A telepítési jogok szabályozása - IV. rész

Sztanev Bertalan
2013. július 18., 14:45


Változások 2015 után - Az előző részekben a telepítési jogok működésével, kínálatszabályozó szerepével foglalkoztunk részletesen. A több évtizedes múltra visszatekintő "ideiglenes" rendszer jövőjéről hivatalos formában ugyan még nem született jogszabály, de az EU Tanácsa, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen meghozta az ezzel kapcsolatos politikai döntéseket.
A telepítési jogok szabályozása - IV. rész
 
A telepítési jogok kivezetésének szándéka a borpiaci reform megszületésekor megfogalmazódott. Az akkor megszavazott szabályozás értelmében a telepítési jogok rendszere 2015. december 31. napján megszűnik. Ideiglenes jelleggel a telepítési korlátozást még tagállami szinten 2018. december 31-ig fent lehet tartani. Ezt követően a szőlőültetvények telepítése - a hatályos jogszabályok alapján - teljesen szabaddá válna, a termelési potenciált felülről jogszabály nem korlátozná.
A telepítési jogok szabályozásáról szóló cikksorozatunk előző részei itt érhetők el:  I. részII. részIII. rész.
Az EU bortermelő tagállamai már 2010-től folyamatosan jelezték, hogy a telepítési jogok rendszerének megszűnése komoly piaci problémákhoz vezethet. Kezdetben az Európai Bizottság mereven elzárkózott minden ezzel kapcsolatos egyeztetésektől. Az egyre növekvő politikai nyomás miatt 2012-ben az Európai Bizottság Magas Szintű Munkacsoport keretében (tagállami állami vezetők, európai szakmai és érdekképviseleti vezetők részvételével működő testület) adott teret a politikai vitának. A vita eredményeként a telepítés szabályozására a Bizottság tervezetet dolgozott ki, amelyről a politikai megállapodás a közelmúltban született meg.
A telepítési jogokat telepítési engedélyek váltják fel
A megállapodás alapján a telepítési jogok rendszerét 2016. január 1-től engedélyezési rendszer váltja fel. Az engedélyezési rendszer lényege, hogy a termelési potenciál tekintetében – korlátozott mértékben – megengedi a növekedést. A növekedés mértéke évente legfeljebb 1% lehet. A növekedés mértékét a szőlővel borított terület alapján tagállamonként határozzák meg a tagállam szőlővel borított területének nagysága szerint.
Az új engedélyezési rendszer a jelenlegi helyzetben mintegy 270 000 hektár növekedést engedélyez a tagállamok számára az EU szintjén. Magyarországon a 2012. július 31-én szőlővel beültetett terület alapján ez mintegy 650 hektár lehet évente. A tagállamok részére biztosított engedélyekből bárki kérelmezhet telepítéshez engedélyt. Az engedélyek odaítélésének feltételeit döntően a tagállamok határozhatják majd meg. A feltételeknek megfelelő kérelmeket a tagállamoknak a rendelkezésre álló engedélyek mértékéig ki kell elégíteniük. A tagállamok számára nyújtott telepítési engedélyeket a kérelmezők számára térítésmentesen kell biztosítani.
A tagállamok számára odaítélt engedélyek évről-évre halmozhatók, de a telepítéshez kiadott engedélyeket a telepítőknek 3 éven belül fel kell használniuk. A telepítési engedélyezés rendszere szintén ideiglenes jelleggel marad fenn, 2030-ig.
Lesz átmenet a két rendszer között
A tervezet a telepítési jogok rendszere és az engedélyezési rendszer közötti átmenetet is meghatározza. Ennek alapján a termelők birtokában lévő telepítési jogokat a tagállamok - termelői kérelemre - engedélyekké alakíthatják át. A termelők a kérelmeket a telepítési jog átalakítására legkésőbb 2020. december 31-ig nyújthatják be. Aki a meghatározott időpontig nem kérelmezte telepítési jogának átalakítását, az elveszíti telepítési jogát.
Fontos eleme az új szabályozásnak, hogy a telepítési jogok központi rendszere 2015. december 31-ével megszűnik, az abban nyilvántartott jogok érvényessége lejár.
A telepítési jogok szabályozása - IV. rész
A kivágásokra vonatkozóan - a telepítési jogokhoz hasonlóan - megmarad a telepítési jogok rendszerében ma ismert gyakorlat
Amennyiben egy termelő 2016. január 1. után kivágja ültetvényét, abban az esetben telepítési engedélyt kap a kivágott ültetvény nagyságának megfelelően. Telepítési engedélyét azonban kizárólag csak maga használhatja fel, azt nem lehet értékesíteni, nem lehet felajánlani a telepítési engedélyek tagállami nyilvántartása részére.
A szőlőültetvények telepítéséhez az új telepítési rendszer azokban az országokban fog jelentősebb könnyebbséget jelenteni, ahol a termelésbe belépni szándékozó vállalkozások száma meghaladja az onnan kilépő vállalkozások számát. Esetükben nem kell a költséges telepítési jog megszerzésével foglalkozniuk, kérelemre könnyen telepítési engedélyhez juthatnak.
Átmeneti nehézséget azoknak a tagállamoknak kell elviselniük, ahol jelentős az ágazaton belüli átrendeződés (más termelők vágják ki ültetvényeiket, mint akiknek telepítési szándékuk van). Magyarország jelentős támogatást nyújt új ültetvények telepítésére. Ennek köszönhetően jelentős a telepítési kedv, így a telepítési jogok igénylése a telepítési jogok központi tartalékából. Jogtartalék, valamint az jogok/engedélyek adásvételének megszűnése esetén az új rendszer bevezetése előtt jelentősebb tagállami felkészülés szükséges.
Az engedélyezési rendszer minden részlete még nem ismert, ezért sok részletkérdés a termelési potenciál új szabályozásával kapcsolatban egyelőre megválaszolatlan marad.
A következő részben bemutatjuk a 2013. augusztus 1. után érvényessé váló szőlőültetvény kivágás és telepítés engedélyezésének menetét. A cikksorozat előző részei itt érhetők el: I. rész, II. rész, III. rész.