Matula Árpád elmondta: a fagykárok mértéke a megye összes, mintegy 9 ezer hektárt kitevő gyümölcsösében és 18-19 ezer hektárnyi termő szőlőjében az ültetvények fajtájától, fekvésétől és egészségi állapotától függően meglehetősen változatos képet mutat - tudatta a távirati iroda.

A déli területeken várhatók súlyosabb károk, hiszen februárban volt olyan éjszaka, amikor Kecskeméten mínusz 24, míg Baja térségében mínusz 26 Celsius fokot mértek. Ekkoriban Kéleshalmán volt a leghidegebb, ahol egészen mínusz 29 Celsius fokig süllyedt a hőmérők higanyszála. A szőlőtermést adó főrügyei mínusz 16-17 Celsiusnál hidegebb időben károsodnak, sőt, mínusz 22 fok alatt a fás részek elfagyásával is számolni kell.

 

Ennek megfelelően a Baja környéki szőlőkben helyenként a 70-80 százalékot is elérheti a fagykár mértéke, ám a magasabban fekvő területeken – kisebb dombokon, löszhátakon – ennél lényegesen kedvezőbb lehet a helyzet.

A gyümölcsösökben a kajszibarack sínylette meg leginkább a zord telet. Itt megyei szinten is jelentős a kár, az első bejelentések 60-80 százalékos veszteségekről szólnak – fogalmazott a főfelügyelő. Az őszibarackosokban ugyanakkor 50-60 százalékosra becsülhető az elfagyás mértéke, míg a meggy, a cseresznye és a szilva ültetvényekben csak szórványos, kisebb fagykárok látszanak, az alma pedig – mely eredendően is ellenállóbb a fagyokkal szemben – komolyabb baj nélkül vészelte át a három héten át tartó, kemény hideget.

Az elmúlt hetekben folyamatosan érkeznek a kárbejelentések a gazdáktól – tette hozzá Matula Árpád, aki azonban hangsúlyozta: az érintetteknek érdemes a veszteségek összesítésével legalább április közepéig, a rügyfakadásig kell várniuk. Igaz, a fagykárok következményei a kihajtott rügyek elszáradásával még ezt követően, egészen nyár közepéig „kísérthetik” a termelőket.