Fröccs

Ma kiderül, meddig tart a tél

Február 02. 13:50
Ma kiderül, meddig tart a tél
 
Február 2-án a népi időjósok megbecsülték a tél hosszát a nap időjárásából. Ehhez a naphoz több szokás is tartozik: ekkor osztották a papok a „Balázs-áldást”, amely a hiedelem szerint torokbetegségektől védett.
 
Nem tudjuk, hogy kinél most milyen az idő, nálunk fantasztikus. És ez nem feltétlenül jó hír, hiszen régen úgy gondolták, hogyha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik.
 
A legismertebb hagyomány persze a macis. Vagyis ha ma a medve előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát (azaz napsütéses idő van), akkor visszabújik még téli álmot aludni, mert még jön a hideg.
 
Amúgy az Időkép szerint csütörtökön lesz picit hűvösebb, de a hét végére megint 13 fokig megy fel a hőmérséklet, fagyra pedig nem nagyon kell számítani a tél hátralévő részében.

Egy nap, amikor minden a francia gasztronómiáról szól majd a világon

Február 02. 11:43
Világszerte mintegy 1500 étteremben idén is megrendezik a francia gasztronómia népszerűsítésének napját, Magyarországon kilenc vendéglő vesz részt az akcióban.
 
Március 21-én többfogásos francia vacsora felszolgálásával várják vendégeiket az Alain Ducasse francia séf és a francia külügy- és nemzetközi fejlesztési minisztérium által kezdeményezett Gout de/Good France nevű projektben résztvevő éttermek. 
 
A francia gasztronómia és turizmus népszerűsítésére tavaly született kezdeményezést Auguste Escoffier francia séf 1912-ben megvalósított ötlete ihletette, miszerint egy időben ugyanazt a francia vacsorát szolgálják fel az egész világon. Akkor több mint 4 ezer meghívottat láttak vendégül a világ 37 éttermében, Párizstól Bombayig (Mumbai), Londontól Jokohamáig. Az ötlet sikeres volt, ezért elhatározták, hogy minden évben hasonló vacsorát szerveznek. Az a terv azonban az első világháború kitörése miatt meghiúsult. 
 
A tavaly indult Gout de/Good France vacsora keretében nem egy előre meghatározott menüt kell a séfeknek kínálniuk, hanem a francia recepteket kell előtérbe helyezniük, amelyekhez francia borokat és pezsgőket párosíthatnak. 
 
Alain Ducasse vezetésével a legnagyobb francia séfekből (Raymond Blanc, Paul Bocuse, Guy Savoy, Thierry Marx, Joel Robuchon és Stéphanie Le Quellec) álló bizottság 150 országban 1500 éttermet választott ki a jelentkezők közül, amelyek között a háziasabb jellegű vendéglőktől a gasztronómiai különlegességeket kínáló éttermekig szerepelnek vendéglátóhelyek. A menük ára változó, a bevétel öt százalékát az éttermek egy helyi, az egészséget és a környezetet védő civil szervezetnek utalják át. 
 
A vacsorákat a 150 francia nagykövetség közreműködésével rendezik meg minden országban. Franciaországban több mint kétszáz étterem csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek résztvevői 45 százalékban európai séfek, 10 százalékban pedig afrikai vendéglátóhelyek. 
 
A Gout de/Good France hivatalos honlapja szerint Magyarországon kilenc helyen várják március 21-én francia menüvel az érdeklődőket: Budapesten az Araz Restaurant, a Béterv, a Borssó Bistrot, a Café Dumas, a Fricska Gastropub, a Larus Étterem, a LouLou és a ZONA Budapest, valamint Veszprémben a Chianti Étterem. 
 
Az első Gout de/Good France napon tavaly a francia külügyminisztérium a versailles-i kastélyban látta vendégül a Párizsban akkreditált nagyköveteteket és diplomatákat, a vacsorára mintegy 650 vendég volt hivatalos, míg világszerte 100 ezren kóstolták meg a francia gasztronómia finomságait mintegy 1300 étteremben és 150 francia nagykövetségen.
(MTI)

Leállnak a sörözéssel a németek

Február 02. 08:55
Tavaly 79,5 millió hektoliter sör fogyott Németországban, ez a legalacsonyabb adat az elmúlt huszonöt évben.
 
