Ászár-Neszmélyen alapvetően fehérszőlőket találunk az ültetvényeken. Melyek ezek? Zömmel Chardonnay, Rizlingszilváni, Zöld veltelini, emellett Olaszrizling,  Sauvignon Blanc, Ezerjó, Szürkebarát (Pinot gris), Királyleányka, az illatos bort adó fajták közül pedig az Irsai Olivér, az Ottonel muskotály, a Cserszegi fűszeres és a Tramini is jelen van. A vörösök közül a Cabernet franc és sauvignon termesztése engedélyezett.

Ezen a klímán  (lásd 2. oldal!) zömmel illatokban, aromaanyagokban gazdag borok készülnek, ennek megfelelő reduktív technológiával. A talaj több-kevesebb mésztartalma fontos szerepet játszik ezeknek az üde, friss boroknak a savtartalmában. Ezek az acéltartályban (minimális oxigénbevitellel) készülő borok fiatalon "hozzák" igazán említett értékeiket, így általában már a szüret utáni év tavaszára palackozzák, és piacra dobják őket. Minél fiatalabbak - annál jobbak. Addig érdemes elfogyasztani őket, amíg - egy év múlva - ki nem hozzák a következő generációt!

A neszmélyi, dunaalmási szőlők egyenesen a Dunára néznek. A vén folyó a titka, miért ezek az északi domboldalak a borvidék legértékesebb területei - immár a római kor óta.

 

1991-től működik. Némileg fehér holló a hazai piacon, hiszen nagypincészet (évi hétmillió palackos termeléssel), ám hazai tulajdonossal és hazai tőkéből működik, Neszmélyen.  Saját szőlőterületek jórésze is ezen a borvidéken van - itt 450 ha-on gazdálkodnak, amely egy kisebb hazai borvidék fele -, ám Szekszárd környékén szintén jelentős - a világpiaci trendnek megfelelő - kékszőlő ültetvénnyel is rendelkeznek. 
A pincészet hazai és nemzetközi borversenyeken  is számos sikert ért el. A neszmélyi Melegeshegy tetején álló modern borászat főborásza Kamocsay Ákos 1997-ben az "Év Borásza" Nagy-Britanniában, 1999-ben az "Év Bortermelője" Magyarországon. Az angliai siker a szigetországban 1996 környékén futótűzszerű gyorsasággal népszerűvé vált Cserszegi Fűszeres borának köszönhető, mely '98-ban az alacsonyabb árkategóriájú borok közt az "Év Fehérbora" Angliában.
Miután az alapítók sikeresen konvertálták korábbi kereskedelmi kapcsolataikat és tapasztalatukat, a Hilltop megalakulása óta a legnagyobb magyar beszállító a mértékadó brit piacra. Zömmel tehát exportra termelnek (80%), ám a hazai piacon is egyre növekvő a jelenlétük. Sikerüket divatos: könnyen fogyasztható, gyümölcsös illat-, és ízvilágú, a modern, XXI. századi pincészetükben reduktív technológiával készített boraiknak köszönhetik.
A termékpaletta színes, akár a Hilltop magyar viszonylatban úttörőnek számító borcímkéi. A borászat kb. 40 féle bort valamint 3 törköly pálinkát is termel és palackoz,  még tradicionális eljárással készült pezsgőt is készítettek, amely sajnos a magas előállítási költség miatt nem lett piacképes.
Augusztus végén minden évben megrendezik a Hilltop borünnepet borászatuknál, de bortanfolyamokat is szerveznek, vendégházat is vezetnek.

A kertészmérnök végzettségű, ám a borászkodást csak hobbiból, a Tatai Látóhegyen lévő hétvégi pincében elkezdő Szöllősi Mihály 1999-ben alapított neszmélyi pincészete gyorsan nagy karriert futott be. A borász évek óta versenyben van Az Év Borásza címért is.
Borait nagy hazai és nemzetközi borversenyeken is több arannyal tüntették már ki. A Szöllősi Pincészet a Neszmélyi Borvidéken 18 hektár saját szőlőterülettel rendelkezik, amely nem nagy ugyan, de emellett a szőlőháttér biztosítására megalapította a Neszmélyi Pinceszövetkezetet. Így szakmai irányításával 70 hektár szőlőterületen termelik meg az évente feldolgozásra kerülő szőlőalapanyagot - nem csak ezen a borvidéken, de Pannonhalmin és a Sopronin is.
A Gróf Zichy Miklós által 1830-ban épített 65 méter hosszú, boltíves pincében  - azt felújítva és modern technológiával is felszerelve - főleg reduktív fehérborokat készítenek. 160 hektoliter barrique tölgyfahordóban és 3500 hektoliter hűthető rozsdamentes fémtartályban érlelődik. Ennek csaknem felét külföldön értékesíti - sajnos még nem teljes egészében palackozva, részben hordóban. Reméljük rövidesen megteremti azt a respektet is, ami ehhez még hiányzik.
Borai könnyen beszerezhetők: szuper-, és hipermarketekben is kaphatók, de a vendéglátásban, sőt a Malév és korábban a Lufthansa járatain is találkozhattunk velük. A pincészet egyik kiemelt bora a Magnus cuvée, amely évente a legkiválóbb fehérborok házasításával készül.
Borturizmussal is egyre inkább foglalkoznak bővülő, megújuló pincészetükben.

