Fröccs

Másfél milliárdért fejlesztenek a Juhász testvérek

Július 16. 19:52
Másfél milliárd forintból borászati központot épít Egerszalókon a Juhász Testvérek Pincészet, amelynek alapkövét pénteken helyezték el.
 
A központban létesül egy hiper reduktív, azaz oxidációmentes technológia, egy laboratórium, egy elektropneumatikus töltősor és egy nagy teljesítményű címkéző sor. A központ irodaházában vendéglátásra is alkalmas bemutatótermet alakítanak ki, és lesz egy 3000 négyzetméteres, modern raktárépület is.
 
A várhatóan két év alatt elkészülő, összesen 3400 négyzetméteres központban 25 új munkahely is létesül.
 
Juhász Attila ügyvezető igazgató az ünnepségen arról beszélt, hogy cégük számára fontos a fejlődés, ám az nem mehet a minőség kárára. A leendő borászati központ is a versenyképesség javítását, a világszínvonalú minőség megőrzését és a fejlődési potenciál kiaknázását szolgálja, összhangban a borvidék érdekeivel.
 
Nyitrai Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője emlékeztetett: a térség meghatározó ágazata a borászat, nagyon sok család él itt a szőlőből és a borból.
 
Az idén húsz éves, 100 százalékban magyar tulajdonú Juhász Testvérek Pincészet az Egri Borvidék egyik legjelentősebb borászati vállalkozása. A társaság tájékoztatása szerint 2015-ben kétmillió palack bort értékesítettek, 90 százalékban a hazai piacon, a többit Kínában, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban, Csehországban, Németországban, Romániában, Szlovákiában és Franciaországban. Tavalyi nettó árbevételük másfél milliárd forint, adózás utáni eredményük 105 millió forint volt.
 
Közlésük szerint a cég árbevétele az elmúlt öt évben összesen 400 százalékkal növekedett. Hosszú távú céljuk, hogy minden borukat palackban értékesítsék. Idén 2,5 millió palackkal számolnak.
 
Ma már 100 hektár saját területük mellett 200 hektárról, családi gazdaságoktól vásárolják fel a szőlőt. Az elmúlt esztendőben 26 ezer mázsa szőlőt dolgoztak fel és 18 ezer hektoliter bort készítettek. Jelenlegi tárolókapacitásuk több mint 30 ezer hektoliter, ebből 7500 hektoliter, azaz közel ezer darab tölgyfahordó, ez az egri borvidék egyik legnagyobb tölgyfahordós érlelő kapacitása.
(MTI)

Egyre több az ausztrál bor a polcokon

Július 16. 15:13
Az ausztrál borokra nagyobb a kereslet, mint valaha; az utóbbi egy évben további 11%-kal emelkedett az ausztrál borok exportja, legerősebb piacuk pedig továbbra is Kína és Japán - írja a TheShout.
 
Andreas Clark, a Wine Australia vezérigazgatója elmondta: szerencsére a folyamatosan emelkedő tendencia mellett még tovább nőtt a kereslet a minőségi ausztrál borok iránt, különösen Észak-Amerikában és Ázsiában.
 
Emellett az angol és kanadai üzletekben is megnőtt a kereslet, Kínában pedig extrém módon, 66%-os növekedés volt megfigyelhető, ami nemcsak a mennyiségi, de minőségi borokat is értinti.
 
Az utóbbi 12 hónapban összesen 2,11 milliárd ausztrál dollárnyi bort exportáltak a világ országainak üzleteibe, ez az érték pedig 11%-kal több, mint ami a tavalyi évben volt. Clark hozzátette: "Bár még mindig sok a tennivaló, de mivel a mennyiség mellett a minőségi borokra való igény is megnőtt, ez tovább ösztönzi az ausztrál bortermelőket, hogy a hosszú távú szemléletre fektessék a hangsúlyt, miközben további befeketetések támogatják majd őket." 
 
A legkedveltebb ausztrál borok továbbra is a shiraz, cabernet sauvignon, chardonnay és merlot. Ausztrál shirazból az utóbbi hónapban 467 millió palack fogyott – Ausztrálián kívül.

Mindenhol imádják a magyar fűszerpaprikát!

Július 16. 11:31
Míg nálunk szlovák a tej és lengyel a tojás, addig a norvégok és a dél-afrikaiak magyar fűszerpaprikát esznek. Tavaly a Nestlé 109 tonna hazai édesnemes fűszerpaprika-őrleményt használt fel a Maggi konyhai termékeinek elkészítéséhez - írja a Dívány.
 
Évente Magyarországon 3058 tonna pirospaprikát állítanak elő, ennek 4 %-át vásárolja fel a Nestlé. 2015-ben több mint 660 tonna termékbe került magyar édesnemes fűszerpaprika-őrlemény, amelyet Norvégiától Dél-Afrikáig 22 országba exportáltak, és csak Magyarországon közel 60 millió tányér ételt főztek belőle.
 
