„A WSET hírlevelében olvastam a lehetőségről, és azonnal jelentkeztem is rá” – kezdett a történetbe a Borkollégium ikonikus tanára, aki elárulta, ez már a második olyan tanfolyam volt, amit kifejezetten WSET oktatóknak szerveztek.

Az alacsonyabb alkoholtartalmú borok népszerűségének is köszönhetően az utóbbi években a sherryk (és más erősített borok) iránti kereslet csökkent. Részben ezért is szervez a Consejo Regulador különféle oktatásokat a dél-spanyol borvidék központjának számító Jerez de la Frontera városában. Ez a szakmaközi szervezet látja el a hegyközségi és érdekvédelmi feladatokat, irányítja a borvidéket, alakítja a szabályzatokat, és próbálja újra felkelteni az érdeklődést e borféleség iránt, amit – nem csak Zoltán szerint – bűn lenne elfeledni.

 

A Consejo Regulador palotájában idős, érlelt sherryket (VOS, VORS) kóstoltak

 

 

– folytatta beszélgetőpartnerem, már csak azért is, mert Magyarországon amúgy sem igazán elterjedt a sherryk fogyasztása. Hozzátette, találkozik is ezzel a jelenséggel minden borszakértő tanfolyamon, legyen az közép- vagy felsőfok. „Különösen a száraz sherrykkel szemben viseltetnek elutasítóan a hallgatók, pedig emlékszem, hogy amikor a 80-as években elkezdtem utazgatni, hazafelé a reptérről mindig egy-egy száraz sherryt hoztam haza, mivel az a városban sehol nem volt kapható” – avatott be Zoltán.

Idén összesen 25 ember vehetett részt a kurzuson, ahol a tanár úr mellett (érthető módon) több brit, de dél-amerikai és vietnámi WSET oktató is jelen volt. Azt is megtudtam, hogy az elméleti kérdések közül csak alig egy-kettőt rontott el, és roppant mód élvezte az ott töltött napokat, hiszen minden perc tökéletesen szervezett volt – a spanyol mañana attitűdnek nyoma sem volt.

 

 

„Nagy házakat látogattunk meg, voltunk a Lustaunál, a Barbadillónál, a Bodegas Tradición-nál és a Valdespinónál is. A sherry ősi kultúra, egy igazi mítosz. Odamegy az ember, és egyből megcsapja a spiritus loci: már 3000 évvel ezelőtt várost alapítottak itt a föníciaiak. Évente 300 napon élvezhetjük a napsütést (esernyőt csak ritkán kell magunkhoz venni), és a hófehér, mészköves albariza talaj szinte szikrázik. A bor érlelésének tudománya egészen kifinomult, az egyes sherry stílusok eltérő, akár több száz hordóból álló solerában fejlődnek. Többnyire katedrális méretű érlelőkkel találkozunk errefelé, de újabban ezek árnyékában megférnek a butik borászatok, garázspincészetek is” – folytatta tovább beszámolóját. 

 

 

Kiderült, hogy bizonyos borféleségeket a helyiek előnyben részesítenek: ilyen például a joven, azaz a palominoból készült újbor, vagy a Sanlúcarban készülő manzanilla, illetve a palo cortado. Hozzátette: „Mégis, meglepett engem, hogy a fiatalabbak, vagy az utca embere sherryt szinte egyáltalán nem fogyaszt: engem például csodabogárnak néztek, amikor egy sonkabár teraszán ülve kértem egy pohár sherryt.” 

Sherrystílusok

 

 

• tintahal vagy királyrák tempurához, sőt pirított mandulával megszórt bőrén sült pisztránghoz fino vagy manzanilla
• marhasülthöz vagy vadhúsokhoz oloroso vagy amontillado
• minőségi vanília fagyihoz PX sherry
• magasabb só- és savtartalmú sajthoz, például gorgonzola vagy roquefort, bleu d’auvergne mellé medium, vagy cream