A Villányi borviéken az átlagosnál nagyobb mennyiségű szőlőt szüretlhettek, amelynek minősége is kitűnő volt. Becslése szerint 2014-hez képest 10-15 százalékkal több szőlő termett. „Abszolút jó évjáratot tudhatunk magunk mögött" - fogalmazott Nagy Gergely, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára azzal kapcsolatban, hogy szinte teljesen véget értek a szüreti munkálatok a villányi borvidéken.

 

A bortermelők október második felében szüretelték a borvidék kiemelt fajtájának tekintett cabernet franc-t, amelyet idéntől „Villányi Franc" néven hoz forgalomba több helybéli pincészet. A borvidék jó minőségű területein a szőlő már a szokásosnál egy-két héttel korábban elérte az ideális érettséget - mondta Nagy Gergely.

 

A hegybíró tájékoztatása szerint egyedül a legkésőbbi időpontban, október végén szüretelt cabernet sauvignon fajta esetében nehezítette a munkát, hogy rövid időn belül körülbelül száz milliméter csapadék hullott a térségben.

 

Nagy Gergely megjegyezte, a szőlő szerencsére nem sínylette meg a csapadékos hideg időjárást, amiben a gazdák megelőző növényvédelmi munkáinak is szerepe volt. A hegybíró szerint a jelenlegi, az évszakhoz képest meleg időjárás nem okoz gondot növényvédelmi szempontból. A gazdák a szüret utáni időszakban úgynevezett lemosó permetezéssel próbálják elejét venni, hogy a kórokozók, kártevők megtelepedjenek a szőlőnövényen.

 

Nagy Gergely a 2016-os évjárat szempontjából legfontosabbnak nevezte, hogy a tél folyamán faggyal járó tartós hideg legyen. „A hideg bármilyen növényvédelemnél többet ér a szőlőbetegségekkel szemben" - összegzett.

(forrás: MTI)

A Balaton üdülőrégió stratégiai céljainak megvalósításához nagy összegű forrást rendelt. Erre nem volt példa a rendszerváltás óta  - mondta Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke Balatonfüreden. A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban több mint 300 milliárd forint jut a balatoni térség fejlesztésére.

 

A kormánydöntésről a kabinet, valamint a kiemelt üdülőkörzet országgyűlési képviselői együtt tartottak sajtótájékoztatót. Vitályos Eszter, az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár úgy fogalmazott, soha ekkora nagyságú forrással nem gazdálkodhatott még az üdülőövezet, mint most.

 

A régió olyan régi álmai valósulhatnak meg, mint a balatoni körvasút, a bringaút fejlesztése, a Sió-zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukciója, vagy az aktív turizmus széleskörű fejlesztése, és olyan fontos beruházások valósulhatnak meg, amelyek helyzetbe hozzák a vállalkozásokat - tette hozzá.

 

A Dobor-torta 1884-ben született meg, amely lázba hozta Budapest módos ínyenceit - írja Csíki Sándor Food&Wine gasztroblogján.

 

 

A torta eredeti receptjét a Food&Wine oldalán olvashatod el.

A Világörökségi Bormúzeum fiataloknak és idősebbeknek egyaránt vonzó állomás lehet egy tokaji látogatás alkalmával. A tárlatot úgy állították össze, hogy abban minden korosztály megtalálja azt, ami neki érdekes. 

A Világörökségi Bormúzeum azzal a szándékkal nyílt, hogy ne csak egy legyen a számos kiállítóhely közül, hanem ez legyen az a központ, amit mindenki látni akar, aki Tokaj-Hegyaljára érkezik.

 

Gyakran fogyasztunk földimogyorót, mégis keveset tutunk róla. Íme pár dolog, amit érdemes tudni a csemegéről:

(Forrás: Origo.hu)

Belgium híres főzdéje a Cantillon, már 1900 óta tradicionálisan készít sört, ám évről évre nehezebb ezt megvalósítaniuk a klímaváltozás miatt. A gyár vezetője, Jan-Pierre Van Roy azt nyilatkozta, hogy a nagy meleg miatt már hiába várnak az erjedésre - írja az Origo.hu.

 

A Brüsszel melletti Pajottenland régióra jellemző a lambic sör, amely sajátos ízével sok ínyenc kedvence: a spontán erjedésű különlegesség sem aromáival, sem gyártási módszerével nem hétköznapi. A Cantillon főzde nyilatkozata nem túl bíztatóak a sör jövőére nézve. „Éjjel is túl meleg van, a közel kilencven fokon kiengedett sörlének 18-20 fokra kéne hűlni, de a meleg éjszakák miatt ez nem történik meg – ehhez -3 és 8 Celsius közötti levegő lenen az optimális.” – mondta Jan-Pierre Van Roy.

 

A belga főzőmester szerint egyértelműen érezhető a klímaváltozás: „A nagyapám még október közepén kezdte az erjesztést, amit május végéig folytatott. 15 éve csinálom: csak november elején kezdünk és hamarabb is kell befejezni. Az idei ősz azonban minden eddiginél melegebb.”

Ifjabb Franz Weninger az elsők között volt hazánkban, aki biodinamikus művelésmódra tért át. A Fertő-tó közelében gazdálkodó osztrák borásztól érdemes kérdezni a művelés témájával kapcsolatban. Közeledik a Mitiszol Fesztivál, már csak kettőt kell aludni és megkóstolhatod ezeket a borokat, amelyek teljesen mások a megszokottól. Miért mások? Ifjabb Franz Weninger válaszol:

 

„A biodinamika az egyediséget erősítő folyamat, tehát a biodinamikus borok egyedibbek, ha úgy tetszik egyéniségek, amelyek magukon viselik a szőlész és a borász személyiségét is. Úgy érzem a saját boraim bizonyos értelemben hasonlítanak rám és élettel teliek.”

 

Ifjabb Franz Weningerrel készült teljes interjút itt tudod elolvasni!