Megtiltotta az Európai Unió egy spanyol étteremláncnak, hogy A maffia (La Mafia) néven üzemeltessen vendéglátóegységeket. 

 

Az olasz média beszámolói szerint az Európai Bizottság védjegyekkel foglalkozó hivatala Olaszország nyomására hozott eltiltó határozatot. 

 

A rendelkezés egy zaragozai székhelyű cég ellen irányul, amely szerte Spanyolországban 38 éttermet működtet La Mafia néven és további három nyitását tervezi. 

 

Az olasz szervezett alvilágról elnevezett étteremláncban olyan fogásokat kínálnak, amelyeknek elnevezését a szicíliai Cosa Nostra ihlette. A falakon olyan maffiavezérek fotója lóg, mint Vito Corleone vagy Lucky Luciano. 

 

„A maffiára hivatkozás hátrányosan befolyásolja az olasz konyhaművészet megítélését, ugyanakkor kedvező fényben tünteti fel az alvilágot. A maffiaszerű szervezetek egyértelmű fenyegetést jelentenek az egész Európai Unióra, mert nemcsak Olaszországban vannak jelen, hanem az EU más tagállamaiban, köztük Spanyolországban is” - indokolták döntésüket a brüsszeli szakértők. 

 

Brüsszel megértette, hogy a maffiával szemben nincs helye engedékenységnek. A maffia veszélyét nem szabad lebecsülni - kommentálta a döntést az olasz parlament maffiaellenes bizottságának elnöke, Rosy Bindi a La Repubblica című lapnak nyilatkozva. 

 

A több mint 400 főt foglalkoztató spanyol étteremlánc közölte, hogy kifogást emel a brüsszeli döntés ellen. "A maffia munkahelyeket teremt" - hangzik a cég egyik reklámszlogenje.

A világ szellemi kulturális örökségének részeként akarja elismertetni a szarvasgombát Olaszország az UNESCO-val.

 

A római kulturális minisztériumhoz benyújtott indítvány szerint a szarvasgomba-termelés "gazdag kulturális és gasztronómiai aspektusokban".

 

A kampányt a fehér szarvasgombájáról híres piemontei város, Alba vezeti, ahol ezekben a napokban zajlik egy nagy nemzetközi szarvasgombavásár ínyenc résztvevőkkel szerte a nagyvilágból. 

 

Az üzletág virágzik, különösen kapós a jellegzetes illatú albai fehér szarvasgomba. Tavaly Hongkongban 88,5 millió forintnak megfelelő összegért árvereztek el egy albai fehér szarvasgombát.

 

A világ legdrágább ínyencségének tartott szarvasgombát októbertől decemberig gyűjtik és ünneplik Olaszországban, főleg Umbria, Toszkána és Emilia-Romagna tartományokban.

A Tokaj-hegyaljai Patricius Borház lett az idén az év pincészete, a 2002-ben alapított díjat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége képviselői adták át csütörtökön a Bodrogkisfalud határában lévő társaságnak.

 

Az Év Pincészete címmel azt a borászatot jutalmazzák, amely a legtöbbet tette az bel- és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széleskörű népszerűsítéséért az adott évben.

 

Molnár Péter birtokigazgató, a Patricius Borház Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta: a Patricius a tokaji borvidék egyik meghatározó borászata, a borkészítésen túlmenően aktívan részt vesznek a térség kulturális életének szervezésében is.

 

A Patricius Borházat a Kékessy család alapította, amely a tizenhetedik századig visszanyúló szőlészeti és borászati hagyományokkal rendelkezik a tokaji borvidéken. A társaság szőlőbirtokai öt település határában, 85 hektáron, 7 dűlőben találhatóak. A pincészet 2013-ban megkapta a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” címet.

 

A borház értékesítési nettó árbevétele 319 millió forint volt 2015-ben, jóval meghaladva az előző év 251 millió forintos bevételt. Ebből az export-bevétel csaknem 77 millió forintot tett ki. A 300 millió forint jegyzett tőkéjű kft. 2015-re 9,5 millió forint nyereséget számolt el, a megelőző év 24 milliós vesztesége után. Saját tőkéje 2015-ben 226 millió forint volt.

Megvan a 2017-es Szegedi Borfesztivál és a Szeged Napja Ünnepségsorozat hivatalos időpontja. Az immáron 23 éves rendezvénysorozat 2017. május 12 és 21. között, 10 napon keresztül várja a vendégeket.

