Miklós Csabi nem akármilyen ajándékot eszelt ki idén karácsonyra a juniborászoknak: Macsinka Zsolt megrajzolta a szervezet összes tagját, méghozzá kártyafiguraként. Idesüss:

 

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) egy hároméves programja zárult le, az Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak (E3), amellyel az egészséges táplálkozást és életmódot népszerűsítette az egyetemisták körében. A programban 5174 hallgató vett részt, és kiderült, hogy az egyetemisták 35 százaléka súlyproblémákkal küzd, 14 százalékuk krónikus betegséggel él, és jelentős körükben a szív- és érrendszeri problémák kockázata is.

A program keretében végzett állapotfelmérésből kiderült, hogy az egyik legfontosabb mutató, a testtömegindex (BMI) alapján a vizsgált egyetemistáknak mindössze 65 százaléka tartozott a normál tartományba, több mint ezren túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, míg majdnem négyszázan alultápláltnak bizonyultak.

 

A hasi zsír aránya alapján 243 hallgatónak kell fokozott szív- és érrendszeri kockázattal számolnia. Köztudott, hogy ez a fajta zsír a szív- és érrendszeri megbetegedéseken kívül számos más anyagcserezavar, többek között a cukorbetegség, továbbá a magas vérnyomás kialakulásában is szerepet játszik.

 

A hasi zsírréteg alakulását előnyösen befolyásolja a rendszeres, napi többszöri étkezés, a megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás és a teljes kiőrlésű gabonafélék beépítése az étrendbe.

 

A túlzott alkoholfogyasztás viszont elősegíti ezt a fajta zsírképződést, így a szív- és érrendszeri kockázat kialakulását is. Érdekesség, hogy a cukortartalmú ételek fogyasztása és a hasi elhízás fokozott kockázata között ebben a felmérésben nem volt kimutatható összefüggés.

A résztvevő egyetemisták 14 százaléka él együtt valamilyen krónikus betegséggel, ezek közül leggyakrabban a táplálékallergia (169-nél) és a szív- és érrendszeri megbetegedések (83-nál) fordultak elő.

 

A nemek között lényeges eltérést a magas vérnyomásnál és a táplálékallergiánál lehetett látni. A magas vérnyomás főleg a férfiakra, míg a táplálékallergia inkább a nőkre volt jellemző. A szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségeknél viszont nem volt ilyen különbség.

 

 

A hallgatók táplálkozási szokásairól megállapította a felmérés, hogy nem fogyasztanak elég zöldséget és gyümölcsöt, 71 százalékuknál a bevitel az ajánlott napi mennyiség alatt marad. Teljes kiőrlésű gabonát csak 39 százalékuk fogyaszt rendszeresen.

 

Sokan követnek valamilyen diétát, legnépszerűbb a szénhidrátszegény és a laktóz-, valamint gluténmentes étrend. Az utóbbi divatjellegére utal, hogy a gluténmentes étrendet nemcsak a lisztérzékenységben szenvedők követik, hanem az indokoltnál jóval többen.

 

A testmozgás szempontjából ennél a korosztálynál még jobb a helyzet, mint a hazai felnőtt lakosság átlagánál, hiszen 45,5 százalékuk rendszeresen, 44,7 százalékuk alkalomszerűen sportol. Ugyanakkor látszik, hogy miután a kötelező testneveléssel járó iskolai éveket maguk mögött hagyják, sokan a rendszeres testmozgásnak is hátat fordítanak - írta közleményében az MDOSZ.

Semmilyen szakács papírom nincs, 19 évesen kezdtem el komolyabban főzi, ami ebben a szakmában már későnek számít - nyilatkozta az Indexnek Markó Kristóf, aki az Alabárdos után most a Michelin-csillagos Les Saisons nevű étteremben dolgozik, Veveyben, ám már ott is felmondott, és Benoit Violier három Michelin-csillagos étterembe pályázik.

