Fröccs

Először kapott három Michelin-csillagot skandináv étterem

Február 25. 11:53
Először kapott három Michelin-csillagot skandináv étterem: a koppenhágai Geranium és az oslói Maaemo is megkapta a legmagasabb elismerést, a Restaurant című brit magazin által több évben is a világ legjobbjának választott koppenhágai Nomának viszont be kellett érnie két csillaggal.
 
A Geranium séfje, Rasmus Kofoed a világ egyik legjobb szakácsának számít, 2011-ben megnyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsversenyt. Étterme kreációi a honlapjuk szerint "minden érzéket megragadnak". Kofoed a szerdai ünnepélyes átadó után elmondta: nagy meglepetés volt számára az elismerés, de az érzés "isteni". Ezzel a Geranium beelőzte a szintén koppenhágai világhírű Noma éttermet, amely "csak" két csillaggal büszkélkedhet. 
 
René Redzepi séf vendéglőjét, a Nomát 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben is a világ legjobbjának nevezte a Restaurant brit gasztronómiai magazin.
 
A norvég fővárosban lévő Maaemo konyhafőnöke, Esben Holmboe Ban a kevés asztalból álló étteremben húszfogásos menüket készít, melyeket az északi természet inspirál.
 
A világon mindössze 116 étterem büszkélkedhet három Michelin-csillaggal.
 
A francia gasztronómia bibliájaként számon tartott Michelin-kalauz az azonos nevű ismert francia gumiabroncsgyár gondozásában jelent meg 1900-ban még kicsiny füzet formájában 35 ezer példányban és ingyen osztogatták. A csillagos besorolással az 1920-as években egészítették ki a felsorolást.
 
Az eredetileg csupán Franciaországot felölelő kulináris útmutató ma már világszerte kéttucat ország 160 ezer éttermének besorolását végzi el évente megjelenő kiadványaiban. A kiosztott csillagokat világszerte a minőség biztosítékaként ismerik el.
(MTI)

Népszerű a magyar dió

Február 25. 07:06
A magyar diónak évtizedek óta magas a minősége, és világviszonylatban is hazánk az egyik legjobb termelője a ennek a finomságnak. 50 éves Magyarországon a dió kézben oltása, amelyet dr. Szentiványi Péter professzor, a magyar dió atyja honosított meg hazánkban, ezzel is megalapozva a jelenlegi kiemelkedő pozíciónkat a piacon.
 
„Akkora az igény a magyar dió oltványokra, hogy egyelőre nem tudjuk, lesz-e belőle elég. Kelet-Európa egyik legnagyobb dióoltvány-előállítójaként igyekszünk gondoskodni a megfelelő készletről, ezért szakembereink februárban már be is fejezték a dió kézben oltását. Célunk, hogy nemzeti kincsünket legjobb tudásunk szerint óvjuk és termesszük. Az ország hírnevét öregbíti a magas minőséget képviselő magyar dióoltvány, amelyre számos európai ország igényt tart, de természetesen mi mindig igyekszünk a magyar gazdákat előnyben részesíteni.” – magyarázta Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója az Élelmiszer.hu-nak.

Hordj koffein karkötőt!

Február 24. 19:12
Majdnem mindannyiunk életéhez hozzátartozik a reggeli kávé rituáléja, az a fajta gasztronómiai élvezet, amikor a frissen lefőzött kotyogós kávé illata átjárja a reggeli órákat. A Joule Caffaine Bracelet nevű találmánnyal, most kávé és energiaital nélkül is biztosíthatod a napi koffein beviteledet - írja a Buzzfeed.com.
 
A koffein karkötő a nikotin tapaszhoz hasonlóan működik. A csuklóra helyezve, közvetlenül a véráramlatba juttatja el a koffeint, biztosítva a folyamatos adagolást. A karkötő 65 milligram koffeint tartalmaz, ami kávéban átszámolva egy közepes méretű adagnak felel meg. A karkötő ára 29 dollár + szállítási költség, júliusban már rendelhető. 

Elhunyt Lakatos András

Február 24. 16:30
Február 20-án, 91. életévében elhunyt Lakatos András, szőlész-kutató és a Magyar Bor Akadémia örökös tagja. Nyugodjék békében!
 