 

Az 1993-ban indult fesztivál amellett, hogy a város és a régió meghatározó fesztiváljává nőtte ki magát, számtalan elismeréssel gazdagodott, többek között a Kiváló Magyar Fesztivál minősítést és a Gasztroélmények Éve 2016 ajánlást is kiérdemelte. A 10 napon át 10 helyszínt, 150 pincészetet, 200 kézművest és 250 zenei-kulturális programot felvonultató eseményt évek óta Magyarország legnagyobb borfesztiváljaként tartja számon a szakma és a közönség.

A XXIII. Szegedi Borfesztivál mellett a grandiózus zenei programjairól ismert Dóm Téri Kavalkád, az ikonikus Hídi Vásár, a hazai kézműves-ipar jeles képviselőit felvonultató Kincs Tér és a kulináris élvezeteket halmozó Gasztro Udvar is várja a rendezvény vendégeit. 

Különleges borral lépett a piacra csütörtökön egy ausztrál borászat: egy hatliteres palack Imperialt, Ausztrália leghíresebb borát kínálja együtt egy kristály dekantálóval 185 ezer ausztrál dollárért (43,4 millió forint).

 

A Penfolds borászat öt palack 2012-es Grange Imperialt dobott piacra világszerte. Mivel hatliteres palackozású borhoz nem létezik dekantáló, felkérték Európa legrégebbi üvegcsiszoló vállalkozását, az 1500-as évektől működő Saint-Louis francia céget, hogy készítse el a megfelelő dekantálót. 

 

A hagyományos hétdecis palackozású 2012-es Grange Imperialt több mint 900 ausztrál dollárért kínálják, a hozzá illő Saint-Louis dekantálót is elkészíttették, 2100 ausztrál dollárért lehet megvásárolni. 

 

A páratlan párost kedd este mutatták be a Penfolds adelaide-i pincészetében. A Grange Imperial syrah szőlőfajtából készül, a Penfolds borászat vezető bora. A Wine Advocate borászati szaklap a 2008-as Grange Imperialt a maximális 100 pontra értékelte.

A Pannon Bormíves Céh a szekszárdi Eszterbauer Borászatnál október 19-én tartott őszi közgyűlésének résztvevői titkos szavazással döntöttek az új családi borászatok képviselőinek felvételéről. A neveket azonban csak a novemberi pannonhalmi ünnepi közgyűlésen, tagavatón és borszentelésen hozzák nyilvánosságra.

 

„Négy éve nem volt tagfelvétel az értékteremtő családi borászatokat tömörítő Pannon Bormíves Céhnél, épp ideje, hogy frissítsünk” – emlékeztetett a szavazást megelőzően Jekl Béla, a jelenleg 34 tagot számláló Céh elnöke. A tagság részint azzal a szándékkal döntött az újak felvételéről, hogy olyan aktív, fiatal szakemberek is bekerüljenek a csapatba, akik újabb ötletekkel, friss energiákkal élénkítik az 1999-ben alapított szervezet életét, amelynek megalapítása többek között olyan borászlegendákhoz fűződik, mint Szepsy István, Tiffán Ede, Heimann Zoltán, Szeremley Huba vagy Gere Attila.

 

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a tagságnak beszámolt a nemrégiben megalkotott magyarországi szőlő-bor ágazat stratégiájáról is, amihez a Céh korábbi elnöke, Jásdi István szövegezett preambulumot. Ebben a Céh tagjai szóvá tették, hogy „sokszor lehetetlenül alacsonyak a szőlőárak”; „eszetlen bürokráciában fuldokló, gazdálkodásukban ellehetetlenülő kisbirtokok, országosan csökkenő szőlőterületek” vannak, és „szervezetlen a termelés és a piac”, miáltal „az ágazat minden szeletében megújulásra szorul”.

 

A Céh négy új tagját négy borvidékről – Eger, Szekszárd, Tokaj és Villány – jelölték a résztvevők, de a konkrét személyek nevét csak a Pannon Bormíves Céh november 18-ai ünnepi közgyűlésén hozzák nyilvánosságra a Pannonhalmi Bencés Apátságban, ahol a hagyományos Szent Márton-napi Újboráldást ezúttal az új tagok ünnepélyes felvétele kíséri.  Néhány héttel később pedig nyilvánosságra hozzák, kinek adományozzák idén a zalai borászról, Bussay Lászlóról elnevezett emlékdíjat.