Egy feltörekvő kesztölci székhelyű pincészetről van szó, amely a borvidéki versenyeken már rendre megszorongatja nagynevű vetélytársait. Gimeskövi Károly irányításával, több régi parasztpince összevonásából született a borászat a kilencvenes években. Ma már a hagyományainak őrzése mellett a  modern technológia felhasználásával, egy fiatal, dinamikus borász, Gazda Iván irányításával készülnek minőségi boraik. A fehér ill. rosé reduktív, a vörösborok oxidatív, ászok hordós eljárással készülnek. Teljes repertoárukban nyolc fajta bor található: Chardonnay, Szürkebarát, Cserszegi Fűszeres, Fűszeres Tramini, Gimes-Cuvée, Cabernet Franc Rosé, Kékfrankos és Cabernet Franc borok. Borházukban étterem, borszaküzlet és panzió várja a vendégeket. Valójában a 2 pincészet tartozik ide: a Korom családi borászat, mely 5 hektáron és a Bencekúti Pincészet, amely 35 ha-on folytat bioművelést.

A fogalom egyre nagyobb térhódítása miatt fontos tisztázni, hogy magában foglalja az alább részletezett domborzati-, és talajviszonyokat, és a termőterület klimatikus viszonyait egyaránt. Egy-egy borvidéken belül is válozó fogyalom. A terroir lényegében tovább pontosítja azokat a - szőlő fejlődésére ható - környezeti viszonyokat, melyeket a közbeszédben egy-egy borvidékhez kapcsolunk. 

Az Ászár-Neszmélyi történelmi borvidék 75 kilométerre észak-nyugati irányban fekszik Budapesttől, félúton Bécs felé. Első és másodosztályú (vagyis kiváló minőségű, szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas) ültetvényei a Bakony, a Vértes, a Gerecse, a Pilis és a Visegrádi-hegység nyúlványain, a környező dombok lankáin, valamint a Komárom-Esztergomi síkság magasabban fekvő részein helyezkednek el. A borvidéket északon a Duna, nyugaton a Kisalföld határolja. A Magyar Királyságban ehhez a borvidékhez tartozott a mai Etyek-Budai, Pannonhalmi-Sokoróaljai és a Móri borvidék is!

A borvidék két körzetet foglal magába. Az Ászári (korábban Bársonyos-Császári) körzetbe 8 (Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Keréktelki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely), a Neszmélyi (korábban Tatai) körzetbe 15 (Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tata, Vértesszőlős) település tartozik.

Területe: Noha a rendelkezésre álló termőterület 6500 hektár - ebből első osztályba sorolt 4200 - a jelenleg beültetett szőlőterület nemrégiben mintegy 1800 hektár volt, az utóbbi években valószínűleg csökkent. Jellemzően fehérborszőlő található itt. A borvidékben lenne még potenciál, ha nem kivágásra bíztatnák a magyar bortermelőt... A ténylegesen beültetet terület a mérvadó, ez a 22 magyar borvidék közül így is a közepes nagyságúak közé teszi. Vannak kétszer-háromszor ekkorák, de fele ilyen kiterjedt borvidékeink is.

Északi borvidéki klíma - speciális mikroklímával: Dunaalmás és Neszmély

Az Ászár-Neszmélyi borvidék időjárási viszonyai kiegyenlítettek, a hazai átlagnak megfelelőek. A Kunsági és a dél-magyarországi borvidékekhez (Villányi, Csongrádi, Pécsi, Hajós-Bajai) képest mindenesetre hűvösebb, páradúsabb, kevésbé napsütéses.

Mivel hazánk alapvetően fehérbortermő klímával rendelkezik, nem csoda, hogy a kékszőlők inkább a déli országrészben illetve északon optimálisan bizonyos speciális, un. mesoklímán (a közbeszédben: mikroklímán) jelennek meg. Nem véletlen, hogy a Hilltop is inkább a Szekszárd környéki területeken termeszti a kékszőlőjét. Az Ászár-Neszmélyi borvidéken, Komárom-Esztergom megyében jobb fehér szőlőt termelni.

Az évi középhőmérséklet 10 fok körül van, az éves hőmérséklet-ingadozás közepes, a hőmérsékleti szélsőségek mérsékeltek. A napfényes órák száma és a csapadék éves mennyisége átlagosnak mondható, utóbbi eloszlása kiegyenlített, bár az éghajlatváltozás felgyorsulásával ez valószínűleg egyre kevésbé lesz elmondható.

A Duna közelségének mikroklímát alakító hatása jelentős a Dunaalmás és Neszmély környékén. A Gerecse északi lankái meredeken szakadnak a Dunába. Furcsamód ezek az északi tájolású lejtők a borvidék legkiválóbb területei, hiszen a Duna - akár a Balaton - növeli a szőlőültetvényekre jutó fénymennyiséget, sőt még a hőszigetként is szolgál: elnyeli a meleget erős napsütés idején, ám kibocsátja magából hűvösebb időben. Ez a hőkörforgás a nappalok és éjszakák váltakozásával, illetve hosszabb időperiódusban is érvényes!

Alapkőzetek: homokkő, mészkő, dolomit, agyag, márga. A löszréteg a kőzeteket szinte mindenütt lefedi. Ezt esetenként barna erdőtalaj fedi.

A talaj mészkőtartalma a jó savgerincet biztosítja a neszmélyi boroknak, nem véletlenül választják a borvidén a reduktív technolódiát, mely ezeket és az elsődleges, gyümölcs aromákat állítja a középpontba az üde fiatal, borokban. Mivel az un. illatos fajták fajtahangsúlyos jellegüket ebben a technológiában hozzák, mindegyik megtalálható a borvidék repertoárjában. (lásd 1. oldal)

Az agyagmárga az őstörténeti kor pannon tengerének üledékeit tartalmazza. Az agyagásványok tehát nem csak a vizet kötik meg kiválóan, de tápanyagokkal is ellátják a szőlőt. A barna erdőtalaj és a lösz - ez a homoknál kisebb szemcsékből álló hajdan szélfútta por, mely az egész Kárpát-medencében megtalálható -, a homoknál jobb vízkötő képességű talaj.