A válasz nagyon egyszerű, mert senki nem járt oda. A nyitástól számítva minösszesen öt hét telt el. A bevétele nem volt túl nagy, mert csak csapvízre tért be az a kevés vendég is.

 

A bárt egy Grady Elliott nevű vállalkozó nyitotta Aucklandben, akinek a koncepciója a követlező volt: a helyi klubokból szerette volna átcsábítja a részeg embereket egy alkoholmentes italra.  A helyre még belépőt is szedtek, vasárnaponként pedig reggel 8-ig nyitva volt, hogy a bűnös italozók rögtön templomba mehessenek a bulika után - írja az Index.hu.

 

Elliott bárja nemsokára újranyit, de most már alkoholos italokkal együtt. 

„Képzeljük el, hogy elutazunk Villányba, és egy helyi étteremben azzal szembesülünk, hogy nem ihatunk villányi bort, mert egy gazdagabb egri borász kitiltotta onnan a helyieket. A magyar sörpiacon sajnos épp ilyen abszurd a helyzet” – állítja Bukovinszky Béla a Heti Válasz augusztus 13-i számában. 

 

A Válasz.hu-n csak néhány részletet tudunk meg a multinacionális sörgyárak és kézműves főzdék párharcáról, de az világosan kiderült, hogy a nagy sörgyárak a Gazdasági Versenyhivatal szerint is tisztességtelen, kizárólagos szerződésekkel betonoznák be részesedésüket. Példának hozták fel a Szent András Sörfőzde tulajdonosát, aki személyesen is látott már olyan szerződést, melyben az egyik nagy sörgyár név szerint kitiltja a békésszentandrási termékeket a helyi kocsmából.

 

A fesztiválok szezonjának a közepén járunk, így nem árt pár dologra odafigyelni, hogy igazán élvezni tudjuk a kikpacsolódást. A Webbeteg.hu összegyűjttt pár hasznos tanácsot.

„Balesetek, sérülések 

 

 

 

 

 

Füldugó 

 

Megfázás, napszúrás 

 

Számolni kell azzal is, hogy éjszaka lehűlhet a levegő. Vigyenek magukkal meleg ruhát, gumicsizmát és esőkabátot is! A napszúrás elkerülése érdekében a legjobb a kalap viselése, és mivel senki nem szeretne a leégett bőre miatt szenvedni, megéri időt szánni a naptej használatára. A folyadékpótlásra legmegfelelőbb az ásványvíz vagy a legtöbb zenei fesztiválon szabadon használható ivókutak vize.”

 

Ezt az érdekes kérdést kezdte el feszegetni A Művelt Alkoholistán megjelent cikk, ahol segítségül hívják Jamie Goodet, a növénybiológia doktorát.

„Közismert jelenség, hogy a több évtizedet megélt édesborok kevésbé hatnak édesnek, mint az ugyanakkora maradékcukrú fiatal édesborok. Jamie Goode szerint erről az illósavak tehetnek, illetve az általuk megtévesztett érzékelésünk. Dióhéjban: megtanuljuk, hogy az édesség bizonyos illatokkal jár együtt. Aztán amikor jönnek ezek az illatok, akkor azt is édesnek érezzük, ami nem az. Aztán ha eltűnnek ezek az illatok, azt sem érezzük édesnek, ami az.”

 

Egy bor érzékelt édessége vagy szárazsága nemcsak a maradékcukor mennyiségének függvénye, ahnem a savak is befolyásolják és az illatok is.

 

„Összegezve: bár nem zárható ki, hogy az idősebb édesborokban érzékelt “édességvesztésnek” valóban valamilyen kémiai folyamat során bekövetkező “cukorvesztés” az oka, könnyen lehet, hogy a bor mégsem “eszi meg a cukrot”, hanem az illósavak, a gyümölcsaromákért felelős tiolok alakulnak át, és ezek hiányában kevésbé érezzük édesnek a bort” - írja A Művelt Alkoholista.

 

A britek évente nyolcvan-száz, míg a németek, a hollandok és a dánok negyven-hatvan kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki évente, ez az egy főre vonatkoztatott élelmiszerpazarlás az egyes országokban. A friss felmérés szerint ráadásul a kukába került élelmiszerek nyolcvan százaléka még alkalmas lenne emberi fogyasztásra.
  
Davy Vanham, a kutatás vezetője szerint nagyon fontos és sürgős lenne, ha a pazarlás megfékezésére irányuló elvek bekerüljenek az oktatásba. A felnőtteket nehéz átnevelni, de a gyerekek még fogékonyak lehetnek. Az élelmiszeriparnak is komoly felelőssége van, ugyanis csomó élelmiszer azért kerül kukába, mert a rajta található szavatossági idő szerint már nem fogyasztható – ez dátum azonban gyakran köszönő viszonyban sincs a valósággal: „Nagyobb odafigyelésre lenne szükség” – tette hozzá Vanham az Origo.hu értesülései szerint.

 

A Magyar Élelmiszerbank szerint Magyarországon 1,8 millió tonna élelmiszert dobunk ki évente. Azonban számos lehetőség nyílik arra, hogy a helyzeten változtassunk. Az Élelmiszerbank például újraindította tavalyi nagy sikerű Örökbefogadás programját, mely során vállalkozók kiválaszthatnak egy járást és biztosíthatják annak pénzügyi támogatását – ezzel az adott térség örökbefogadóivá válnak. A program segítségével tavaly 50 tonna élelmiszer jutott el a rászorulókhoz, aminek hozzávetőleges értéke 60 millió forint. 

Az idei, nyolcadik mézeskalács-fesztiválon, augusztus 15-én és 16-án Debrecen egyik legszebb terén, a Déri múzeum előtt kapnak majd ízelítőt az érdeklődők a mézeskalácsosság történetéből és termékeiből - hangzott el az esemény szerdai sajtótájékoztatóján.

 

A 2008-ban tartott első fesztivál azonnal bekerült a Guinness-rekordok közé, mivel több száz mézeskalácsot a kezében tartó résztvevő kart karba öltve alkotott élő láncot, "mézeskalács-kerítést" a Nagytemplom körül - mondta el Vajda Mária etnográfus, a fesztivál ötletgazdája. 

Debrecen a magyarországi mézeskalácsosság egyik jelentős központja: kiváló minőségű és messze földön híres mézeskalácsot készítettek itt évszázadokon keresztül, és készítenek napjainkban is. Az egyik jellegzetes debreceni mézeskalács neve - készítsék bár Európa más országában - ma is "debreceni tányér".

 

A vásárok, heti piacok, búcsúk, kisebb-nagyobb kulturális rendezvények elmaradhatatlan szereplői mind a mai napig a mézeskalácsosok - magyarázta Vajda Mária. 

 

A hétvégi mézeskalács-fesztivál a vidék jelentős méhészeti hagyományai révén nemcsak a mézeskalácsról szól, hanem a mézről, a méz kultúrtörténetéről, sokrétű felhasználásáról, fontos és előnyös élettani hatásáról, a méhészekről és a mézes csodák születéséről - fűzte hozzá Lakner Lajos, a Déri múzeum tudományos igazgatóhelyettese.

 

A mézeskalács, a méz és a mézzel készült termékek vására mellett változatos színpadi produkciók szórakoztatják majd az érdeklődőket a Déri téren, ahol a kicsiket népi játszótér és kézműves foglalkozások várják.