2015-ben a Maggi 268 tonna, azaz összesen közel 27 millió húsleveskockát adott el. 2016 áprilisában legújabb, Csípős Tyúkhúsleveskockáját vezette be hazánkban, ezzel is növelve a magyar édes és erős pirospaprika felvásárlást.
 
A paprikát főként Szegedről és Kalocsáról szállítják a gyárakba feldolgozni, és a legjobb minőségű fűszerpaprikának jellegzetesen élénk színe van, illetve pikánsan-édeskés illata és íze.

Szakácsképzés: az oktatók sincsenek képben

Július 16. 07:43
Az ezredforduló óta annyit fejlődött a szakma, mint előtte fél évszázad alatt, így lépést kellene tartani a korral, ám itthon a szakmunkásképzésben is vannak bajok: nincs egységes irány, nincsenek naprakész tankönyvek, és a szakoktatók továbbképzésében is akadnának tennivalók - írja a Magyar Online.
 
Az országos probléma Debrecenben is aggodalomra ad okot - olvasható a cikkben, hiszen ott is felhígult a szakácsszakma, s mivel a hazai bérek jellemzően nem versenyképesek, sokan külföldön próbálnak szerencsét. Így az éttermek a korábban nyűgként számon tartott tanulóik közül igyekeznek kinevelni maguknak szakácsokat.
 
Tirpák Zsolt, a Debreceni Szakképzési Centrum főigazgatója szerint „szintre emelve” kellene javítani a hazai bérezésen, így maradásra bírni a kezdő szakácsokat.
 
A főigazgató szerint amúgy jó irányba haladnak a dolgok. A kereskedelmi és iparkamarával közösen új alapokra helyezték a gyakorlati képzést, emiatt feldúsult a kínálati piac, hiszen a vendéglátóhelyek érdekeltekké váltak a tanításban, s hogy ennek megfeleljenek, részt vettek a mesterképzésekben, ami innovációt is hozott. A tananyagot illetően Tirpák Zsolt a szakoktatók felelősségét is kiemelte: mivel nem színes a kínálat, rajtuk is múlik, sikerül-e korszerű segédanyagokat találni főleg digitális formában.
 
A lap idézi a debreceni Ikon Étterem séfjét, Pataky Pétert is, aki rendkívül elavultnak tartja a hazai szakácsképzés alapanyagait és a konyhatechnikai eljárásokat és a hozzáállást is.
 
A teljes cikk itt olvasható el.

Somló: így nézett ki a szerdai, brutális vihar

Július 15. 19:52
A fele sem tréfa annak, amit a Somlói Borok Boltja kamerája rögzített szerda délután. A felvételen a Somló termésének nagy részét elpusztító jégvihar előtti 40 perc látható. Aztán elment az áram...
 

345 milliót ér a világháború után eldugott italgyűjtemény

Július 15. 16:47
345 milliót ér a világháború után eldugott italgyűjtemény
 
Mintegy 30 millió korona (345 millió forint) az értéke annak az italgyűjteménynek, amelyet még 1985-ben találtak a nyugat-csehországi Becov nad Teplou kastélyban, állapították meg italszakértők a kastély tulajdonosának kérésére - közölte Andrea Grecmanová, a kastély gondnokának helyettese a szakértői tanulmányra hivatkozva.
 
A korábbi becslések 20 millió koronára taksálták az egyedülálló gyűjteményt. Az árakat a nemzetközi aukciósházak hasonló italainak árai alapján állapították meg. 
 
Az italgyűjtemény 136 palackból - bor, konyak, pezsgő - áll. Az egyes palackokat 1890 és 1899 között töltötték meg a drága, többnyire francia eredetű itallal. A üvegek többségén az eredeti vignetta is megőrződött, így pontosan azonosíthatók. A legdrágábbak, a Chateau d´Yquem borai, darabonként 700 ezer koronát is érnek.
 
Az értékes italkészlet, amelyet jelenleg a kastély speciális raktárában őriznek, a cseh nemzeti kulturális örökség része és európai mértékben is nagy ritkaságnak számít.
 
Az italgyűjtemény a Beaufort-Spontin család tulajdona volt, amely a második világháború idején együttműködött a nácikkal, amiért később a Benes-dekrétumok alapján el kellett hagynia az országot, és vagyonát az állam elkobozta. Elmenekülése előtt azonban a család a két rendkívül értékesnek tartott kincsét - Szent Mór aranyba foglalt ereklyéjét és az italgyűjteményt - a kastély kápolnájának oltára alatt kialakított rejtekhelyben helyezte el azzal, hogy később megpróbálja kivinni Csehszlovákiából.
 
Az elrejtett kincseket négy évtizeddel később találták meg, az után, hogy egy amerikai kereskedő közelebbről meg nem nevezett műkincseket akart megvenni a csehszlovák államtól. A tárgyalásokba a csehszlovák hatóságok a rendőrségi szakértőket is bevonták, akik a tudomásukra jutott információk alapján 1985 november elején rátaláltak az elrejtett ereklyére és az italkészletre. 
 