 

A Pannon Bormíves Céh tavaszi és őszi közgyűléseinek mindig más családi pincészet ad otthont, így az október 19-ei találkozó arra is alkalmat kínált, hogy a résztvevők és a vendégként meghívott szakújságírók megismerkedjenek a 25 hektáron gazdálkodó Eszterbauer Borászat legújabb fejlesztéseivel. A kadarkájáról, vörös házasításairól és a tulajdonos Eszterbauer János felmenői ihlette címkéiről híres szekszárdi pincészet ugyanis az utóbbi években 660 négyzetméteres borfeldolgozó épülettel, 2014-ben új, boltozatos látványpincével, idén nyáron pedig egy 60 fős kóstolóteremmel bővült, amit profi melegkonyhai háttér is kiegészít.

Pop elnevezéssel új kategóriát vezet be 2017-es kiadásában a Gault et Millau francia étteremkalauz, amely a nyugat-franciaországi Noirmoutier-ban működő La Marine tulajdonosát, Alexandre Couillont választotta meg az év séfjének.

 

A Michelin után a második legjelentősebb, szintén francia gasztronómiai kalauz csütörtökön megjelenő új kiadásában 120, internetes oldalán pedig 240 minőségi helyet díjazott a pop kategóriában, amellyel a lazábbnak tekintett vendéglátóhelyek, például a kávézók, bor- és koktélbárok, pizzázók és street food helyek kínálatát értékelte. 

 

Közülük a Mokonuts nevű párizsi kávézó vitte el a pálmát, amely házi süteményeket és friss piaci termékekből készített, különleges salátákat kínál.

 

„Hihetetlen választékú a kínálat, legyen szó luxushelyekről, bisztrókról vagy fiatal kezdőkről, akik nagyon elérhető gasztronómiát kínálnak” - mondta Come de Chérisey, a kiadvány igazgatója. Üdvözölte a séfek „rendkívüli dinamizmusát”, amely a nehéz gazdasági helyzet ellenére is megmutatkozik.

 

A kalauz az év séfjének Alexandre Couillont választotta, aki Noirmoutier szigetén 1999 óta működteti feleségével a családi örökségként rámaradt éttermet, a La Marine-t. 

 

A 40 éves séf apja turistaétterméből néhány év alatt egy felkapott gasztronómiai helyet hozott létre, amely kizárólag helyi termékekből főz. A házaspár a vendéglővel szemben található kikötőben vásárolja az Atlanti-óceánból érkező halakat és kagylókat, híres zöldséglevesük összetevői pedig saját, 1800 négyzetméteres kertjükből származnak. Csak a gyümölcsök érkeznek a déli Perpignan régióból. 

 

„Amikor 1999-ben átvettük a helyet, semmink sem volt” - mondta a sikerét a helyi, egyszerű konyhára alapozó séf, aki naponta 5-6 e-mailt kap külföldről 2017-es asztalfoglalásokra.

 

Alexandre Couillon és felesége, Céline a vendéglátóipari szakközépiskolában ismerkedett meg, 23 évesen vették át Alexandre apjának éttermét.

 

„Az első évben volt olyan júliusi este, amikor egy vendégünk sem volt. Ma már senki sem véletlenül tér be. Nyolcszáz kilométerről is jönnek emberek, ez egyszerűen elképesztő” - mondta a boldog étteremtulajdonos.

 

A Marine séfje 2007-ben kapta meg a Michelin kalauztól az első, hat évvel később pedig a második csillagot, a Gault et Millau pedig 2008-ban „a jövő nagy séfjének” választotta.

 

A siker nem változtat semmin. Kézműves vagyok továbbra is. Minden reggel ugyanúgy örülök, hogy indulhatok dolgozni” - mondta a kétgyermekes apa. 

 

A házaspár 15 főt alkalmaz az alig húsz férőhelyes étteremben, amelyet nem kíván bővíteni.

 

A Gault et Millau kalauz 12 országban, köztük Magyarországon jelenik meg. A külföldi kiadásokat a közeljövőben bővítik Japánban és Kanadában, valamint novemberben az ENSZ-klímacsúcs alkalmából egy marokkói különkiadás is megjelenik.