Fröccs

Megújult a Gere Pincészet

Augusztus 08. 17:46
Megújult a Gere Pincészet
 
Télikertként is működő kibővített terasszal, újragondolt kóstolóteremmel elegáns udvarház stílusban újult meg a Gere pincészet borhotele, amely a Gere Jazz Fesztiválon debütált.

Az eredetileg tervezettnél nagyobbra sikerült átalakítás nyomán a terasz hűthető-fűthető, befedhető lett, a kóstolóterem immár egy otthonos nappali benyomását kelti és a konyha is jólfelszereltebb lett, így már semmi akadálya a későbbre tervezett grillkonyhás rendezvényeknek.
 
A hotelbe látogató vendégek a borászat teljes portfolióját illetve évjáratos tételeket is megízlelhetnek, és lehetőség van a hordók közötti kóstolásra is. 

Többet, jobbat és korábban szüretelünk idén

Augusztus 08. 15:01
Ha továbbra is minden jól alakul, minőségben és mennyiségben is az elmúlt öt év legjobbját produkálhatja a magyar bor. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a Zalai Borcégér – Keszthelyi borünnep kapcsán kiadott tájékoztatása szerint, ha marad a kedvező időjárás, a tavalyit 5-10 százalékkal meghaladó mennyiségű bor készülhet hazánkban. A nagy járványok és fagykárok elmaradása miatt ráadásul a minőséget tekintve is kiváló évjáratra lehet számítani.

A napsütéses órák száma, illetve a megfelelő mennyiségű és eloszlású csapadék miatt idén az átlaghoz képest egy-két héttel korábban kezdődhet a szüret – tette hozzá Koczor Kálmán, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnöke. Ha kitart a nagy meleg, országos szinten akár a 2003-as rekordmeleget hozó évhez hasonló termés várható, Balatonfüreden pedig az elmúlt 40 év legjobb szőlőtermésével kecsegtet az eddigi időjárás.

Balatonfüredhez hasonlóan Villányban is kiemelkedő évjáratra számítanak a borászok. A hegyközségi tanács közleménye szerint a tartósan hideg tél és a kevés nyári csapadék miatt kevés növényvédelemre volt szükség. Villányban a tervek szerint augusztus 10. körül kezdődik a szüret az irsai olivér illetve az első rozék alapanyagát adó menoir szedésével.  
MTI

Buffon belekóstolt a borászkodásba

Augusztus 02. 12:30
Gianluigi Buffon, a Juventus és az olasz válogatott élő legendája borokhoz adja a nevét. Az első évjárat már a polcokon!
 
Gianluigi Buffont, a Juventus és az olasz labdarúgó válogatott kapusát szokták a jó borhoz hasonlítani, ami az évek múlásával egyre jobb lesz: a kapus még 39 évesen is kirobbanthatatlan a csapatból és sikert sikerre halmoz. A nevével ellátott mezek és egyéb ajándéktárgyak után mostantól már az ő nevével fémjelzett borokhoz is hozzájuthatnak a rajongók, miután igent mondott a dél olaszroszági Apuila régióban található Fabio Cordella pincészet felkérésének.

„Ismert volt számomra Gigi szeretete a borok iránt, ezért kapcsolatba léptem vele, hogy lenne-e kedve nevét adni az egyik sorozathoz. 24 órán belül Torinóban voltam, hogy aláírjam a szerződést” – lelkendezett Fabio Cordella, az ötletgazda pincészet tulajdonosa. Buffon #1 névvel egyelőre egy fehérbor (Chardonnay), egy rozé (Negroamaro) és egy vörösbor (Primitivo) került a kínálatba, mindegyikből 30 ezer palack készül, 20 és 30 euró közötti áron kaphatók a borászat webshopjában.
 
Buffon egyelőre valóban csak nevét adja, vannak focisták, akik viszont ennél már tovább jutottak: az egykori csapattárs, a szintén világbajnok, azóta visszavonult Andrea Pirlo (Pratum Coller) és a Barcelona sztárja, Andres Iniesta (Bodega Iniesta) is saját pincészetet működtet.
 

Több, mint 1600 éves a legöregebb bor

Augusztus 01. 16:45
Römerwein, vagy a speyeri borosüveg - így hívják a világ legrégebbi, bontatlanul megmaradt borosüvegét. Akkor leltek rá a ritka kincsre, amikor Németország délnyugati régiójában egy római nemes sírját feltárták, mégpedig 1867-ben. 
 