A Thelocal.de adatait az Index ismertette. Ezek szerint a német újraegyesítés után, 1991-ben még 110,5 millió hektolitert ittak meg, azóta ez a szám folyamatosan csökken. Az egy főre jutó éves fogyasztás a hetvenes évekbeli 150 literről mostanra 107 literre zuhant.
 
Ennek ellenére a német sörfőzdék jól teljesítettek. Ha csak minimális mértékben is, de 95,6 millió hektoliterről 95,7 millióra növelték a külföldi eladásaikat. Az importsörökről nincsenek pontos adatok, de az elmúlt években körülbelül nyolc százalékos volt a piaci részesedésük Németországban.
 
Idén ötszáz éves a világ egyik legrégebbi élelmiszer-biztonsági szabályozása, a tisztasági törvény, amit még IV. Vilmos bajor herceg rendelt el, és 1919 óta egész Németországban kötelező érvényű. Eszerint a sörkészítéshez csak árpamalátát, komlót és vizet szabad használni. A törvényt 1993-ban aktualizálták.

125 ezer forintot fizetnek egy kiló magyar szarvasgombáért külföldön

Február 02. 06:45
Hosszú távú, de biztosan megtérülő befektetéssel belátható időn belül szarvasgomba-nagyhatalommá válhat Magyarország - nyilatkozta a Szarvasgomba-termesztők Országos Szövetségének elnöke, Ulrich József a Magyar Nemzet hétfői számában.
 
A szövetség elnöke elmondta: az éves hazai termés mintegy 20 tonna, de ez szinte mind gyűjtésből származik. Ha fele-fele arányban számíthatnánk betakarításkor a gyűjtésre és az ültetvényes termesztésre, 15-20 év alatt biztosan elérnénk a 40 tonnát, de a célzott erdészeti telepítés már hat-nyolc éven belül hasznot hozna - mondta.
 
Hozzátette: a jelentős kiadások miatt érdemes volna erre a célra pályázati forráskeretet biztosítani. A szükséges facsemete - amelynek gyökerén már megtelepedett a gomba - 2 ezer forintba kerül, ebből pedig 8-10 ezer darabot kell elültetni hektáronként, azaz ekkora területen 16-20 millió forint az induló költség.
 
A lap megjegyzi: a jelenlegi 20 tonnás átlagos termés 2-300 gyűjtő munkájának az eredménye, de mivel a belső fogyasztás csekély, ennek a mennyiségnek a 95 százalékát exportálják, és külföldön kilónként 400 eurót, azaz 125 ezer forintot fizetnek az első osztályú magyar szarvasgombáért.
(MTI)

Sok pénzt hozhat a pálinka

Február 01. 19:54
Kiemelkedő külgazdasági potenciál rejlik a pálinkában, de a sikernek az érdekek összehangolása és a szakmai összefogás az előfeltétele – emelte ki Szakáli István Loránd, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár a Pálinka Céh Egyesület kétnapos szakmai fórumán, Zsámbékon.
 
A hazai pálinkafőzési technológia és a pálinkafogyasztás körüli szemlélet érzékelhetően sokat fejlődött, pozitív irányba formálódott az elmúlt tizenöt évben, amely alapvetően a pálinka szakmának köszönhető – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
 
A helyettes államtitkár elmondta: az agrárfejlesztés területén is készül egy, a pálinkafőzéssel foglalkozó embereket is érintő szakmai program, amely a zártkertek és a bennük lévő gyümölcsösök helyzetét igyekszik rendezni.
 
Az elmúlt közel húsz évben sokat emelkedett a pálinka megbecsültsége, amely erősíti a pálinkában rejlő komoly bel- és külföldi gazdaságépítő potenciált. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a pálinka ágazat jövője nemcsak a belföldi fogyasztáson múlik, a külpiaci pozícióját is erősíteni kell. A kívánt eredmények eléréséhez elengedhetetlenül szükséges egy tudatosan felépített stratégia, amely az érdekek összehangolásával és szakmai összefogással érhető el.
(FM Sajtóiroda)

Megvannak a Bocuse d’Or európai döntőjének alapanyagai

Február 01. 17:43
A Bocuse d’Or Europe-ra továbbjutott csapatok számára már ismertek a szakácsverseny hivatalos alapanyagai, így mostantól négy hónapjuk van arra, hogy megalkossák a hús- és halétel receptjeiket.
 
