Ozorán, az Esterházy Fogadóközpont felújított épületében nyílik meg csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak a szikvízgyártás történetéről szóló kiállításának újabb bemutatója.

 

A Szóda, egy magyar kultuszital című tárlat június 12-ig látható Ozorán. A tárlat a Szegeden élő, ma is aktív szikvízkészítő iparos Bánffi István több évtizedes munkával gyűjtött anyagát mutatja be, amely Fekete László Gyula gyűjtő különlegességeit tartalmazza.

 

A kiállítás megismerteti a látogatókat a szóda feltalálásával, gyártásával és a szóda irodalomra és a művészetekre gyakorolt hatásával is. Nemcsak a szódásüveg klasszikus formáit mutatják be, hanem a ma már ismeretlen golyós üvegeket - kracherlit - is, amelyek 100 éve az üdítőitalos és szódás üvegek legjellemzőbb fajtája volt. A kiállítási anyagból kiderül, hogy miként szolgált a szódásüveg politikai üzenetek továbbítójaként, és lett így a korabeli média eszköze. 

 

Bemutatják a szódások legjelentősebb versenytársát, a patronos szifont és olvashat az érdeklődő a szódás lováról vagy szamaráról is. Emellett a közönség megkóstolhatja a kiállítás tárgyát, a szódavizet, ezért valóban gasztro-interaktív kiállításról van szó - írta az eseményről szóló közleményében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ.

 

A több mint 175 éves szikvízgyártás Magyarországon Jedlik Ányos nevéhez fűződik, aki új módszert talált fel a mesterséges ásványvíz előállítására, mivel az addig használt gyártás technológiai leírásai szigorúan védettek és titkosak voltak. A szénsav vízben történő elkeverésének módját azonban nem Jedlik, hanem Joseph Priestley fedezte fel, de találmányával ő vetette meg a magyar szikvízgyártás alapjait.

 

A Forster Központ kitért arra is, hogy az ipartörténeti kiállításnak otthont adó épületet, az Ozora főterén álló, egykori Nagyvendéglőt a közelmúltban újították fel, s alakították ki benne az Esterházy Fogadóközpontot. A jellegzetes barokk kori épület a századelő hangulatát, Petőfi és Illyés világát idézi fel. Petőfi Sándor vándorszínészként érkezett Ozorára, és a Nagyvendéglőben lépett először a világot jelentő deszkákra. Az épület falán a költő első fellépésének emlékét tábla őrzi. Illyés Gyula diákkorától kezdődően boldog napokat, hónapokat töltött Ozorán. A falut "álmai városának" nevezte, a Nagyvendéglő alkotóéveinek jelentős színhelye volt. Itt írta például a Puszták népe és a Petőfi című művét - emlékeztetnek a közleményben.

A kéthelyi Kristinus Borbirtok megnyitotta az első magyarországi bormozit, ahol popcorn helyett grissini van, a kólát pedig kitűnő borok "helyettesítik". A tételek minőségére utal, hogy a Kristinus borokat nemcsak a pincészetnél, hanem Michelin-csillagos éttermekben is kóstolhatunk.

 

 

Az I Love Balaton blog letesztelte a Balaton bormoziját, amely a Vinocino nevet viseli:

 

Eltaktikázta magát az európai almapiac - írja a Világgazdaság.hu. A várakozásokkal ellentétben nem emelkedett, hanem alacsony szinten stabilizálódott az alma felvásárlási ára. Ha ősszel eladják a termést, szerény nyereségük lehetett volna. 

 

A baj csak az, hogy a termelők a drágulásra várva tovább tárolták az almát, amely így most már csak veszteséggel adható el. Hiszen a termés tárolási költsége megnöveli a kilónkénti árat is. A jó 2014-es termés, az orosz embargóval párosulva, jelentős kínálati többletet teremtett az EU-ban, főként a sok lengyel alma hirtelen megjelenése okozott gondokat. Tavaly aztán viszonylag kevés alma termett, ekkor mindenki drágulásra számított – fejtette ki a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

 

Jakub Marian cseh nyelvész és matematikus kielemezte, és térképen ábrázolta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alkoholfogyasztásáról szóló adatait. A sörfogyasztásban, nem meglepő módon, a csehek járnak elől. De ezzel szemben a portugálok megelőzték a franciákat a borfogyasztás terén.

 

Magyarországon 71 liter sör fogy egy évben, míg borból csupán 30 (egy főre számítva).

 

 

 

2015 októberében nyílt meg Milánóban az InGalera (börtön) elnevezésű étterem, amelynek sikerét az is bizonyítja, hogy két hónapos előjegyzéssel lehet csak asztalt foglalni.

 

Silvia Polleri, az étterem létrehozásában közreműködő civil szervezet képviselője azt mondta, elsősorban olyan elítélteket igyekeznek kiválasztani, akik hosszú büntetést töltenek rablásért, gyilkosságért – csak a maffia tagokat zárják ki a válogatás során. A civil szakértő szerint az éttermi munka rendkívül jó hatással van a rabokra, megtanítja őket, hogyan tartsák be a szabályokat - írja az Origo.hu.

 

Az InGalera egy fine dining étterem, amelynek árai hasonlóak az ugyanilyen színvonalú milánói helyekéhez. 

 

Azonban nem csak Olaszországban, hanem Angliában is találhatunk börtönéttermeket, méghozzá négyet is, amelyek szintén népszerűek. A Cardiffban évőt a Tripadvisor közönsége legjobbnak szavazta a fine dining kategóriában.