Az 1442-ben alapított Hospices de Beaune jótékonysági szervezet burgundiai boraukcióján 480 euróért (mintegy 150 millió forintért) kelt el egy hordó Corton bor. Idén az elnöki hordóból származó bevételt az eredetileg tervezett két szervezet, a Curie Rákkutató Intézet és az Agyi Értörténések Kutatásának Alapítványa mellett a párizsi merényletek áldozatai kapják.

 

A szervezet minden év novemberében borárverést szervez, mely idővel a burgundi borok talán legnevesebb aukciójává nőtte ki magát.

Az ígéretes évjáratnak kihirdetett 2015-ös Corton Renardes Grand cru „elnöki hordóját” egy francia vásárló vette meg, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra - közölte Aline Sylla-Walbaum, a Christie's aukciós ház nemzetközi vezérigazgatója. A korábbi rekordárat - 400 ezer eurót - 2010-ben ütötték le.

 

Az egész világból vásárlókat vonzó árverés egy perces néma csenddel kezdődött, majd a teremben lévők elénekelték a Marseillaise-t. A rendszerint a háromnapos ünnepségek csúcspontjának számító árverésre árnyék vetült - mondta Ludivine Griveau, a borgazdaság pincemestere.

 

A péntek esti merényletek az ünnepségekre is rányomták bélyegüket, a rendezvények egy részét törölték, vagy módosították. A szombati népművészeti felvonulást ezúttal zene nélkül, némán tartották, a zászlókat félárbocra eresztették, és gyászszalaggal látták el.

 

Szombaton a híres Clos de Vougeot borászatban spontán jótékonysági borvásárt tartottak az párizsi áldozatok javára, és több mint 40 ezer eurót gyűjtöttek össze.

 

A Christie's által szervezett 155. árverésen 575 darab 228 literes hordó került kalapács alá, 33 fajta vörös és 15 fehérbor.

Megjelent a Magyar Közlönyben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2014-2020 közötti fejlesztéséről szóló kormányhatározat, amely szerint összesen 287,96 milliárd forint jut a Balaton fejlesztésére 2020-ig.

 

Badacsonyt és Fonyódot a tervek szerint kompjárat köti majd össze és 5,6 milliárd forint jut balatoni borászatok technológiai és telephelyfejlesztésére. Emellett a helyi piacokat és a kézműves vállalkozásokat is 1 illetve 1,7 milliárd forint segíti majd.

 

A kormányhatározat szerint hat milliárd forintot költenek majd a minőségi turizmus számára épülő szállásférőhely-beruházások támogatására.

Achim Irimescu, a romániai mezőgazdasági miniszteri tárca várományosa hagyományos román termékként regisztráltatná az Európai Unióban a kürtőskalácsot. A miniszterjelölt a kürtőskalács mellett a szebeni szalámi, az Ibanesti-i telemea (sós túró) és a barcasági Novac füstölt hal európai védettségének a biztosítását is célként jelölte meg.

 

A miniszterjelölt - amint a Mediafax hírügynökség idézte - elmondta, hogy eddig egyetlen romániai hagyományos termék, a Topoloveni-i szilvaíz (magiun de Topoloveni) kapott európai védelmet.

 

A Magyarországon bejegyzett Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület 2013 decemberében kezdeményezte a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztériumnál (VM), hogy hagyományos különleges termékként jegyeztessék be a kürtőskalácsot az Európai Unióban. A szaktestület 2013-ban kimondottan azzal a szándékkal alakult, hogy védettséget szerezzen a székely-magyar sütemény számára. A minisztériumhoz benyújtott leírásban rögzítette azokat a minimális minőségi követelményeket, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy egy terméket kürtőskalácsnak lehessen nevezni.

 

A minisztérium 2014 júniusában azt közölte, hogy a Magyar Eredetvédelmi Tanács elutasította a bejegyzés kérését. „A kürtőskalács elnevezés termékfajtát jelöl, az adott termékcsoport általános jellemzőjére utal. Ezt az elnevezést ezen termékek gyártása és forgalmazása során széleskörűen használják, ezért az idevonatkozó uniós rendelet miatt nem jegyeztethető be" - áll a VM 2014 júniusi közleményében.

 

2015. január 29-én a Hungarikum Bizottság döntött a kürtőskalács felvételéről a Magyar Értéktárba.

 

Franciaországban 1985 óta minden év novemberének harmadik csütörtökén kerül forgalomba a Beaujolais Nouveau, vagyis az újbor. Már az egész világon kaphatóak ezek a borok és kígyózó sorokban várják a rajongók, hogy hazavigyenek pár palackot és elkészíthessék hozzá a Coq au vin-t.

 

De mit is takar a Beaujolais Nouveau? Burgundia déli részén található Beaujolais AOC, eredetvédelmi rendszerbe tartozó terülteken szüretelt gamay szőlőből kinyert primőr bor.