Kezdődik a Bocuse d’Or szakácsverseny magyar selejtezője. Az intenzív verseny két napján 20 séfnek commis-juk segítségével legjobb technikai tudásuk szerint és maximális precizitással kell dolgoznia a gímszarvasborjúval, és újdonságot alkotniuk a kecsegéből és annak kaviárjából. A legnagyobb tekintélyű – a lyoni világdöntő legtöbb nyertesét adó – európai gasztronómiai verseny megálmodói újra arra bátorítják a résztvevőket, hogy mutassák be hazájuk kulináris örökségét és gasztronómiájuk egyediségét.
 
20 versenyző próbálja bebiztosítani a helyét az európai döntőn. 20 ígéretes séf, akik mind arról álmodnak, hogy beírják a nevüket az európai gasztronómia nagykönyvébe jövő év május 10-én és 11-én Budapesten - írja a Turizmusonline.hu.
 
A húsos versenyfeladat
 
Ennek a versenyfeladatnak központi témája a magyar gímszarvasborjú. A versenyzőknek a gímszarvas combjából és gerincéből kell alkotniuk. 14 adag ételt kell elkészíteniük, melyből tizet tálon - egészben, vagy elképzeléseik szerint előre felvágva - négyet pedig tányérokon kell tálalni. Tálaláskor díszítőelemeket is használhatnak, a fogásokat pedig a zsűri aszerint fogja értékelni, hogy a recept mennyire sajátos és eredeti, illetve hogy mennyire tartja tiszteletben az alapanyagot. Ez a feladat arra ösztönzi a csapatokat, hogy ezen keresztül bemutassák országuk kulturális örökségét. Az egyes országok hagyományainak meg kell jelenniük az ízben, a tálalásban, a főzési technikában és/vagy egyedi fűszerek és fűszernövények használatában. Ezt a szempontot a kóstolást végző zsűri is számításba veszi a versenyzők végső pontszámának kialakításakor.
 
A halas versenyfeladat
 
A halas feladatban a versenyzők dunai kecsegéből (5 darab, egyenként 1–1,2 kg-os) és annak kaviárjából (30 g) készítik el fogásaikat. A versenyzőknek 14 tányért kell összeállítaniuk úgy, hogy 50%-ban növényi alapanyagokat (zöldséget és gyümölcsöt) használjanak fel. Minden, a tányérra kerülő anyagnak ehetőnek kell lennie, és az alapanyagok tiszteletben tartását ennél a feladatnál is figyelembe veszik.

Maradék kenyérből főznek sört Londonban

Február 01. 15:15
Maradék kenyérből főznek sört Londonban
 
Az Egyesült Királyság boltjaiban már kapható a londoni pékek és csemegeboltok kenyérfeleslegéből főzött sörital.
 
Az Indepentent beszámolója szerint a malátázott árpát, a komlót és az élesztőt tartalmazó Toast Ale-t szeletelt, pirított, majd pedig felaprított cipóval gazdagítják a főzés során. 
 
A pirított kenyér karamelljegyekkel színesíti a frissítő zamatát, és kissé visszafogja a komló kesernyés jellegét, amivel az amber ale-ek és a gabonasörök malátás karakterét ébresztheti fel.
 
A sör ára három font, a profit pedig maradéktalanul a Feedback nevű, jótékonysági szervezethez vándorol, amely 2030-ra a felére kívánja csökkenteni az élelmiszer-pazarlás mértékét.
 
A Toast Ale hamarosan több étterem, kocsma és bár itallapjára is felkerülhet.

A Törley eddigi főborásza lett a Csányi Pincészet új vezérigazgatója

Február 01. 13:30
A Mandiner úgy tudja, hogy Romsics László, a Törley Pezsgőpincészet eddigi főborásza lett a Csányi Pincészet új vezérigazgatója.
 