Elhunyt Lakatos András

Új szabályozásokat vezetnek be kenyér és péksütemény fronton

Február 24. 12:08
Meghatározzák a lisztkeverékek arányát, számos új kenyérfajta kerül majd a boltokba, és rögzítik a kézműves élelmiszerek jellemzőit is. Ezeket mind tartalamzni fogja a Magyar Élelmiszerkönyv. 
 
Változik a Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre és péksüteményekre vonatkozó szabályozása: a folyamatosan frissülő, megújuló szabályok garantálják, hogy az előírásokat betartva és megfelelő szakértelemmel elkészítve, jó minőségű termékek készülhessenek - ismertette a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. 
 
Zsigó Róbert a változtatások közül kiemelte: a lisztkeverékből készített kenyereknél meghatározták a keveréket képező lisztek pontos arányát, így például a rozskenyér 60 százalékának rozslisztnek, 40 százalékának búzalisztnek kell lennie. A rozsos kenyér esetében a rozsliszt aránya 30 százalék, míg a búzaőrlemény 70 százalék. Hozzátette: a rendelet számos új kenyérfajtát szabályoz, gazdagodott a leírás, amelyek rögzítik az összetételt, érzékszervi tulajdonságokat, a megjelenést, a kémiai paramétereket. Ezek az új termékek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételű termékek, közöttük a graham-, a teljes kiőrlésű, a tönkölybúza-, a kukoricás, a búza-, a rozsos kenyér, vagy a rozskenyér. 
 
A kenyér és pékáruk lehetséges összetevői közé bekerültek az álgabonák - a hajdina és az amaránt -, amelyek egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének magas vitamin-, fehérje- és rosttartalmuk, illetve gluténmentességük miatt. 
 
A Magyar Élelmiszerkönyv emeltszintű szabályozása rögzíti a kézműves élelmiszerek jellemzőit, ezen belül pedig a kézműves sütőipari termékek jellemzőit is. Ez alapján akár hagyományos módon, liszt, víz, kovász és só hozzáadásával is készülhet minőségi péktermék, ezzel teljessé válik a sütőipari termékek szabályozása. 
 
A szabályozáshoz beérkezett szakmai javaslatokat a szakbizottság egységesítette, azokat a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság a múlt héten hagyta jóvá, így azok véglegesnek tekinthetőek. 
 
A pékszakma üdvözölte a változtatásokat, azok lekésőbb fél év múlva hatályba léphetnek - jelezte Zsigó Róbert. Kitért arra, hogy az élelmiszerkönyvben szereplő szabályokat kötelező betartaniuk az adott néven forgalmazott termékeket előállítóknak, az előírt paramétereket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzi. 
MTI

Sok magyar bor hoz haza aranyat a Berliner Wein Trophy-ról

Február 24. 10:05
Csaknem két tucat magyar bor szerzett érmet a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) védnöksége alatt rendezett legnagyobb versenyen, a Berliner Wein Trophy (BWT) nevű mustrán, amelynek eredményeit kedden hirdették ki a német fővárosban.    
 
A benevezett 48 magyar bor közül 15 kapott aranyérmet, és 7 bor szerzett ezüstérmet. 
 
A verseny szabályai alapján a teljes mezőny legfeljebb 30 százaléka kaphat elismerést. A magyar siker nagyságát mutatja, hogy a hazai borok között a díjazottak aránya megközelíti az 50 százalékot. Az érmek borvidék szerinti megoszlása azt jelzi, hogy tarolt Tokaj és Szekszárd, és ismét jól szerepelt Villány.
 
A BWT-t 2004 óta rendezik meg, évente két bírálati körben, februárban és júliusban. A német bormarketing társaság (DWM) szervezésében ezúttal 185 szakértő 5785 bort értékelt.
 
A verseny nemcsak a legnagyobb az OIV által védnökölt mustrák sorában - amelyben az idén 20 nemzetközi borverseny van, köztük a budapesti VinAgora -, hanem belépőt jelent a gyorsan fejlődő ázsiai térség vezető versenyére, az Asia Wine Trophy-ra (AWT)is. A nevezési szabályok szerint ugyanis a berlini megmérettetésen indított borok automatikusan, külön költség nélkül részt vehetnek az AWT-n, amelyet októberben rendeznek a dél-koreai Daejeonban. 
 