Az aranyat és drágaköveket tartalmazó ereklyét az akkori szocialista állam azonnal "felbecsülhetetlen értékű nemzeti műemléknek" nyilvánította. Az italgyűjteményt ugyan szakszerűen elraktározták, de értékét korábban senki nem becsülte fel. 
(MTI)

Ennyien még nem bikavéreztek Egerben

Július 15. 08:09
Az Egri Bikavér Ünnep idején a várost ellepték a turisták, az Érsekkert szinte mind a négy napon teltházas volt, a szervezők látogatócsúcsnak örülnek.
 
A becslések szerint július hetedike és tizedike között mintegy ötvenezer vendéget vonzott az idei Egri Bikavér Ünnep, amely mára már az ország egyik legjelentősebb borgasztronómiai rendezvényévé nőtte ki magát.
 
Az egyre nagyobb siker és érdeklődés elsősorban a több mint harminc borásznak és a tizenöt étteremnek köszönhető, a remek nedűk és az azokhoz készített kiváló ételek páratlan borgasztronómiai élményt nyújtottak. A sátrak előtt kígyózó sorok is azt mutatják, hogy a borvidék borászai és az egri bor egyre népszerűbb a helyi vendégek és a turisták körében.
 
„Számunkra nincs fontosabb küldetés annál, minthogy a tudatos borfogyasztást és az egri borászokat egy országosan elismert rendezvénnyel is népszerűsítsük” – hangsúlyozta Tarsoly József főszervező a Vendég&Hotelnek.
 
A hagyományokhoz híven idén is számos elismerést és díjat adtak át az Egri Bikavér Ünnepen, így a fesztiválon jelentették be, hogy Minárovics Gábor lett a 2015. Év Szőlőtermelője, Gromon Tamás az Év Bortermelője, míg Sándor Tamás az Év Borgasztronómusa.

Egész hétvégén dombérozás lesz Göcsejen

Július 14. 18:54
A göcseji falvak kulturális, néprajzi értékeit, népművészetét, gasztronómiáját, a tájegység természeti szépségét mutatják be a pénteken kezdődő, Göcseji Dombérozó elnevezésű háromnapos programsorozaton.
 
A Göcseji Civil Társaság a hagyományteremtő kezdeményezéssel a göcseji - a "szegek" vidékeként is emlegetett - településeken élőket szeretné összefogni - mondta el Magai Ágota, a társaság tagja. 
 
Az első Göcseji Dombérozón két település - Milejszeg és Becsvölgye - mutatkozik be. A programsorozat nyitányaként pénteken Milejszegen a Pajtagelériában Págyi Zsóka képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás. A közönség találkozhat Szakál Istvánnal, a Göcseji tájszótár című kötet szerzőjével, a milejszegi amatőr színtársulat pedig meglepetéssekkel tűzdelt produkcióval szórakoztatja a közönséget.
 
Becsvölgyén a Kislengyel Malom Kulcsosházban a húsz főből álló gyermekcsoport a színjátszó és képzőművészeti tábor záró előadását mutatja be. Weöres Sándor Holdbeli csónakos című művének színpadi változatához Tóth József festőművész készített díszletet, a tábor művészeti vezetője Börcsök Enikő. 
 
Szombaton Becsvölgyén, a faluház előtti téren helyi termékek vásárával, hagyományőrző együttesek fellépésével kezdetét veszi a Göcseji Hacacáré című népművészeti forgatag. 
 
Vasárnap a vidék legszebb tájait barangolhatják be az érdeklődők: Becsvölgyéről, a faluháztól gyalogos, kerékpáros és motorosok túrákat indítanak. 
 
Milejszegen a Zsuppán-kertbe várják a vendégeket: lesz kézműves vásár, Kovács Gyula erdész a göcseji értékvédelemről tart előadást, Kárpáti János pedig göcseji adomákat idéz fel. A kicsiknek Navratil Andrea énekel és mesél, és a gyermekeknek szól Kárász Eszter színművész és Eszterlánc Együttes interaktív mese koncertje. 
 
Becsvölgyén a református templomban orgonakoncertre várják az érdeklődőket, a faluház környékén a TMK ROCK Band, majd Oláh Ibolya ad koncertet - sorolta a programokat Magai Ágota.
 
Szólt arról is, hogy a vendégeket gazdag göcseji ételekkel is várják: pénteken babgulyás fő a kondérokban, szombaton göcseji babos káposzta és vadpörkölt lesz a menü, de a gasztronómiai kínálatban göcseji répaleves és birkapörkölt is szerepel. 
 
A Göcsej a Zala, a Válicka és a Kerka folyó közti rendkívül tagolt, gazdag növénytakarójú tájegység. A csaknem 650 négyzetkilométer kiterjedésű terület mintegy 70 települést foglal magába.
(MTI)