Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő

Az óév utolsó- és az újév első napjai a leggazdagabbak eseményekben és babonákban is. December 27-én, Szent János napján van a hagyományos borszentelés, amikor az újbort a templomban megszentelik. 31-én Szilveszter napja van, az óév búcsúztatása, amelyhez rengeteg babona és népszokás kapcsolódik. Az ó- és újévi menüsor ugyancsak különlegesnek mondható.

Szent János-napi Borszentelés

A templomban megszentelt bort gyógyító hatású italként fogyasztották, s még borjavításra is használták a szokások szerint. A középkorban János-napon megszentelt borral kínálták azokat, akik hosszú útra indultak, hogy útjukon Szent János védelmezze őket.

Szilveszter-nap

December 31-e az év utolsó napja, amikor óévbúcsúztatót tartanak szerte a világon. Ilyenkor a templomokban év végi hálaadást tartanak. Már az ókorban is nagy lakmározással, lármás felvonulással ünnepelték az Újév beköszöntét. A középkorban szintén zajos hagyománya volt az Óévbúcsúztatásnak, az utcákon trombitáltak és doboltak, hogy a hangzavarral elűzzék az ártó szellemeket és betegségeket.
Ez egyben a nagy fogadalmak ideje is. Sok családban szokás ezen a napon a szerencsepogácsa sütése. Gazdaggá teszi az új esztendőnket, ha ilyenkor pénzt találunk. Ezen a napon tilos levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból. Azt tartják, a szilveszteri álom beteljesedik, így ne mulassuk át az egész éjszakát, hanem hagyjunk időt az álomnak is! Ezen a napon nem szabad orvost hívni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. Szilveszter este szokás az ólom-, vagy a faggyúöntés. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik, milyen alakot vesz fel. A formák jellegzetességei utalnak a jövendőre. A szilveszteri szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítése is. 12 gerezd fokhagymába sót tesznek, amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni. A gombócfőzés régen a lányok praktikája volt, ilyenkor papírszeletekre férfineveket írtak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobták. Amelyiket először dobta fel a víz, az lett a hiedelem szerint a leány jövendő férje.

Újév napja

Január elseje, újév napja, mint évkezdet minden népnél szerencsevarázsló és gonoszűző nap. A napot jókedv, mulatozás, evés-ivás jellemzi, és természetesen elmaradhatatlanok az újévi jókívánságok is. Általános hiedelem szerint az újévi cselekedeteknek kihatása van az egész évre. Újév napjához rengeteg időjóslás is kapcsolódik: például ha nincs fagy januárban, meghozza azt március és április. Sok jóslás fűződik az úgynevezett elsőhöz: az első újévi látogató lesz a lány férje, vagy amivel először foglalkozik az ember, azt fogja egész évben csinálni.

További hiedelmek

Ha újév napja világos: a termés nem lesz hiányos. Ha a nap bíborvörös felhők között kel fel, úgy szelek és zivatarok lesznek. Ha tiszta és fényes a nap, akkor sok lesz a gyümölcs és a bortermés. Ha újév reggelén hideg északi szél fúj, hosszú, kemény tél várható. Ha csillagos az ég, rövid lesz a tél. Ha olvad a hó, sok bor terem majd.

Szilveszteri, újévi gasztronómia

A hagyományos ételek fogyasztása bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást varázsol. A lencse vagy a bab fogyasztása szerencsét hoz. A malac előre túrja a földet, vagyis „kitúrja a szerencsét”. A lábasjószág, csirke vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja a szerencsénket. Újévkor az ebédre főzött savanyú malacaprólék-leves, káposztaleves, savanykás ízével segít a szilveszteri másnaposságon, de szokás lencse-, bab- és csirkelevest is készíteni. A főétel azonban újévkor a malac. Desszertként szokás a csörögefánk, de sok vidéken találkozhatunk a farsangi fánkkal is.

Krampampuli

A régi szakácskönyvek hagyományként említik a szilveszteri krampampuli készítését:
Éjfélkor készül, amikor egy hatalmas tálat állítunk az asztal közepére, és vagdalt gyümölcsöket teszünk az aljára: fügét, datolyát, mazsolát, cukrozott narancshéjat, dióval bélelt aszalt szilvát. A tál közepére helyezett rostélyra rakjuk a kockacukrot, majd meglocsoljuk fél liter rummal. Meggyújtjuk, s amikor a lángoló szesz kiég, s a felolvad a cukor, hozzáöntünk két liter jó, fűszeres (fahéj, citromhéj, szegfűszeg) fehér bort, 1 liter forró teát, 2 narancs levét.

Lencse

Hozzávalók 4 főre:
200 g lencse, 300 g darált sertéshús, 100 g vöröshagyma, 40 ml olaj, 40 g lecsó, 25 g liszt, 2 db tojás, 150 g sajt, 200 ml tejföl, só, bors, babérlevél

Elkészítése:
A lencsét sós vízben puhára főzzük (babérlevéllel, hagymával). A darált sertéshúst a lecsóval az olajon átpirított hagymára tesszük, sóval, borssal ízesítjük, és készre pároljuk. A leszűrt lencsével összekeverjük, kikent tűzálló edénybe tesszük, és leöntjük a tejföl, tojás, reszelt sajt és liszt keverékével. Forró sütőben körülbelül 15 percig sütjük.

Malacsült

Elkészítése:
A megtisztított egész malac belsejét megsózzuk, kevés majoránnával fűszerezzük majd körülbelül fél óráig állni hagyjuk, hogy a fűszer jól átjárhassa. Kívülről nem sózzuk meg! A malac külső felületét hideg sertészsírral megkenjük és középmeleg sütőben pirosra sütjük úgy, hogy közben sörbe mártott szalonnával kenegetjük. A malac farkára, fülére tegyünk alumíniumfóliát, hogy ne égjen meg. Ha elkészült párolt boros káposztával tálaljuk.