Fröccs

Megint nőtt a szarvasmarha- és a sertésállomány

Július 17. 17:42
Folytatódott a szarvasmarha-állomány bűvülése, számuk 2015 június elsején elérte a 818 ezret, a sertéseké pedig 3,1 millióra emelkedett, 64 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
 
A szarvasmarhák száma 30 ezerrel emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a tehénállomány egy év alatt 10 ezerrel nőtt. 
 
A sertések száma 3 millió 124 ezer volt június elsején, az anyakocák száma 2 ezerrel 204 ezerre nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A sertések száma 2013 decembere óta újra meghaladja 3 milliót. A szarvasmarhák száma tavaly decemberben lépte át a 800 ezres küszöböt. 
 
Egy év alatta juhok száma 45 ezerrel 1,201 millióra csökkent, az anyajuhok száma 8 ezerrel lett kevesebb. A múlt év decemberéhez hasonlítva viszont 16 ezerrel nőtt a juhok és 3 ezerrel az anyajuhok száma.  
 
A tyúkállomány a szezonalitásnak megfelelően 7,3 millióval növekedett az előző év decemberihez hasonlítva és 37,874 millió volt, a tojó tyúkok száma viszont 670 ezerrel visszaesett. A tavaly júniusihoz viszonyítva 2,25, illetve 1,125 milliós volt a növekedés.
(MTI)

Most hétvégén van a Kürti Borfesztivál

Július 17. 15:09
És ez a videó tuti meg fog győzni arról, hogy érdemes meglátogatni. Kasnyik Tamás, Sütő Zsolt és Mátyás András, környékbeli borászok ebben a videóban mondják el, miért...
 

A görögök, vagy a rómaiak készítettek először bort? Egyik sem!

Július 17. 11:58
A szakirodalom nem az ókori görögöket vagy a rómaiakat tartja az első borkészítőknek, sőt, nem is Mezopotámiából származik a szőlőlé erjesztése, a borivás hagyományának történeti gyökereit a Dél-Kaukázus termékeny völgyeiben, a mai Grúzia területén kell keresnünk - írja a Borkorzó.

A Dél-Kaukázus ősi népe kb 6000 évvel ezelőtt felfedezte, hogy a vadszőlő leve titokzatos átváltozással borrá alakul, ha a földbe teljes terjedelmükben beásott agyagedényekben, ún. kvevrikben, hagyják. Ezt a tudás aztán apránként fejlődött és finomodott az évszázadok során.
 
A kvevrik borkészítésre szolgáló speciális edények. A termelés és a fogyasztás különböző fázisait többezer év óta, mind a mai napig fejlesztik, de a Dél-Kaukázusban a kvevri még most is ugyanolyan fontos szerepet tölt be a borkészítésben, mint valaha.
 

Így néz ki belülről a Tokaj Kerház legnagyobb pincéje - videó

Július 17. 09:39
A tervek szerint a megújuló Tokaj Kereskedőház projekt része lesz a szegi pincék felújítása is. Ez a Közép- és Kelet-Európában egyedülálló nagyságú és adottságú rendszer a borvidék egyik rejtett, pusztulóban levő értéke. A Heti Válasz videójában az idegenvezető Áts Károly.
 

Mese a patkányokról, akik nem tudtak lejönni a csipszről

Július 16. 20:18
Mese a patkányokról, akik nem tudtak lejönni a csipszről
 
A magas zsírtartalmú ételek megváltoztatják a bélben található baktériumháztartást, ezért nem tudjuk észlelni, hogy megtelt a gyomrunk. Az amerikai University of Georgia kutatói ötven patkányt vizsgáltak, kiegyensúlyozott étrenddel etettek néhányat, a többieknek viszont olyan ételeket adtak, amikről korábban már bebizonyosodott, hogy magas zsírtartalmuk miatt hízáshoz vezetnek. A patkányok a kísérletben annyit ehettek, amennyit csak akartak.
 