 

A szakács tervei konkrétak: „Muszáj folyamatosan fejlődnöm, és be kell jutnom a legjobb éttermekbe, ezért meg is teszek mindent. El akarok menni főzni New Yorkba, valahová északra, vagy akár Peruba is, közben pénzt is kell gyűjtenem. De aztán nem kérdés, hogy haza kell menni. Egy saját helyet szeretnék nyitni az apukámmal, aki kertész, kizárólag saját termesztésű alapanyagokkal. Remélem, a következő években is tudok úgy fejlődni, ahogy eddig, de akkor is legalább még nyolc-tíz év, amíg kész leszek arra, hogy egy saját konyhát vezessek."

Egerben és a Mátrában 2014 nem számít annyira tragikus évjáratnak, mint sok más magyar borvidéken. Ezt bizonyítja Losonci Bálint bora is, amelyről most a Borrajongó ír.

 

Losonci szerint a jellemzően kényes fajta jól viselkedett 2014-ben, meglepően kevés gond volt vele. A bor alapanyaga nagyrédei területekről származik, reduktív eljárással készült.

 

„Rövid szellőzést követően kellemesen gyümölcsös illatot mutat, sokféle friss piros bogyós gyümölccsel, kék szőlővel, cseresznyével, szamócával, hecsedlivel, a háttérben elő-előbukkanó kék virágos, fűszeres felhangokkal. Kóstolva könnyed, sima, élénk, jó állagú savakkal, éppen csak jelzésértékű tanninnal, cseresznyével, szamócával, málnával, enyhe fűszerességgel. Nem bonyolult, mégis megvillantja a fajta jellegzetességeit, így az izgalomfaktort sem nélkülözi és remekül iható.” - olvasható a Borrajongón.

Kreinbacher Pincészet St. Ilona 2013-as Furmintja csak az Aldiban kapható, és akciósan csak 990 Ft.

 

„A pohár szájából krémes furmint illatjegyek szálltak felém. Főleg birs, alma és körte, mellettük kellemes minerális citrus virgonckodott. 
Birs-alma ízeiben jótékony hatással a hordó adta friss fa is előbújik. Vastag borába élénk savai szépen belesimulnak, amely egészét egy pici maradék cukor csak fokozza. Hosszú keserű sós lecsengésben végződik.”

 

Ezt a Borföldrajz.hu írja, itt.

Új alapokra helyezi és szigorúbban szabályozza a vadkár viselését és megtérítését a most bevezetésre kerülő vadgazdálkodási törvény - emelte ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke december 11-én, pénteken Budapesten egy sajtótájékoztatóval egybekötött díjátadó ünnepségen.

 

Győrffy Balázs emlékeztetett: a vadgazdálkodás egyik legnagyobb problémája és legtöbbet vitatott területe a vadkár. Hozzátette, 2013-ban a kifizetett vadkár összege meghaladta 2,3 milliárd forintot, ennek mintegy felét három megyében, Somogyban, Vasban és Zalában fizették ki.

Az új jogszabály legfontosabb elemeként a törvény rögzíti: a vadállomány nemzeti érték és a természetes életközösségek része, nem tekinthető rendellenesnek a vad megjelenése a mező- és erdőgazdasági területeken. Ebből következik, hogy a vad táplálkozása a gazdálkodás természetes velejárója, amelyet a gazdálkodó meghatározott értékhatáron belül köteles elviselni.

 

A NAK elnöke hangsúlyozta: a gazdálkodó által viselt vadkár mértéke az új jogszabály szerint az okozott kár 10 százaléka. Hozzátette, ha azonban a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében őt terheli.

 

A most elfogadott jogszabályt egy új paragrafussal is kiegészítették, ami a vadkár pénzügyi fedezetére vonatkozik. Eszerint a vadászatra jogosultnak a vadkárért fizetendő kártérítés fedezetének biztosítására elkülönített számlán pénzügyi vadkáralapot kell létrehoznia. Az alapba 2018. november 1-jétől az előző évi vadkár mértékének megfelelő összeget kell elhelyezni.

 

Az új törvényben a vadkárok megelőzése érdekében tételesen meghatározták a vadászatra jogosult és a földhasználó kötelezettségeit. Ezen túlmenően a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara közösen kidolgozta a vadkárok megelőzésével kapcsolatos és a szakértőkkel szemben támasztott követelményrendszert - mondta Györffy Balázs.