A telepítési jogok kivezetésének szándéka a borpiaci reform megszületésekor megfogalmazódott. Az akkor megszavazott szabályozás értelmében a telepítési jogok rendszere 2015. december 31. napján megszűnik. Ideiglenes jelleggel a telepítési korlátozást még tagállami szinten 2018. december 31-ig fent lehet tartani. Ezt követően a szőlőültetvények telepítése - a hatályos jogszabályok alapján - teljesen szabaddá válna, a termelési potenciált felülről jogszabály nem korlátozná.

Az EU bortermelő tagállamai már 2010-től folyamatosan jelezték, hogy a telepítési jogok rendszerének megszűnése komoly piaci problémákhoz vezethet. Kezdetben az Európai Bizottság mereven elzárkózott minden ezzel kapcsolatos egyeztetésektől. Az egyre növekvő politikai nyomás miatt 2012-ben az Európai Bizottság Magas Szintű Munkacsoport keretében (tagállami állami vezetők, európai szakmai és érdekképviseleti vezetők részvételével működő testület) adott teret a politikai vitának. A vita eredményeként a telepítés szabályozására a Bizottság tervezetet dolgozott ki, amelyről a politikai megállapodás a közelmúltban született meg.

A megállapodás alapján a telepítési jogok rendszerét 2016. január 1-től engedélyezési rendszer váltja fel. Az engedélyezési rendszer lényege, hogy a termelési potenciál tekintetében – korlátozott mértékben – megengedi a növekedést. A növekedés mértéke évente legfeljebb 1% lehet. A növekedés mértékét a szőlővel borított terület alapján tagállamonként határozzák meg a tagállam szőlővel borított területének nagysága szerint.

Az új engedélyezési rendszer a jelenlegi helyzetben mintegy 270 000 hektár növekedést engedélyez a tagállamok számára az EU szintjén. Magyarországon a 2012. július 31-én szőlővel beültetett terület alapján ez mintegy 650 hektár lehet évente. A tagállamok részére biztosított engedélyekből bárki kérelmezhet telepítéshez engedélyt. Az engedélyek odaítélésének feltételeit döntően a tagállamok határozhatják majd meg. A feltételeknek megfelelő kérelmeket a tagállamoknak a rendelkezésre álló engedélyek mértékéig ki kell elégíteniük. A tagállamok számára nyújtott telepítési engedélyeket a kérelmezők számára térítésmentesen kell biztosítani.

A tagállamok számára odaítélt engedélyek évről-évre halmozhatók, de a telepítéshez kiadott engedélyeket a telepítőknek 3 éven belül fel kell használniuk. A telepítési engedélyezés rendszere szintén ideiglenes jelleggel marad fenn, 2030-ig.

A tervezet a telepítési jogok rendszere és az engedélyezési rendszer közötti átmenetet is meghatározza. Ennek alapján a termelők birtokában lévő telepítési jogokat a tagállamok - termelői kérelemre - engedélyekké alakíthatják át. A termelők a kérelmeket a telepítési jog átalakítására legkésőbb 2020. december 31-ig nyújthatják be. Aki a meghatározott időpontig nem kérelmezte telepítési jogának átalakítását, az elveszíti telepítési jogát.

Fontos eleme az új szabályozásnak, hogy a telepítési jogok központi rendszere 2015. december 31-ével megszűnik, az abban nyilvántartott jogok érvényessége lejár.

Amennyiben egy termelő 2016. január 1. után kivágja ültetvényét, abban az esetben telepítési engedélyt kap a kivágott ültetvény nagyságának megfelelően. Telepítési engedélyét azonban kizárólag csak maga használhatja fel, azt nem lehet értékesíteni, nem lehet felajánlani a telepítési engedélyek tagállami nyilvántartása részére.

A szőlőültetvények telepítéséhez az új telepítési rendszer azokban az országokban fog jelentősebb könnyebbséget jelenteni, ahol a termelésbe belépni szándékozó vállalkozások száma meghaladja az onnan kilépő vállalkozások számát. Esetükben nem kell a költséges telepítési jog megszerzésével foglalkozniuk, kérelemre könnyen telepítési engedélyhez juthatnak.

Átmeneti nehézséget azoknak a tagállamoknak kell elviselniük, ahol jelentős az ágazaton belüli átrendeződés (más termelők vágják ki ültetvényeiket, mint akiknek telepítési szándékuk van). Magyarország jelentős támogatást nyújt új ültetvények telepítésére. Ennek köszönhetően jelentős a telepítési kedv, így a telepítési jogok igénylése a telepítési jogok központi tartalékából. Jogtartalék, valamint az jogok/engedélyek adásvételének megszűnése esetén az új rendszer bevezetése előtt jelentősebb tagállami felkészülés szükséges.

Az engedélyezési rendszer minden részlete még nem ismert, ezért sok részletkérdés a termelési potenciál új szabályozásával kapcsolatban egyelőre megválaszolatlan marad.