A tudósok két hónapig vizsgálták a patkányokat, az eredményeik pedig magukért beszélnek. A magasabb zsírtartalmú diétán lévő patkányok 25 százalékkal súlyosabbak lettek, mint a másik csoportban lévő, normális étrendet kapó patkányok. Ezt az Élelmiszer.hu írja, az Indexre hivatkozva.
 
Magyarul: a zsíros ételeket akkor is tovább esszük, ha már valójában jóllaktunk. A kutatók szerint a patkányok és az emberek bélrendszeréi-agyi kommunikációja nagyon hasonló, ez magyarázhatja, miért nem tudunk leállni a zsíros kajákról.
 
(Habár a csülök is zsíros, de olyat nem láttunk még, aki négyet megevett volna...)

A fiatal tállyai borász generáció

Július 16. 18:15

Jenei Balázs, a Mandiner újságírója, 10 napon át a Tokaj-Hegyaljai borvidékről tudósít. Minden nap másik állomásról jelentkezik, meséli el tapasztalatait.
 
2. nap – 2015. július 14. kedd
 
A keddet a tállyai újhullámosok, vagy kvázi újhullámosok megismerésének szenteltem, így délelőtt 11-kor a Szent Benedek Pincészethez mentem. A pincészet egyébként 2002-ben alakult, a tételei már akkor kilógtak az akkori tállyai borok közül, így ha nem is Tállya mai úttörőihez, de mindenképpen a modernizáló borászatok közé tartozik.
 
A véletlen úgy hozta, hogy keresztbe-kasul megkóstolhattuk Sauskáék tokaji pincészetének legtöbb tételét. A régi tokaji kaszinóban székelő pincészet gyönyörű környezetben található, a borok alapanyaga is remek, de számomra még mindig túlzottan intenzív a hordóhasználat, amely a legtöbb bornál kesernyés ízt hoz ki. Ez talán annak köszönhető, hogy még frissek a hordók. Remélem, az új évjáratban eltűnik majd ez az íz.
 
A kitérő után még egy gyors szemlét tettünk Mád legendás helyén, a Szent Tamás-tetőn, hogy utána visszatérjünk Tállyára, ahol Homoky Dorka, a TR Művek, és a SZÓLÓ tartott közös kóstolót estébe nyúló délutánon. A fiatal generációs tállyaiakat képviselő pincészetek közül Dorka a legrégebbi motoros, hiszen 2014 neki már a harmadik évjárata, míg a Tállya Radicals-nak a második, SZÓLÓ-éknak pedig az első.
 
A teljes naplóbejegyzést a Mandiner oldalán tudod elolvasni.
 

Laborban bizonyítanák be, hogy egészséges a tokaji

Július 16. 15:43
Tudományos alapokon vizsgálják a Tokajit - a kutatást és az oktatást is érintő együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem és Mád önkormányzata. A tokaji borokat vizsgálják, a cél hogy tudományosan alátámasszák a térség borainak különlegességét - olvasható a Hegyalja.info oldalán.
 
Az együttműködést ismertető sajtótájékoztatón, a Debreceni Egyetemen Tatárka József, Mád polgármestere elmondta, hogy a település az infrastruktúra biztosításával járul hozzá az egyetemi kutatásokhoz és az oktatáshoz, hogy a Tokaj-hegyaljai borvidék ötödét magában foglaló terület borai a nemzetközi piacon is erőteljesebben jelenhessenek meg.
 
Kutatóink azt elemzik, hogy milyen biológiailag aktív komponensek hasznosulnak akkor, ha például furmintot vagy hárslevelűt iszunk. Ezeknek a boroknak számos népbetegség gyógyításában lehet fontos szerepe, ilyenek többek között az elhízás, a cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések – sorolta Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora.

A 2014-es évjárat eredménye Badacsonyban

Július 16. 13:13
Valóban nem a legjobb évjárat volt a 2014-es év, ezt senki sem vitatja. Azonban nem kell minden bort előre leírni. A Borrajongó egy próbát: négy különböző tételt kóstolt meg a 2014-es évjáratból a Badacsonyi borvidékről. A Villa Tolnay Tavasz triója és Bakó Ambrus Badacsony bora került tesztelésre.
 
