Történelmi távlatokban is komoly vitáknak ágyazott meg a kérdés: milyen borból készítsünk forralt bort? Általában a vörös és a fehér éppen aktuális népszerűsége szabta meg, milyen fajtákat ajánlottak forralásra, továbbá a bor minősége is folyamatos vitatémaként merül fel a mai napig is. Eleink – úgy kétszáz évvel ezelőtt – még nem csináltak ebből problémát, hiszen a forralt bor eredete a megsavanyodott bor forralással és fűszerekkel való feljavítására vezethető vissza.

 

Hogy mégis milyen bort válasszunk? Ízléstől, alkalomtól függ. Létezik olyan nézet is, mely szerint az igazán rossz borból lehet igazán jó forralt bort készíteni. Bár ez természetesen nem igaz, a gyenge asztali bor felhasználását az a felismerés hívhatta életre, hogy forralva jobban fogyasztható, hiszen az élvezeti értékéhez az egyéb összetevők is hozzájárulnak. Az erős fűszerek, a szegfűszeg, a fahéj, valamint a cukor amúgy sem hagyja teljes egészében érvényesülni a bor karakterét, így leginkább csak azt javasoljuk, igazán minőségi bort ne pazarolj erre a célra. Ezenkívül bármit érdemes és lehet használni, hiszen a végeredmény legalább annyira az összetevőkön és arányukon múlik, mint a bor minőségén.

A forralt bor alapvető hozzávalói a szegfűszeg, fahéj, citrom, valamint a cukor vagy a méz – ezeket a borral együtt főzzük, ízlésünknek és kapacitásunknak megfelelő mennyiségben.

Az arányokhoz támpontként a klasszikus forralt bor alapreceptje: 1 liter borhoz 8 deka cukor, 1 rúd fahéj, 5 szegfűszeg és fél citrom nevezhető megfelelőnek.

Fontos, hogy az ízesített bort csak főzzük, és ne forraljuk, hiszen a forráspont elérésével nem csupán az aromák, de a szesztartalom is elpárolog. Ne várjukmeg tehát, amíg bugyogni kezd, forrás előtt vegyük le a tűzhelyről. Ezen túl nincsenek szabályok, csak az ízlés és a fantázia szabja meg, mit és milyen mennyiségben használhatunk fel. Vannak, akik (aszalt) gyümölcsökkel vagy gyümölcslevekkel, gyömbérrel, vaníliával, kevés borssal, a merészebbek chilipaprikával bolondítják meg, egyesek vízzel hígítják, mások rummal vagy pálinkával turbósítják a főzetet. Különleges, vendéglátásra tartogatott fogás lehet, ha a forralt boros edényre szűrőt teszünk, amelyre süvegcukrot és rumot öntünk, majd meggyújtjuk. Nemcsak látványos attrakció ez, de a rumos cukor karamellizálódva, esetleg narancshéjjal együtt különleges ízt is kölcsönöz a „borkölteménynek”.

Persze ha vásárjárók vagy téli fesztiválozók vagyunk, nem kell foglalkoznunk a recepttel, minden ilyen rendezvényen kapható forralt bor. A budapesti vásárokon jellemzően a hagyományos bor-szegfűszeg-cukor-fahéj-citrom fajtát kínálják, ám aki tapasztalt forraltborozó, tudja, mennyire eltérő minőségűek ezek az italok. Legtöbb helyen túlcukrozzák, hogy az édesség elcsapja a gyenge minőségű bor ízét, de az is előfordul, hogy citrompótlóval helyettesítik az eredetit, és nem ritka a vizezett ital sem.

Aki otthon áll neki a forralt bor elkészítésének, sokkal olcsóbban és megbízható minőségben juthat hozzá a téli nedűhöz.