásárolt november 6-án és 7-én Aldi, Spar és Metro üzletekben, amit a QSI brémai laboratóriumban megvizsgáltatott. Az EU és nem EU jelöléssel ellátott méztételek 100 százaléka, mind a 19 minta, kínai mézet tartalmazott.

 

A megvizsgált tételek 90 százaléka - 19-ből 17 - magas élesztőgomba tartalmú volt, vagyis az előállítása során erjedés lépett fel. Emellett a megvizsgált tételek 80 százalékát - 19-ből 15-öt - a brémai QSI laboratórium ipari méznek minősített. Ezért jogellenesen van a magyar üzletek polcain - vélekedik a KTME.

 

Nincs olyan tétel a megvizsgált 19 mintából, amelyik minden szempontból megfelelt volna a minőségi méz követelményeinek - hangsúlyozta az egyesület.

 

A KTME úgy véli: a multinacionális élelmiszer láncok tudják, hogy a kínai méz minősége nem megfelelő, mert sok nyugat-európai országban tiltják vásárlását a beszállítóiknak. Van olyan áruházlánc, amely például Németországban nem engedi be az üzleteibe a kínai mézet, Magyarországi forgalmazásra ellenben a tapasztalatok szerint jelenleg kizárólag kínai mézkeveréket szerez be - állították.

 

Az egyesület közleménye hivatkozik Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára korábbi nyilatkozatára, hogy a magyar hatóság fellép a kínai méz ellen. Az egyesület számon kéri: miért nem tűnt el a kínai méz a magyar boltokból. Állítja ugyanakkor: országosan szigorú ellenőrzések folynak a magyar méhészeknél.

 

A demonstrációt követően a Pest megyei Csévharaszton egy méhészetben nyilvánosan elégették a megvizsgált és a magyar üzletekben jogellenesen árusított ipari minősítésű kínai mézet - tájékoztatott Takács Ferenc.