Magyar borok az utóbbi években is szerepeltek a BWT-n, amelyet egy nemzetközi borvásár egészít ki több száz kiállítóval és több tízezer látogatóval. Az idén azonban a magyar jelenlét a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. és a Külügyminisztérium közreműködése révén minden korábbinál nagyobb szabású volt. 
 
A szervezett részvételről Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésért felelős miniszteri biztos állapodott meg a DWM vezetőivel még tavaly novemberben. A miniszteri biztos akkor az MTI-nek elmondta: Németországban egyre kedveltebbek a magyar borok, ezért fontos, hogy Magyarország ott legyen a legnagyobb németországi borversenyen és -vásáron.
 
Budai Gyula az eredmények kihirdetése után közölte: Magyarország az idén először vesz részt önálló standdal a Berlini Borvásáron, február 26-28. között, ahol várhatóan 40 000 vendég ismerheti meg a versenyen indult magyar borokat. A miniszteri biztos szerint ezzel a német piacon "még több lehetőség nyílhat a magyar borászatok és a kiváló magyar borok számára, és tovább bővülhet a kivitel".
 
A Németországba irányuló magyar borexport értéke 2015-ben elérte a 15 millió eurót, ami jelentős növekedés az elmúlt évekhez képest. Ugyancsak kedvező fejlemény, hogy egyre nagyobb a palackozott borok aránya - tette hozzá a miniszteri biztos.
(MTI)
 
Update: az aranyérmes magyar borok:
 
  • Fritz Weinhaus Primus Cuvee
  • Sebestyén - Szekszardi Gradus Cuvée
  • Pannon Tokaj - Dominium Aszú 6 Puttonyos
  • Bodri - Szekszárdi Faluhely Cuvée
  • Bock - Syrah
  • Füleky Estate - Tokaji Late Harvest "Pallas"
  • Zsadányi - Tokaji Aszú 6 Puttonyos
  • Dúzsi Tamás - O Birtokbor (Estate Wine)
  • Tornai - Aranyhegy Juhfark
  • Pannon Tokaj - DOMINIUM Hanna Cuvée Late Harvest
  • Zsadányi - Borkút Furmint
  • Bogáar - Bikavér
  • Bognár- DanubeCuvée
  • Lovassy - Rozé
  • Lovassy - Semi sweet Muscat

Műanyagot találtak a csokiban

Február 24. 06:55
A Mars Inc. nagyot bukott, hiszen héthavi termelésnek megfelelő mennyiséget kell visszahívnia a Mars, Snickers és Milky Way termékekből Németországba. Ennek az az oka, hogy egy fogyasztó múanyag darabkát talált az egyik csokoládéban.

A visszahívás a 2016. június 19-től 2017. január 8-ig terjedő szavatossági idővel rendelkező termékeket érinti - írja a WitschaftsWoche hírportál az Origo.hu forrásai szerint.

Hatásos lehet camembert a rák ellen

Február 23. 19:37
A Michigani Egyetem friss kutatásaiból kiderült, hogy érdemes camembert, cheddar és a brie sajtot fogyasztani, ugyanis ezekben a tejtermékekben található egy olyan összetevő, amely segíthet a rákos sejtek elpusztításában. Ezt a különleges hatású enzimet nizinnek nevezik, és a sajtok esetében tartósításra használják.

Egy sajt átlagosan  0,27 -37,5 milligramm per kilogramm nizint tartalmaz, és ennek a mennyiségnek csupán a húszorosa fejt ki pozitív hatást az emberi szerevezetben.
 
Az egyetem kutatói a kísérletet patkányokon végezték, akik valamilyen agyi, nyaki tumorral rendelkeztek és az eredmények fantasztikusak voltak. Kilenc hét alatt, sikerült eltüntetni a rákos sejtek 70-80 százalékát. Mivel egy állati szervezetről beszélünk, egyáltalán nem biztos, hogy hasonlóképp reagálna egy iylen jellegű beavatkozásra az emberi szervezet. A tudósok mindenesetre bíznak egy új, rákellenes gyógyszer kifejlesztésében - írja az Origo.hu.