A másfél literes magnum palackban rejtőző ital feltehetően már csak főként etanolt tartalmaz, annak ellenére, hogy jól látható a gyógynövények maradványa is az érintetlen borban. 
 
A palackot a pfalz-i Speyer Történelmi Múzeumban őrzik. A bor konzerválásában egyébként az is segíthetett, hogy akkoriban előszeretettel alkalmazták adalékanyagként a víz mellett például a mézet is. 

Majdnem tökéletes rozék a NÉBIH-nél

Augusztus 01. 14:30
Többségében megfeleltek a rozék a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) legújabb vizsgálatán.
 
Huszonnyolc, a nagy áruházláncok polcain megtalálható 2016-os kékfrankos rozét vizsgáltak legutóbb a NÉBIH munkatársai. A választást indokolja, hogy Magyarországon a kékszőlő-fajták közül a kékfrankost termesztik a legnagyobb területen, illetve hogy a legtöbb magyar rozé bor kékfrankosból készül. A kékfrankos rozék esetében a bor legalább 85 százalékban ebből a nagy biztonsággal termeszthető, könnyű borok készítésére is alkalmas fajtából kell álljon.
 
Bár a rozé minél frissebb, annál nagyobb élvezeti értéket nyújt, alapvető követelmény volt a tesztelt 2016-osokkal szemben, hogy a vizsgálat idején, vagyis 2017 nyarán (és még annál is tovább, egészen őszig, vagyis a következő évjárat megjelenéséig) még tartsák minőségüket.  A fröccsnek is kiváló borokat ezen felül minőségi és kedveltségi szempontok – külső megjelenés, szín, illatintenzitás, íz, zamat – szerint pontozták. 
 
Jó hír, hogy a bevizsgált rozék egyetlen esetben sem tartalmaztak mesterséges vagy hozzáadott színanyagot, sem hozzáadott idegen cukrot. A 28 címkéből viszont 3 esetben pontatlanságot találtak. Az egyik bornál például a címkén feltüntetett alkoholtartalomnál a valóságban több volt a palackban.
 
A kóstolók kedvence a Molnár Mátrai Kékfrankos Rosé lett, másodikként végzett a Gedeon Birtok Kékfrankos Rosé, a dobogóra még a Babarczi Szőlőbirtok Pannonhalmi Kékfrankos Rozéja fért fel. 

 

2013-ban volt a legdrágább a szőlő

Július 31. 14:00
Infografikával foglalta össze a Magyarországon felvásárolható szőlők átlagárát az MTI, 2000-től egészen 2016-ig. A felvásárlási átlagár esetében az egység egy kilogrammot jelent, és az említett intervallumban a borszőlő ára 45 és 112 forint között mozgott. A legkevesebbet 2004-ben fizették a gazdáknak, legtöbbet pedig 2013-ban. Azóta egyébként folyamatosan csökken a felvásárolható szőlő ára, tavaly például már csak átlagosan 90 forintot kértek el egy kilóért. 
 
2013-ban volt a legdrágább a szőlő

Szőlővessző helyett bort hozz haza a nyaralásról

Július 30. 10:03
Szőlővessző helyett bort hozz haza a nyaralásról
 
A külföldi kiruccanás során gyűjtött vagy vásárolt, bizonytalan eredetű növények, hajtások, magok és termések által könnyedén behozhatunk Magyarországra veszélyes növényi károsítókat. Egy fertőzött növény már egyetlen, tünetmentes hajtásáról is átterjedhet a károsító baktérium a hazai növényállományra – áll a NÉBIH közleményében. 
 
Ilyen volt például az utóbbi évek egyik legveszélyesebb kórokozója, a Xylella fastidiosa baktérium.
 
A Xylella fastidiosa nevű baktériumot Európában először 2013-ban azonosították Dél-Olaszországban, ahol a 100 évnél is idősebb olajfák kipusztításával okozott hatalmas kárt. Ez idáig például az olajfán, cseresznyén, mandulán, levendulán, rozmaringon és dísznövényeken, elsősorban a mirtuszlevelű pacsirtafűn (Polygala myrtifolia) illetve a leanderen figyelték meg.
 