„Nagy László (Villa Tolnay) birtokigazgató és borász szerint 2014-ben nagy mennyiségű termés veszett oda, mert a rengeteg csapadék miatt a bogyók könnyen felrepedtek. Ahol viszont sikerült megmenteni a termést, ott egészen koncentrált ízek, zamatok fejlődhettek ki. Mennyiségben kevesebb, de egészséges gyümölcsöt sikerült szüretelniük, így a birtok összes bora elkészül, a portfólió-szűkítés áldozatául eső Kéknyelű és Sauvignon Blanc kivételével.
 
2014-ben három tagúra bővült a Villa Tolnay Tavasz névre hallgató sorozata: a zöldveltelini és a rajnai rizling mellett olaszrizlingből is készült egy könnyedebbre hangolt tétel. Számomra újdonság volt, de mint kiderült, már 2007-ben is készítettek egy Olaszrizling Tavaszt. Mindegyik bortt DIAM 5 dugóval zárták le.
 
Bakó Ambrus 2014-ben szinte az összes parcella termését összeházasította, ezt már a szüret végén így is tervezte. Komolyan küzdeni kellett a termésért, pedig az Ambrus borainak alapanyagát biztosító területeken még 2010-ben sem voltak nagy problémák a szőlővel. Ambrus elmondása szerint csak érett alapanyagot volt hajlandó átvenni, így elég sok botrytises szőlőt kapott, de a kis mennyiség mellett csak így lehetett korrekt minőséget elérni. A bor összetételét tekintve kb. 56% olaszrizling, 25,5% rajnai rizling, 11% szürkebarát és 7,5% zenit.”
 
A teljes bejegyzést a Borrajongo.blog.hu oldalán olvashatod el.

10 nap a Tokaji borvidéken - 1.nap

Július 16. 10:32
Jenei Balázs, a Mandiner újságírója, 10 napon át a Tokaj-Hegyaljai borvidékről tudósít. Minden nap másik állomásról jelentkezik, meséli el tapasztalatait.
 
Az első napot Tállyán töltötte:
 
1. nap – 2015. július 13. hétfő
 
Régóta terveztem, hogy hosszabb időt töltök el a tokaji borvidéken. A túrámnak több oka is volt: egyrészt innen származik a legérdekesebb hazai fehérborok jelentős része, másrészt több borász is hívott már pincelátogatásra, harmadrészt mert úgy éreztem, nekem még dolgom van ezzel a borvidékkel. Az nem elég, ha a legismertebb termelők borait kóstolom, és azokkal nagyjából képben vagyok, illetve javarészt tisztában vagyok azzal, hogy mi történik a borvidéken, és mit terveznek vele. Úgy éreztem, meg kell nézzem közelről, hosszabb időn keresztül Tokaj hegyeit és a borászokat, ahol alkotnak.
 
Az első napi célállomás Tállya, ahová Budapestről két és fél óra vezetéssel egész kényelmesen le lehet érni. A túrám bázisállomását a Homoky család vendégháza jelenti, ahol az éjszakáim több mint felét eltöltöm, így most is hozzájuk érkeztem. Az út egyre jobb Hegyaljára, és amikor a 37-es úton autózva először vettem észre a tokaji dombok és a Kopasz-hegy látványát, jóleső öröm volt az, amit éreztem, hogy újra visszajövök a magyarországi borkészítés legnagyobb névvel rendelkező borvidékére. Pár perc nézelődés is jól jött volna a messzi távolból, de inkább igyekeztem a célállomásra. Homokyéknál Dorka éppen fejtett, így már érkezésem pillanatában belekóstolhattam a 2014-es tételekbe, amelyeket Dorka összeházasít, mivel csak nagyon kis mennyiségek készültek az egyes dűlők boraiból. Sőt: a mádi Szent Tamás-dűlő borát én fejthettem át a nagyobb acéltartályba a tállyai Hetény, a Bárfai, a Görbe és Sas-alja dűlők borai mellé.
 
A teljes naplóbejegyzést a Mandiner oldalán olvashatod el.