A szakember 21 éven keresztül dolgozott a Törleynél, borász technológusként kezdett, majd technológiai vezető és főborász lett. Az átigazolásról szóló értesülést a Törley Pezsgőpincészet tulajdonosának, a Henkell&Co-csoport felsővezetéséből is megerősítették, hozzátéve: nem hoznak új szakembert a céghez, Romsics László és a cégtől szintén az elmúlt hónapokban távozott főnöke, Kemendy László termelési és műszaki ügyvezető feladatait házon belül osztják szét.
 
„Villány az ország talán legismertebb borvidéke. Nem véletlen. A termőhely ismerete, a bor iránt érzett szeretet és elkötelezettség, a tradíciók ápolása, a tenni akarás mind mélyen gyökerezik az itt élőkben. Villány már nem csak egy város Baranya megyében, hanem egy márka is. A bor minőségének a védjegye. Ez egy óriási előnye és lehetősége Villánynak” – idézi a Mandiner a Csányi Pincészet új vezérigazgatóját.
 
Romsics azt is elmondta a lapnak, hogy befejezte Master of Wine tanulámányait „Rengeteget tanultam szakmailag, emberileg. Nem bántam meg, de nem is kezdeném újra” - fogalmazott.

Már kirajzolódtak a pálinkafogyasztás 2016-os trendjei

Február 01. 12:51
Az idei a hagyományos gyümölcsök és tiszta törkölyök éve lesz pálinka fronton – mondta Nagy Sándor, a Villányi Pálinka általános igazgatóját, és az 1 Csepp Pálinka tulajdonos-cseppmestere, Dömötör Zsolt.
 
A pálinka általában a családi/baráti összejövetelek indítójaként, a legjobb pillanatok, megismételhetetlen események köszöntőjeként szolgál, derül ki az NRC piackutatásából. 
 
A 2016-os év várhatóan a törkölypálinka nagy kiugrása lesz – mondta Nagy Sándor. Az előző évek pálinkafesztiváljai és kereskedelmi adatai alapján elmondható, hogy a törköly egyre inkább keresettebb különlegességgé válik. Évről évre egyre különlegesebb, minőségi törkölypálinkák lépnek a piacra. 
 
A fokozatosan bővülő prémium törkölypálinka kínálatban egyre többen találják meg az eddig csak a gyümölcspálinkákra jellemző gazdag íz- és illatélményt. Ennek köszönhetően egyre népszerűbb lesz a régen mostohaként kezelt párlat. Sokat segített ebben a trendben az, hogy 2014-ben a 18 darab ötcsillagos Pálinkakiválóság közül 1 törköly- és 4 szőlőpálinka is a kiválóságok közé került. 2015-ben már 3 törköly- és 5 szőlőpálinka nyerte el az ötcsillagos díjat a 18-ból.
 
Úgy gondolom, hogy a mostohán kezelt szőlő-, és vele kézen fogva a törkölypálinkáknak van a legnagyobb lehetősége a kiugrásra – tette hozzá Dömötör Zsolt. Komoly lehetőségek vannak, hiszen Magyarországon igen változatos a szőlőfajta kínálat. A népszerű csemegeszőlőkön kívül megtalálhatók a fűszeres fehér, illetve a nehezebb vörös borszőlők is. Megannyi lehetőség.
 
Magyarországon a pálinkafogyasztás kultúrája dinamikus változáson megy keresztül – magyarázta Dömötör Zsolt. Szerinte a pálinka - mint gasztronómia cikk - a bor által kitaposott utat járja be, csak a fejlődése sokkal gyorsabb. A pálinka(párlat)készítőknek óriási felelőssége van abban, hogy az irány ne térjen le a helyes útról. Szerencsére egyre kiválóbb termékek jelennek meg a piacon. Kialakult egy egészséges verseny az értő fogyasztókért. Véleményem szerint a kereskedelmi főzdéknek nem az a feladata, hogy az alkoholra szomjazók mennyiségi igényeit elégítse ki, hanem az, hogy egyre nagyobb tömegben készítsenek minőségi pálinkát. A közös cél az, hogy az egyéb divatos alkoholtermékek szoruljanak háttérbe a finom hazai párlatokkal szemben.