 

 

Elkészítése különbözik a többi vörösborétól, az eljárás neve szén-dioxidos maceráció. Mit is jelent ez? A fürtöket egészben beletöltik egy zárt tartályba, melyet lezárnak és az oxigén nélküli (anaerob) helyzetben a bogyók bomlani kezdenek. A színtasakok kinyílnak, így színe lesz a bornak, de a tanninok ebben az állapotban nem oldódnak bele a borba. Így valójában egy világos bíbor színű, gyümölcsös, primőr aromákkal rendelkező tételt nyernek ki. Akik nem rajonganak a vörösborokért, azokat is el lehet csábítani a Beaujolais-ra, hiszen piros bogyós gyümölcsökben bővelkedik és ízében is selymes.

Már az egész világon kaphatóak a franciák primőrjei és várják, hogy november harmadik csütörtökén a polcokra tegyék őket. A szüret után 6-8 hónapot követően már a megízlelhetik a vásárlók az idei évjáratot.

 

Végül a tradícióknál maradva, ehhez a friss borhoz Coq au vin-t készítenek Franciaországban. A csirkecombból készül egytálételben gomba, hagyma és szalonna van, melyet borral főznek. Ezt párosítják egy – vörösborhoz képest – jól lehűtött 13 fokon szervírozott Beaujolais Nouveau-hoz.

November 21-én a Nagy Bordói Kóstoló első mesterkurzusán megismerkedhetsz különböző borászati technológiákkal Szendei Gergő tolmácsolásában. Az előadás címe Az Újvilág Európában, Európa az Újvilágban. A borsorra még várni kell, ugyanis Gergő nem mindennapi borokkal készül, de az előadásról néhány részletet elárult a Vinoport.hu-nak.

 

„Az irányított technológia nem zárja ki a természetességet. Az MTKI-nál a technológiai képviselet egyértelműen a természetesség irányába mutat. Valamennyi termékünk organikus; az általunk kínált tápanyagok, segédtápanyagok mind természetesek. Ezeket élesztősejtek feltárásából állítjuk elő, tehát a végeredmény, az élesztőkultúrák és baktériumok is természetesek maradnak.

 

 

Oké, de egyáltalán miért akar Francia- és Olaszország újvilági stílusú borokat készíteni?

 

Francia- és Olaszországban – a komoly tradíciók ellenére – sokkal nyitottabbak a borászok, mint Magyarországon. Könnyedebben váltanak, szívesen alkalmazzák a rendelkezésre álló új technológiákat. A jóra, a jobbra való törekvés munkál bennük – persze mindez összhangban van a kereslettel, a fogyasztók igényeivel.”

A teljes interjút a Vinoport.hu oldalon tudod elolvasni. A mesterkurzusra itt tudsz jegyet vásárolni.

Az ugandai-magyar kultúra találkozásából egy soha nem látott „pálinkafajta” is létrejött, valamint a távoli országben antilopból készítettek pörköltet a Magyar Afrika Társaság csapatának.

 

Magyar üzleti delegáció tárgyal Kampalában a magyar-ugandai gazdasági együttműködés lehetőségeiről. A hazai küldöttség ellátogatott a Kapekébe, és többek között megkóstolta a mintafarm egyik különleges termékét, a jackfuit „pálinkát” is. A farm nem csupán termelőegység, hanem szolgáltatóközpont is, mondta Máthé Attila agronómus - írja az Élelmiszer.hu.

 

A farm tervezi egy prémium kategóriás pálinka termékcsalád bevezetését, amely a helyi trópusi gyümölcsöket használná alapanyagul. A kísérletek azt mutatják, a jackfuit nevű, nálunk ismeretlen gyümölcsből kiváló és nagy mennyiségű pálinka készíthető, míg például a mangó nem jó alapanyag, mivel sok nyers gyümölcs szükséges egy kevés párlat elkészítéséhez. A helyiek visszajelzései azt mutatják, sikeres lesz a termék.

 

A farm mellett épül a Magyar Afrika Társaság (AHU) és a HTCC közös egészségügyi központja. A magyar delegáció tagjai nem csupán a pálinkát kóstolták meg, de Balogh Sándor, a Magyar Afrika Társaság (AHU) elnökének társaságában bejárták a farmot, és az antilopból készült pörköltből is ettek.

A Carapelli, a Santa Sabina, a Bertolli, a Coricelli, a Sasso, a Primadonna és az Antica Badia márkák az érintettek az olasz olívaolaj bortányban, amely az után robbant ki, hogy az Il Test fogyasztóvédelemi szaklap húsz különböző extraszűz olívaolajat vizsgált, ezek közül kilenc épphogy csak elérte a normál változatok minőségi szintjét - írja az Origo.

 

A New York Times korábban azt írta, hogy számos piaci szereplő olcsóbb, akár egyéb növényi olajakkal higítja az olívát, majd a megfelelő külalakot növényi festékanyagokkal állítja be.