Ráadásul olyan kedvelt turisztikai célterületeken bukkant fel, mint Dél-Olaszország, Korzika, Dél-Franciaország, Mallorca, Ibiza és Menorca, valamint Spanyolország Valencia tartománya. A Baleár-szigeteken – a kórokozó nagymértékű elterjedtsége miatt – elrendelték a baktériumra fogékony több száz növény kereskedelmi és magáncélú kivitelének tilalmát. A rendelkezésnek megfelelően a szigetekről kiutazóknak pedig akár a csomagjaiba is belenézhet a hatóság.
 
Ha már feltétlenül ragaszkodunk ahhoz, hogy valamilyen emléket magunkkal vigyünk nyaralásunkról, akkor a borászatnál járva ne szőlőt, ne adj isten szőlővesszőt dugj a táskádba, hanem inkább egy abból készült palack finom bort!
 
Érdekel, hogy milyen borokat érdemes megkóstolni Horvátországban? Kattints!

Szőlő helyett kivi Zalában

Július 29. 17:00
Sikerrel termesztenek kivit nagyüzemi módszerekkel a Zala megyei Becsehelyen. A legnagyobb magyarországi ültetvény négyhektáros gyümölcsöséből tavaly óta már a hazai üzletekbe is szállítanak – mondta az MTI-nek Miklós Ákos Márton, a családi gazdaság és birtok szakmai vezetője, aki szerint hosszabb távon akár a kevésbé jövedelmező szőlőültetvényeket is kiválthatja az egzotikus gyümölcs.
 
Ma négy hektáron közel háromezer tő kivi sorakozik a domboldalakon. A termést majd október közepén szüretelik, de már most roskadoznak a vesszők a gyümölcsök sokaságától. Az ültetvény 8-10 éves korára éri el a maximális termőkapacitását - akkor már nagyjából 90 tonna körüli mennyiséget szüretelhetnek.
 
A dél-zalai dombokon évszázadok óta termesztenek szőlőt, de a nagy munkaigényű kisparcellás termelés inkább ráfizetéses – vélekedik Miklós Ákos Márton. A kivi azonban a lugasokká formált, erősebb támrendszert igénylő formában sokkal jövedelmezőbb a szőlőnél. Az első 300 kilogrammnyi kivit 2015-ben a fővárosi nagybani piacon értékesítették, tavaly viszont már több tonnányi mennyiséget adtak el egy nemzetközi üzletlánc hazai cégének.

Átlátható piaci viszonyokra törekszenek

Július 29. 08:02
Magyarország jelentős szőlőfelvásárló pincészeteivel folytatott egyeztetést a Földművelésügyi Minisztérium és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A téma a szőlő értékesítését és vásárlását szabályozó HNT piacszervezési intézkedés gyakorlati kérdései voltak. 

A HNT még július 12-én fogadta el azt az új piacszervezési intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy átlátható és hosszú távon kiszámítható felvásárlási viszonyokat alakítsanak ki. Azoknak a szőlőtermelőknek, borászatoknak és felvásárlóknak, akik 10 tonna feletti mennyiségben állítanak elő vagy vásárolnak fel szőlőt három módon kell az árat meghatározniuk:
 
  • szerződésben,
  • nyilvános árajánlatban,
  • vagy képlet alapján
 
Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára kifejtette: „Az agrárkormányzat célja, hogy minden ágazatban biztosítsa a termelők és a feldolgozók közötti megfelelő koordinációt. Mivel a szőlő-bor ágazatnak jól működő a szakmaközi szervezete van, a szőlő- és borpiac szervezése nem kizárólag jogszabályi úton rendezhető. Egyes területeken, így a piacszervezésben is lehetőség van arra, hogy a szakmai önkormányzat tagjaira nézve kötelező intézkedéseket fogadjon el."

"A piacszervezési intézkedéssel a szőlész-borász társadalom a felülről jövő szabályozás helyett maga kezdeményezte a szabályrendszer kialakítását. A rendszerváltozás után keletkezett széttagolt termelési szerkezet a piaci viszonyok átláthatatlanságát eredményezte. Egy-egy évben hol a termelők, hol a pincészetek kerültek évjárati erőfölénybe. A mostani intézkedésekkel hosszú távra szeretnének új irányt szabni a termelésszervezésnek" – mondta Légli Ottó, a HNT elnöke.