A bor palackozása


2006. július 27., 06:27


A borok csak akkor hozhatók kereskedelmi forgalomba, ha a szükséges borkezelési eljárásokon átestek, s megfelelnek a vonatkozó szabványban előírt minőségi követelményeknek. A palackozott borok aránya világszerte - így hazánkban is - fokozódik a hordós borok rovására.
A bor palackozása
 
Amíg a szőlő- és bortermelés több ezer éves múltra tekinthet vissza, addig a palackozás megközelítőleg kétszáz éves múlttal rendelkezik. A palackos bor térhódítását elsősorban a palack előnyös tulajdonságainak köszönheti. A palack ugyanis megkönnyíti a kereskedelmi forgalmazást, és a borok eredetiségét is a palackos forgalmazás során lehet a legkönnyebben garantálni.

Palackozás

A palackozásra akkor kerülhet sor, ha a bor palackérett, azaz alkotórészei összhangban vannak, s a bor harmonikus, fajtajellege kifejeződik. Ebben az esetben a bor hordóban történő továbbtárolása már minőségi romlásához vezetne. A palackozott, vagy más néven butéliás bor tulajdonságait jobban megőrzi, tovább finomodik és gyakran csak három-négy év elteltével éri el fejlődésének tetőpontját. A palackozás a legösszetettebb borászati tevékenység. A folyamatot korszerű gépsorok végzik, amelyek a palack tisztítását, töltését, lezárását és címkézését végzik.
A palack töltésére kétféle módszert alkalmaznak:
- a hidegsteril palackozás során a stabilizált és csírátlanított bort aszeptikus (fertőző anyagoktól mentes) körülmények között steril palackokba töltik
- a melegsteril technológia alkalmazásakor a csírátlanított, szűrt bort 55-65 oC- ra hevítik és ugyanarra a hőfokra melegített palackba töltik. Ebben az esetben a töltési hőmérséklet és az etil-alkohol fertőtlenítő hatása együtt biztosítja a palackállóságot

Borospalackok

A borospalackok használatára vonatkozó előírások számos lehetőséget biztosítanak a forgalmazó számára. E szerint a borok palackozásához üveget vagy kerámiát kell használni. A minőségi borok jellemző palacktípusa azonban továbbra is a 0,75 literes rajnai, burgundi és bordói palack. Színük általában olívazöld, sötétzöld, barna és színtelen. Ezek alól kivételt képeznek a tokaji borkülönlegességek, amelyeket kizárólag színtelen, 0,5 literes tokaji palackban lehet forgalomba hozni.
 
Lezárás

A palackot mindig úgy kell lezárni, hogy a bor minősége ne károsodjon. A palack lezárásának hagyományos anyaga a parafa. A parafa számos előnnyel rendelkezik: rugalmas, lég-és folyadékzáró, nem sérti meg a palackot, de jelzi ha a palack fel lett már bontva. Ugyanakkor költséges importanyag, és a palackból való eltávolítása kissé nehézkes. Ezért főleg a kommersz termékeknél a műanyag dugó, a fémzár is elterjedt. A palackozást a kupakolás és címkézés teszi teljessé. A fém-vagy műanyag kupak védi a dugót a sérüléstől, a légnedvességtől és egyben díszítőelemként is szolgál.

Címkézés

A címkézés kettős szerepet tölt be. Megjeleníti a palackban lévő borral kapcsolatos összes kötelezően előírt információt, ugyanakkor esztétikus külső megjelenéssel felkelti a vásárlók figyelmét, s vásárlásra ösztönzi őket. A főcímkén fel kell tüntetni a bor nevét, minőségi kategóriáját, évjáratát, cukortartalmának megfelelő típusát, színét, tényleges alkoholtartalmát, a töltő adatait, a palack űrtartalmát és a töltés időpontját. A főcímkén kívül alkalmaznak még szalagcímkét, évjáratcímkét (lepkét), valamint minőségi borok esetében a palack hátuljára hátsó címkét is. A különleges minőségű borok mindenkor csak állami ellenőrzőjeggyel hozhatók forgalomba. A borok két-vagy többnyelvű címkével is elláthatók.

Szalai Nikoletta
Winelovers borok az olvasás mellé