Oroszország kiemelten fontos exportpiacunkká válhat, nem csak a bor miatt

Arany Ősz - Az orosz piacon jelentős a kereslet a magyar prémium agrártermékek és élelmiszerek iránt. Keresik az orosz vásárlók a prémiumkategóriás magyar borokat, konzerveket, igény van a magyar vetőmagokra, továbbá a szarvasmarha tenyészállatokra, és érdeklődnek állattartó telepek létesítése, valamint a magyar édesvízi akvakultúra eredményei, a kecsketartási tapasztalatok iránt is.

Fazekas Sándor szerint a következő három-négy évben az Oroszországba irányuló magyar agrárexport 15-20 százalékkal nőhet, Magyarország elsősorban minőségi termékekkel, prémiumkategóriás árukkal szerezhet piacot.

A vidékfejlesztési miniszter pénteken Budapesten a Liszt Ferenc repülőtéren számolt be újságíróknak a moszkvai Arany Ősz elnevezésű orosz élelmiszeripari kiállításról, ahol az idén Magyarország volt a díszvendég.

Fazekas Sándor szerint az orosz piac, akár ugyanazt a szerepet is betöltheti a magyar élelmiszerkivitelben, mint a múlt század ’70-es, ’80-as éveiben. Most azonban minőségi termékekkel, prémiumkategóriás árukkal – mint például a szekszárdi borokkal – szerezhet piacot Magyarország.

A magyar-orosz agrárdiplomácia története legnagyobb sikerének nevezte Fazekas Sándor azt a tényt, hogy a mostani Arany Ősz Kiállításon meglátogatta a magyar standot Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Nyikolaj Fjodorov mezőgazdasági miniszter társaságában. „Magyarország a kiállításon a magyar föld legjavával mutatkozott be” – mondta. „A magyar mezőgazdaság teljesítményének egyértelmű elismerését jelenti, hogy évtizedek óta először az orosz miniszterelnök meglátogatta a magyar árubemutatót” – ezt is mondta.

Fazekas úgy ítélte meg, hogy az orosz kormányfői látogatás a magyar kiállításon új lendületet ad a magyar-orosz agrárkapcsolatoknak és elősegíti, hogy a magyar áruk minél eredményesebben szerepelhessenek ezen a Magyarország számára kiemelten fontos exportpiacon.

Számok

2010-ben az Oroszországba irányuló magyar agrár- és élelmiszeripari kivitel 172 millió eurót tett ki, tavaly már elérte a 214 millió eurót. Az idén az első négy hónapban a kivitel 95 millió eurót tett ki, 30 százalékkal többet, mint egy éve, és az adatok rendkívül bíztatóak a miniszter szerint az orosz piacra jellemző éles versenyt tekintve.

Fazekas Sándor kétoldalú megbeszéléseket folytatott orosz kollégájával, amelyeken az orosz mezőgazdasági miniszter egyebek mellett a GMO-mentes termelésről kialakított magyar álláspontról tájékozódott, miután most alakítják ki Oroszország álláspontját ebben a kérdéskörben.

Fazekas Sándor emellett tárgyalásokat folytatott Szergej Szidorszkijjal, az orosz-fehérorosz vámunió mezőgazdasági és ipari miniszterével. Megállapodtak abban: munkacsoportot állítanak fel annak érdekében, hogy előmozdítsák a magyar termékek bejutását a vámunióba. Emellett a vidékfejlesztési miniszter véleményt cserélt Valerij Nazarovval, a Roszagrolízing vezérigazgatójával. Ez az állami cég szerzi be ugyanis az orosz mezőgazdaság számára szükséges technológiákat, többek között vetőmagokat, tenyészállatokat. Ezért Magyarország érdekelt abban, hogy az együttműködés Oroszországgal ezen a területen is minél sikeresebb legyen.

A miniszter – akivel együtt érkezett haza Kardeván Endre és Czerván György államtitkár – elmondta: a kiállításon többek között nyolc szekszárdi borászat mutatta be kínálatát, összhangban azzal a bornépszerűsítést célzó kampánnyal, amely nemcsak belföldön, hanem külföldön is még ismertebbé kívánja tenni a minőségi magyar borokat. Emellett az oroszok érdeklődnek a magyar befőttek, konzervek, például a zöldborsó és a csemegekukorica iránt, valamint egyebek mellett a sertés-, de a nyúlhús, sőt, a magyar baromfitermékek iránt is.

Hozzátette: az orosz gazdaság erősödik, így nemcsak az élelmiszerek iránt nő a kereslet, hanem többet is szeretnének termelni, azaz a korszerű technológia és a tudástranszfer iránt is megnőtt az érdeklődés.